Szatmári Friss Ujság, 1902. november (1. évfolyam, 49-78. szám)
1902-11-29 / 77. szám
I. értő!]» szám. Szalmái, 1902. szombat, november 29. Eps száma 2 Felel6« szerkesztő: JEÜ-JOIK Á&iPÁD. &arkesit6séí ée kiadóhivatal : KOBVAlJÁNOS könyvavümtJája Bsatmáron, Eotvö»-uí>oa 6. Telefon 78. te ellenzék Fejéryáry eil Az ui orszáqház hibái, kUgjeíenik mindennap korák reg««L Hirdetések felvétetnek: Morvái János kOnys nyomdájában, valamint Löwjr Miksa könys, kereskedésében. k Rágalmazd levelek Szén Kálmánhoz — Saját tudósítónkról. — Széli Kálmán néhány hónap clő'l furcsa névtelen leveleket kapott. Az állt bennük, hogy Chyzer belügyminiszteri tanácsos és Schermann dr., a főváros tiszti főorvosa mesés összegeket keresnek azzal, hogy patika-jogokkal pana- máznak és Szántó József budapesti gyógyszerész pénzeli őket. Hasonló tartalmú levelek érkeztek Chyzerhez és Schermann drhoz is. Széli Kálmán, mint belügyminiszter, meginditlatta a vizsgálatot, a mely kiderítette, hogy a névtelen levelek írója nem mond igazat. Szántó József kijelentette, hogy ezek a levelek aljas rágalmakat tartalmaznak. De kiderítette azt is, hogy a névtelen rágalmazó levelek Írója Barthos Imre gyógyszerész- laboráns. Elővették Barlhost, a ki sarokba szo- rittaíván, előadta, hogy a rágalmazó leveleket Nádasdy József gyógyszerész diktálta neki. Nádasdy ezt tagadta, Szántó József mindazonáltal megtette a feljelen" tést Nádasdy ellen becsületsértés és rágalmazás címén. A tárgyalást Farkas Gyula dr. büntető járásbiró némely okmány és levél pótlása céljából elhalasztotta. A gyilkos festő fárgyaiasa. — Saját tudósítónktól. — Pária, nov. 27 _ A rouni esküdtszék előtt ma szenzációs tárgya'ás veszi kezdetét Syndon Mária János Baptiszt áll az esküdtek előtt, a neves párisi festő, a ki néhány előtt Etreiatban agyonlőtte Lucien David bankárt, a kinek feleségével viszonya volt. A királyi ügyész előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkossággal vádolja Syndont. A kir. ügyész Syndon bűnét a következőképpen adja elő: Szeptember 21-én, vasárnap Syndon, a ki Pá isbói érkezett, meglátogatta Dávidéket etratati nyaralójukban. Estefelé Syndon, Dávid és ennek neje együtt sétáltak a Fécamp felé vezető utón. Syndon egyszerre revolvert vett elő és hatszor egymásután Dávidra lőtt. Öt lövés talált és Dávid nyomban meghalt. A gyilkos elmenekült, de néhány óra muiva önként jelentkezett a csendőrségnél. A revolvert előbb eidobta magától. A vizsgálat kiderítette, hogy Syndon és Dávid hosszú időn át a legjobb barátok voltak.de az utóbbi időben összeharagudtak. Dávid sértő levelet irt Syndonnak amiatt, hogy 14 éves leányával szemben, akinek rajz- órákat adott, tisztességtelenül viselkedett. A levélben inkorrekt tanítónak nevezte Syndont. Syndon erre szidalmakkal telt levelet irt Dávidnak s revolvert vásárolt, melyet ki is próbált. — Harmadnapra Dávid felkereste a festőt műtermében, sértő kifejezésekkel illette a végül botjával megütötte. A festő ezen a napon a következő táviratot küldte Dávidnénak: „Utazz el azonnal. Jöjj el hezzám. Értesíts jöveteledről. János.“ Dávidné nyomban válaszolt: „Kívánságod lehetetlen.“ Azután levelet irt a festőnek Dávidné, melyben megtiltotta rski, hogy Etrata^ba jöjjön. A festő azonban mégis oda utazott, és az állomásról egy őrült szenvedély által sugalmazott levelet irt Dávidnének, Érdekes, bogy a festő és az asszony mindazonáltal tagadják, hogy bensőbb viszony lett volna köztük. Ezt a levelet Dávidné széjjeltépte. Mikor Syndon ezt megtudta, elhatározta, hogy megöli a férjét, aki bűnös szenvedélyének újában áll. Syndon Parisban ötven töltényt vásárolt, Etratatban még negyvenet szerzett be. A tárgyalásra száznál többen érkeztek a párisi társaságból. Az érdeklődés óriási. Magyar lányból kliályns. Puskás Tivadar leányát nőül vess! Abbas basa. egyiptomi alkirály Huszonöt évvel ezelőtt egy előkelő magyar mágnás