Szatmári Friss Ujság, 1902. október (1. évfolyam, 10-40. szám)

1902-10-02 / 11. szám

!. íffelpi.'lBl sem. 19@2, cstürtM, akttbsr 2. Fetelós szerkesztő : MiJDIE ÁRPÁD. ftfsrkí'w.t&és és kiadóhivatal : MORVÁI JÁNOS könyvnyomdája Ssoá&ánm, Eütvds-ntoa S. Teiotoa 73. iiÉián |pá B i 11 isi í Megjelenik mindeanap korán reggel. Hirdetések felvétetnek: i&OF&a: játwB könyv* . ivomdéjában, valamint Lémty ßäSfesa könyv- kereskedésében. A braganzai herc@| uzsorásak Dinamitmerénylet egf feápwSseHI élian. 1700 (simítás sziráskja. A győri vaggongyár munkásai pár hét­tel ezelőtt sztrájkba mentek, mire az igazgatóság követeléseikbe belement. Tegnap a: . sa újabb köv lésekkel állottak elő s a.jelen tették-hogy az esetre ha az igazgatóság ezeket nem fogadja ál ismét kimondják a sztrájkot. Az igaz­gatóság vonakodott a követeléseknek ele­get tenni, mire az üzemet beszüntették. 1700 munkás letette a szer zámját. A békéltető bizottság holnap Cl össze. A munkások példás nyugodtsággal visel­kednek. A sztrájk okáról következőket tele­fonálja tudósítónk: Már faetek óta moz­golódnak a gépház és az asztalosmü- hely munkásai, mert az akkord munkák után igen csekély százalékot fizetnek. Lederer főrészvényes egyenes utasítá­sára megígérték a munkásoknak, hogy' ezentúl óránkint legalább 30 fillért és afckardmuakánál nagyobb jutalékot fog­nak fizetni. Tegnap délelőtt a gyár főmérnöke maga elé idézte a munkások vezetőid és értésükre adta az igazgatóság hatá- rozatát, s vagy elfogadják az 6-feltételed két vagy pedig kilépnek a gyár szolgá­latából. Miután a munkások az uj feltételeket, magukra nézve terhesebbnek tartották? az eredetieknél, nem fogadták el, annál kevéshbé mert átlátták, hogy az igazgatóság nem volt velük szemben, őszinte és csak a vasárnapi zászlószen telő ünnep érdekében színlelte a béfcét­Az igazgatóság nyilatkozata szerint a jelenlegi sztrájk onnan ered, hogy 40; munkást el akartak bocsátani a szolgá­latból és az összes munkások szolidari­tást vállaltak velük. A csongrádi nrasdótein. Képviselőválasztás lesz Csongrédonv A szabadelvű pártiak azon iparkodnak, hogy megmenthessék a kerületet Baross Jánosnak, Szivük Imre vejének, a ki­nek május 1-én térül vissza a joga a képviselőjelöltséghez. A szabadelvű- pártiak Szivák Imréi akarják féllbptesní. A függetlenségi párt Kossuth Ferenc- meleg ajánlatára Tasnády Antalt lépte­ti fel. Hegyi Antal kijelentette, hogy nem vállal jelöltséget. Uj tanulmányi felügyelő. A hivatalos lap közli: Vallás-és-köz- oktatásügyi magyar miniszterem előter­jesztése folytán Hóéossv Imre ország­gyűlési képviselőt a vallás és tanulmányi alapra felügyelő s azok kezelését ellen­őrző időleges bizottság tagjává, a most működő bizottság megbízatásának tar,. tamára kinövésem. Kelt Sasváron, 1902 szentemkor hó 12-én. Fersncz József, s. k. Wlassics Gyala, s. k. TasátsteiÁs a teiípü, A konitzi VMM rágalmazást gör. — Saját tudósítónktól — Berlin, október 1. A berlini országos törvényszéknél ma szenzációsnak Ígérkező rágalmazási por -veszi Kezdetét. A rágalmazást a konitzi vérvádas gyilkosság idején követte ei a »Staatsbürger Zeitung“ chnü hírhed: antiszemita újság, amely a vizsgálatot vezető birósági és rendőri közegeket mindenféle gyanúsítással illette. A pör alkalmából a konitzi Térvád ■anyagát újból áttanulmányozta doktor .Schweigger konitei főügyész. A vád a körül forgott, hegy másfél év előtt meggyilkolva találták Winter Ernő gimnazistát s néhány konitei antiszemita' a gyilkosság gyanúját Lewy Adolf mé­szárosra, Móric nevű fiára, Hamburger rituális metszőre és Eisenstädter mészá-" rosra igyekezett hárítani. Éppen most ■egy éve annak, a konitzi törv. ügyésze -(nem a mostani) a gyanúsításokat, egészen alaptalanoknak találta s a vád képvi­seletét el nem vállalta. Felmentő