Szatmári Friss Ujság, 1902. november (1. évfolyam, 49-78. szám)
1902-11-28 / 76. szám
KOi;. >«r«a»k«r 18. SZATMÁRI FRISS ÚJSÁG H I RE K. — Ntplrand. Péntek, novsoibar. 28. — Rém. Ksth. ét prot. Soltom — Görög-oroiz (tiorerab. 16.) Jurta*. —«-• N»p kél : 7 éra 27 pereikor. Nyugszik : 4 éra 10 porcakor. — Holdkél: 6 óra 64 pereikor. Nyugszik S óra 62 pereikor. — Rendkívüli közgyűlés. A váróéi árvaszók turtalekalap- uak törzsvagyonhoz való csatolása, nemkülönben az állatai is—■ kölni czélokra vásárolt Rákóczj* utczáu levő Kolozaváry- és Kotu- ku-f valamint a Magos-féle és e. mellett levő hátnsielek cseréjének tárgyalása végett, tegnap cl., u.-ru 2-ud Ízben volt már kitűzve rendkívüli közgyűlés, melyen a t. városatyák vajmi kevesen jelentek meg, úgy annyira, hogy a. közgyűlés nem volt határozat képes. Az eluökiő polgármester kifejezést, is adott unnak, hogy a bízott sági-tag urak a jövőben egy kicsit nagyobb odaadást és érdeklődést tunusitsunak a közügy ek iránt. Teljesen iguza van Pap Géza polgármesternek, kinek miuden szava elég helyén való kritika volt a meg nem jelent bizottsági tag urakra nézve. Elvégre is ne csak akkor jöjjünk el a terembe* hu valamelyik „jelölt“-ünk mellett kell a voksol leadni, nem Csuk a választásból állanak ki a városi köz ügyek, hanem más, a. mai napon hasonló dolgokból i»..Elnöklő polgármester a jogosan elmondott ,megrovást- kalandja“• után tiszti főügyész- indítványunk; kit- mondotta, hogy ebben az ügybeti. í. é* doczembur havi* rendes-közgyűlés elolt, egy újabb rondki- vüli közgyűlései) d. u. háromnegyed 3 órakor fog tekiutetnél- kül u bizottsági tagok számúra jogórvénvüsen ha turoznt. — Elnapolt oaküdtaxéki tárgyalás. Tegnapi tzámiink- ban hin. »d'unk arról, hogy Triff Ilié a. Krisztán f. é. aug. 10-én Szakálae-faluban sutját menyével összeveszve, e miatti bosszújában saját fiának házát felgyújtotta. — A tárgyalásra- beidézett 4 tanú közül mindössze csak keltő jelent, mag, a másik kettő pedig orvosi bizonyítvánnyal igazolta elmaradását, így a kir. tszék az esküdtszéki tárgyalást elnapolta, melyből kára csak az. államnak, van, mert a tárgjalórterem óriási kályhája egy és egynegyed köbméter öl fát hiába nyelt el. — A szatmári „KölcseyKör* a következő: meleghangú levelet intézte Nagybánya város polgármesteréhez :t —„Tekintetes Tordwy Imre urnák, Nagybánya város h. polgármesterének Nagybányán. A szatmári Kölcsey-kör. választmánya f. évi novt 14-én tartott ülésén dr. Feohtel Jduoso ügyvezető «lclnök,, jelentéséből tudomástvszerezvén a körnek, a dalegyesülettel karöltve e hó 9-én Nagybánya városába....történt át», rándulásról, az ott lefolyt fényes ünnepélyekről s a szotnszédváros páratlan vendégszeretetéről) a.-, kitüntető, lekötelező szívességéről, hálás, köszönetét fejezi ki tekin t etességednek, mint a rendező bí zót trag elnökének azért, a fárad- hatatlati Imzgóxá^ért, a raelylyel u hangversenyt előkészíteni, iránta a nemes város előkelő közönségé nek érdeklődését felkelteni, az átráuduló két egyesületet fogadni, ünnepélyes közebéddel kitüntetni, s általában lekötelező vendégszeretettel ellátni méltóz- t&lott. Egyben, kéri tekintetes- •égedet,. hogy tiszteletteljes köszönetét uz egész rendező bizottsággal, valamint Nagybánya város előkelő ízlésű, minden szépért lelkesedő, nemes úri közönségével közölui szíveskedjék. Szatmár, 1Ö02. november 14. A választmány nevében-mély tisstelettel dr, Éechtel János,, a kör., ü. v. alelnöko. Dr. Fodor Gyula.titkár. — Felhívás. A szatmári