feleségül vette egy is mert osztrák mágnáscsaládnak a tagiát. Van der Lilie grófnőt. Néhány évig boldogan, vagy legalább is megelégedetten élt a grófi pár, mig fel nem tűnt a szemhatáron egy magyar Derblay Fiiiöp, aki keserves demokrata munkával, agyának erejével vivőit ki magának po ziciót a társadalomban, nevet a feltalálók sorában. Ez a Selfmademan Puskás Tivadar volt, a hírneves elektro technikus, a „Telefon Hírmondó“ feltalálója. Van der Lilie grófnő bele szeretett a munka emberébe, elvá!t grófi urától és feleségül ment Puskás Tivadarhoz. Valamivel elválása előtt egy Ida leánygyermeke született, akit első férje grófi nevén Gróf T. Júliának anyakönyveztek. A gróf nem adta ugyan beleegyezését, hogy az újszülött a nevét viselte, mindazonáltal az anyakönyvben még mosl is gróf T. Júliának szerepel, amikor már húszéves szép hajadon. Julia grófnőből azóta ugyanis viruió szép leány lett, aki feltűnést keltett mindenütt a nagy világon, ahol csak anyjával megfordult. Jártak idegen országokat, megjelentek mindenült, hol pénz, ízlés, fényűzés paradicsommá változtatja a főidet és hogy hogy nem, eljutottak abba az országba, ahol a piramisok emelkednek, a szfinxek rejtelmesen mosolyognak, a Memnon-szói írok zengenek, ahonnan a legjobb cigaretta jön és ahová azok mnnnek, akiknek a tüdejét megrongálta a legjobb cigaretta. Szóval eljutottak Egyiptomba. Kairóban, a szép fővárosban megismerkedtek a kedivével, Abbas pasával, a ki bár Egyiptom alkirálya, de európai műveltségű férfi és ha nem csalódunk a bécsi Teréziánumnak volt a növendéke. Eddig van a modem kozmopolita regenv, a milyen csak Jean Lorrain tollából szokott fakadni. * Most következik a keletien fantasztikus rész, amelyet már Aladin csodalámpása világit meg: Egyszer voit, hol nem volt, messze Magyarországon volt egy gyönyörű tündér, aki méltó lett volna rá, bogy Mouammed paradicsomának hunjai közé sorozzák. A bülbülszavu tündér e.varázsolta, rabjává tette a pálmák országának a királyát, aki országában nagy elhagvatottságába i egyre sápadtabb lett, mint az ezüstszarvu hold a Buszpcrusz moraja fe’ett. Nem birta tovább szive tét bét és útra kerekedett nagy Magyar- ország felé. Megérkezett a gyaurok fővárosába és végre efjutobegy kis aranykaiit- kába, ahol szive madara volt fogva. És a pálmák fejedelme igy szólt a rózsás szinti magyar tündérhez: — Jer, jer velem, a halkan susogó pálmák napos országába, ahol arany rezeg a legkisebb cserje levelein. Nem neked való ez a szürke ország, te csak | eltévedtél ide. Jer, jer velem az én ha-1 zámba, ahol illa'os gulisztánunkban fogjuk tépdesni a szerelem rózsáit. Feleségemmé teszlek es tied leszen a háreo. minden méze, illata, Édene ! A liliomnyaku tündér lehajtotta a fejé* és szólt: — Megyek veled! A m. kir. belügyminisztérium nem szokott szerepelni az Ezeregyéj meséiben, de ezúttal kénytelenek vagyunk neki is szerepet osztani. T. Julia grófnő ugvanis folyamodott a beiügymin’sz- teriumhoz, hogy adjanak neki Egvip- tomba való útlevelet. Az útlevél megszerzése azonban némi nehézségbe ütközött, mert a grófnő nevének anyakönyvvezetése most sincs rendezve. A belügyminisztérium ideiglenes útlevél- igazolványt adhatott csak neki, de a szépséges grófnő igy is elutazott. Elutazott az orient-expresszvonattai a csodák, az álmok hazája felé . ! Talán azóta már Abbas pasa háremé- nek kerevetén gondol vissza az — Andrássy-utra, vagy a Váci-utcára. íafioizök és ttiiöőr hstca. Megírtuk már, bogy a nadrági erdőben néhány nappal ezelőtt véres harc volt egy erdőőr és hat vadorzó között- Mikor az utóbbiakat ugyanis az erdőőr űzőbe vette, ellene fordultak, s le akarták lőni. Az erdűőr azonban «sorsabb volt, felkapta puskáját és lelőtte az egyik i vadorzót, mire a többi elmenekült, társuk holttestét ott hagyva. j Az erdőőr üldözőbe vette őket, de ! azok eltűntek. Mire visszajött, már 4 > holttest is eltűnt-