haté- íroaatábrn az ügyész kiemelj, hogy a» legmesszebbre menő vizsgálatot indított ‘annak kinyomozására, hogy. részes-e ennek a bűncselekménynek zsidó val­lása ember, de erre semmiféle gyanú- okot nem talált. A vérvád idején „a konitzi gyilkosság kiderítésére alakult egyesület“ halomszámra gyűjtötte az „anyagot“ a zsidók eilen, de az nem- volt egyéb mint a hazug feltevések •folytonos láncolata. Az ügyészt, aki e határozatot hozta --azóta átheUt-.ek s most az uj ügyess- *dr. Schweigger újból áttanulmányozta, az ügyet s 200 oldalra terjedő jelenté sébeu ugyanarra konklúzióra jut, minfc, • >&z elődje s a vérvád&t aljas, rosszindu­latú rágalomnak minősíti. Legérdekesebb momentuma a vizsgá­latnak az volt, hogy a meggyilkolt gymaáaisia nyaka át volt metszve s az antiszemiták azt állito'lk, hogy ez .„saktermetszés.“ Mittenzweig dr. törvényszéki orvcs. ennek ellenében konstatálta, hogy szó sem lehet saktermetszésről. A danzigi egészségügyi tanács aat konstatálta, hogy -Wintert előbb meggyilkeMk s csak az­után vágták el a nyakát. Ezután a- á>irodalmi egészségügyi tanács elé ke­rült az odiezus úgy, ahol megállapítot­ták, hogy W-intert megfojtották és sak- termet-szésrő-l szó sem lehet, ellenben bizonyosnak látszik az, hogy Winter röviddel a halála előtt nővel érintkezett.­Mint lapunk más helyén olvasható, a iáegyeeési tárgyalások »vígan“ folynak tovább, ha ugyan nem helyesebb volna azt Írni, hogy »szomorúan.* örvöst, ügyészt, bírót minden hivata­los személyt, aki a vérvádra a hazug­ság bélyegét sütötte rutul megrágalmazta a , .Staatsbürger Zeitung“ s ezekért kell ma e lapnak a bíróság előtt megfelelnie. A tárgyalás iránt, mely előreláthatólag 10—12 napig fog eltartani, óriási az érdeklődés. Smm évforduló, Tegnap a király elnöklésével az ®£z szes érdekek miniszterek tanácskoztak és azt a jelenetet rajzolta meg illusz­trátorunk, sikerült képben. Kassán istentisztelettel emlékeztek vissza arra a nagy botzalomra, amely hatvannyolc év előtt megreüegteíett 'három vármegyét. Hatvannyolc év előtt látogatott el ha­zánkba először az ázsiai kolera s a- nagymértékű halálozás óriási izgalomba ejtette a íőld népét s az a hír terjedt el, hogy az urak a parasztokat ki akarják pusztítani. Ez az oktalan mese hitelre talált s Gömörben, Zemplénben és Abaujban és a vidéken a nép földesuraira tört s többe­ket kegyetlen kínzások közt kivégzett Kassán is nyugtalankodott a külvárosi nép. Lehoczky Ferenc városi seborvos — állítólag — nagy buzgalmában a köz- kutak vizeibe szórt be a kolera ellen .csodaszernek hirdetett bismutit-porokat, amit a köznép arra magyarázott, hogy a kutakat megmérgezte. Annyi igaz, hogy a gyermekekbe tömte a porokat s a külvárosi nép erre a gyermekeket elrejtette előle. Az 1831-ik év julius hó 19-ikén dél­előtt 10—11 óra között a külvárosi asszonynép a Kaivária-utca tájékán meg támadta az orvost s kibotot, ki piszka (átra­gadva megkergették s ezalatt diákok logakadémiai hallgatók is összecsődüí- ek a nem mindennapi látványossága. Piath János jogakadómiai professzor, •értesülvén a dologról, odasiet s hivat­kozván a magyar ifjúság jó hírnevére, lecsendesiteíte a zajongókat. Fischer Károly főbiró megjelenvén, szinte & liéwétp mely megjuhászodolt. Csak Besze János, a későbbi híres országgyűlési követ, a ki akkor első éves jogász volt, kétszer is közbekiáltott: »Forradalmat taaü csinálni, mint Fariéban I“ Az nap este katon&zene volt a nagy­sétatéren s midőn ez eltávozott, az If­júság és a nép hazafias dalokat éne kelt s közben éltette a lengyeleket, de a magyar uralkodó házat is. Az izgal­mas nap azzal végződött, hogy a tömeg a főbíró forgács-utcai lakása olé ment az ablakait kővel beverte s a következ­ménye, hogy néhány diákot kicsaptak az iskolából.

Next

/
Thumbnails
Contents