államilag segélyezett ev. ref. főgimnázium igazgató tanácsa, áthatva a hála és kegyelet, magasztos érzelmeitől, 51—1902 3. sz. határozatában kimondotta, hogy nagy navü volt elnökének,, néhai dr. Farkas Antalnak, emlékét e főgimnáziumnál megörökíti. Ki ne tudná, azt, ki ne emlékeznék arra, hogy mit tett. dr. Farkas Antal, a főgimnázium megszilárdítása, felemelése érdekében ? Ez intézet az ő körültekintő, bölcs vezetése alatt, az ő fáradhatatlan munkássága folytán Fhőnixkcnt ujult fel hamvaiból és Jett szilárd alapokra helyezett életerős szerve a nevelésnek, a. tudományok hirdetésének, a hazafias és vallásos éi-zés fölébri-sztésénok és táplálá- sáauk. Dr. Farkas. Antal negyven évig — mint e főgimnázium ügyvédje ás igazgató tanácsi el nőké — buzgó kitartással, erős akarattal, lankadatlan szorgalommal dolgozott a szatmári ev. ref. főgimnázium kiegéizitéoén. A* ő mély. vallásos- árzéíéuűfc; az ő minden jóért és^ szépért, lelkesülő nemes leikének vágya : a főgimnázium teljes kiegészülése, leg- 'ö-trgyobb révrbon az ő’ munkája Az igazgató tanács bálájának és kegyeletének akar méltó kifejezést adni akkor, a mikor e kimagasló. nagy férfiúnak emlékét igyekszik megörökíteni. S hogyan tehetné ezt; alkalmasabb módon, mint. úgy,. hogy e főgimnáziumnál létesít „dr. Farkas Antal emlékezete“' czirneu egy jótékony- czélu ulapit vanyt,, mely- a* idők végtelenéig, évrői-évre hirdesse a felejthetetlen nagy férfiú nevét. Tisztelettel fordul tsliát az igazgató tanács a nagy közönséghez és kéri, hogy e nemes irányú : munkálkodásában támogassa és kegyed adományaival tegye lehe- i tővé a dr. Farkam AnluL emléké nek méltó megörökítését. Az igazgató tanács abban a hitben és , ubban a meggyőződésben bocsátja ki, c fulhivá8t és ezzel Itoposolatban a gyűjtő ivet, hogy kérő szavát meghallgatja min- idén ki, a ki; dr. Farkas Antalt .ismerte. Vagy n; kinek tudomá- sárn ját az 6 negyveu évi fáradhatatlan munkásságának híre, mely, idő alatt el nem lankadó buzgósággal munkálta e főgimnázium, javát. Addig is, mig a nagy nevéhez méltó alapítvány -együvé lesz hordva, emlékét őrizze a hálás, kegyelet. Az igazak emlékezete áldott s a ki ez emlék megörökítését munkálja, Isten. előtt. kedves dolgot cselekszik; Az igazgató tanáé» a kegyes-adományokat, melyek Markos Iinre főgimnáziumi pénztároshoz (lakik VorÖsrnarty-u'cza 15; sz.- alatt) küldendők, hírlap Utján nyugtázza. Az igazgató tanács nevében. Szatmár- 1902. nov. 25- Bakc-y Gergely jegyző. Kölcsey János elnök. — A köztisztaság érdekében. Tankóczi Gyula h. főkapitány legutóbb is fényesen igazolta azt, hogy állását, tnely- lyel megbizatett, mennyire be tudja tölteni. A mióta állásával ideiglenesen megbizva lett, nem egy erélyes és üdvös rendeletet adott ki úgy a közbiztonság, mint a köztisztaság és közerköl- csiség szempontjából. Legutóbb egy felhívást bocsátót ki, mely a közegészségügyre felette kívánatos és csak hasznos, amennyiben minden háztulajdonos 14 nap alatt az udvaron egy olyan megfelelő nagyságú szemét és trágyatartót köteles készíttetni, mely két hétig gyűlő szemet és trágya befogadására elegendő legyen, a mikor is az összegyűlt hulladék gazdasági czélokra felhasználandó, vagy pedig a kapitányi hivatal által e czélra rendelt helyre kihordandó. A rendelet ellen mulasztók a köztiszt. szab. rendelet 35. §. alapján 100' koronáig terjedő pénzbírsággal fognak bün- tettetni. — Az állat-vásártér áthelyezésének ügye ismét napirendre került, mint értesülünk, a rendes havi közgyűlés fog vele foglalkozni. Az áthelyezési költségek 97002 koronában vannak előirányozva, mely összegből azonban jelentékeny összeg megtakarítható leeod. Ezen városunk közgazda- sági életére nagy befolyással biró fontos- ügyet u legmelegebben ajánlhatjuk a bizottsági tagok figyelmébe,, mert a mig egyrészről az áthelyezéssel jövedelememelkedés is fog előiíllani, másrészről ezzel Németi városrésznek . már régen óhujott és kért jogos igényei is kielégítést nyernek. — Próba vágás a közvágóhídon. A magas hús-árak arra indították városunk polgármesterét, hogy biztos adatokat szerezzen be arra nézve, hngy egy levágott marha átlag mennyi kiadást és jövedelmet okoz. mészárosainknak és igy mennyi lehet azon átlagos ár, a mi egy kiló húsra esik: a f. hó 13-án a güzd. tanácsos vezetése alatt egy bizottság által próbavágást eszközöltök, melynek eredményéből kitűnt, hogy mészárosaink a jelenlegi húsárak mellett igen tisztességes haszonra dolgoznak. — Hiszsziik és reméljük; hogy pul gármesierüak. meg fogja találni az utat és módot ezek után. arra nézve, hogy közönségünk méltányos árért az eddigieknél jobb minőségű búshoz juthasson. OSARNOK. Egy meg nem ódázott zseni. — Elbeszélés. — Irta : OLÁH BÉLA. (Folytatás.) Miden héten legalább háromszor meglátogattam s e két költeményt ritkán hagyta el. Soha sem kértem, hogy szavaljon, mindig magától kezdte rá, s mindig A dalnok bujával. Már a vers közepe táján hangja halkabb lett, egész valóját, elegikus ____________________________ ha ngulat hatotta át, arcza* szomorú kifejezést öltött; igazán meglátszott rajta, hogy átérezte a költeményt. De mikor a végső strófa utolsó sorát bevégezte, hangját fölemelte, fürtjeit hátra csapta s mellét kifeszitve, mintegy uj lélekzettel kezdte rá az Őrültet. Különösen a vers czimét úgy ordította, hogy attól tartottam, hogy majd az utczáról felszalad- nak, azt hive, hogy gyilkolni akarnak valakit. Szemei vérben forogtak, vadabb már a tigris arcza sem lehet, mikor kölykétől fosztják meg. S csodálatos szavalatáról; ha lehet, még többet tartott, mint költészetéről, de legsikeresebbnek tartotta azt, ha saját verseit szavalta. Én költeményeit, ha valaha nap világot láttak volna, két csoportra osztottam volna, úgymint: csendesekre és dühösekre. Az előbbiekbe lyrai költeményeit, ódáit, balladáit, habár ez utóbbi néha a dühösbe csapott át, — az utóbbiakba dithyrambjait s rhapsodáit lehetett sorozni. Verseinek jellemző sajátság» volt a rövidség; a legtöbb tizenkét sornál nem igen állt többöl s a végjö két sor be* tűit rendesen széjjelebb irta, hogy aki-olva#**y nagy fontosságot, tulajdonítson neki. Természet-utánzó hangok, csengő rímek, ékes assonan- ceok váltakoztak termékeiben, de ez csak lyrai költeményéire 8 ódáira szól, mert rhap- sódiában elvetett minden rhythmust, r intet, szabad szárnyalást, engedve hallhatatlan geniusának, Saját költeményei közt is voltak kiválasztottak, melyeket különösen kedvelt. Legjobban szerette az „Est* „Eötvös szobrához“ „Duna partján“ és „A hűtlen“ czimii veraeit. Az „Est“-et a Családi kör hatása alatt irta: Szellő leng, Búm dereng, A harang cseng: Este van. Kün este van, De szűmben éj, Csendes halálra készülj Szivem, ne félj. Az Eötvös szobrához akkor irt ódát; mikor a lepel még a szobron volt s igy nem mondható, hogy Szász Károly volt rá hatással s minti maga is védi magát : Még ponyva födi szobrodat óh [Eötvös, Midőn ez ódát Írom örökbeciü Neved nagy emlékezetére, Ponyva röpülj, hogy az arcz kitűnjék. (Folyt, köv.)
