Szatmári Friss Ujság, 1902. október (1. évfolyam, 10-40. szám)

1902-10-10 / 19. szám

x 2 ORSZÁGGYŰLÉS. Képviselőhöz. —■ Saját tudósitónktóL — Budapest, okL 9. Apponvi Albert 10 és fél órakor meg­nyitotta a2 ülést, s elnézésre kérte a Házat, hogy az ülést oly későn nyitotta meg. De ezt — úgymond — csakis a Há2 Berendezési hiányosságának elintézés# okoz­ta. De kéri, hogy az ülések megnyitása 6 olgában ezután a legpontosabban fog el­járni. Napirend előtt Kossuth Ferenc kéri a miniszterelnököt, magyarázza meg a tegnapi beszédének ázon r-Vzét, a méh ben azt mondotta, hogy kímélhet várh-.t minden párttól, sőt más pá-zobról is, a melyek jogosabban támad- uatják, mint a függetlenségi párt. Ezt a Nyilatkozatot a sajtó több orgánuma is fé’reértette. Szóló kijelenti, hogy a függet­lenségi párt nincs kímélettel senkivel,* s bem lesz a jelen kormánynyal sem ! El­várja a mirvszterelrök helyreigazító nyilat. Hoz a tát. (Helyeslés a szélső balon.) Széli Kálmán miniszterelnök konstatálja a félreértést a dologban. Szóló, azt jelenti fc, hogy eddig nem adott okot arra, hogy Véle szemben törvényellenes eszközöket alkalmazzanak. Mindig a törvény értelmé­ben járt el (zaj a szélső balon) z fog el* Í árni a jövőben is. Másrészt készséggel ki- eíenti. hogy szóló s a függetlenségi párt között serrrm'némü intív viszony nem áU fenn, Kossuth Ferene tudomásul veszi a mi- fiiszterélnök azon nyilatkozatát, a mely Szerint a kormány s a függetlenségi-párt Között sem publikus, sem intim viszony hem áll fenn, Másként szomorúnak tartja, höev a magyar miniszterelnöknek azzal Rfelljen érvelnie, hogy eljárásában és mű­ködésében mindig a törvényhez ragasz- sfcdík. Választások. , A Ház ezután megválasztotta alelnökökké tálkán Bélát 185 és Dániel _ Gábort 162 Szavazattal, Háznagygyá Ciávbsy Bélát 150 szavazattal. Végül a Ház jegyzőivé Dedo- jics Györgyöt 176, Endrey Gyulát 176, gróf Kszterházy Kálmánt 176, Lázár Árpádot 176, Major Ferencet 172, Nyegre Lászlót 175, Rátkay Lászlót 174, gróf Teleky Sán­dort 176, Szőts Fáit 154 szavazattal. filnöki bejelentések. Elnök bemutatja a miniszterelnök átira­té; a király döntéséröl, a mely szerint fi király a quóta ügyében 33 és 67 száza­lékban döntött. Tudomásul vétetik. Bemutatja a főváros átiratát, a melyben ít képviselőházat a szeptember 19-én ren­dezett Kossuth-ünnepre meghívta, Jelenti, hogy mint a képviselőház elnöke, résztvett az ünnepélyen, (Zajos éljenzés a szélső- bálon) s a Ház küldöttségét vezette. Barta Ödön a következő határozati ja’ Vasiatot nyújtja be; A képviselőház egy­hangúlag helyesléssel fogadja a képviselő- ház elnökének azon hazafias cselekedetét, hogy a Kossuth ünnepen hivatalosan részt Vett s ezért köszönetét szavaz. (Zajos he­lyeslés a szélsőbalon, felkiáltások: Éljen az elnök!) A ház elnökének eljárása az egész nem­zet közérzületével találkozott s méltó az egyhangú elismerésre. (Zajos általános él­jenzés.) Áttér azután a miniszter tegnapi beszédére s azt mondja, hogy merészség kell annak kijelentésére, hogy egy magyar- országi közfunkcionárius nem vehet részt Kossuth emlékét tisztelni, ünnepeink (Zaj a szélsőbalon), Nessi Pál: Vakmerőség. Barta Ödön: A magyar nemzet jellem­vonása a királyhüség, de rossz szolgálatot lesznek azok, a kik ezt szembe állítják a nemzet kegyeletes érzetével s nagyjai iránti tisztelettel Magyarország alkotmánya képezi a trón alapját, tehát mindazok akik a magyar alkotmányért fegyvert fogtak, azok a trónt is védelmezték. Bethlen Gá­bornak a király ajándékából emeltek szob­rot, Pedig Bethleh is küzdött a szabad­ságért. De a miniszterelnök rossz tanácsosa a'Ürálynak. S szégyenteljes kijelentése volt az, hogy a miniszterek szolgálatba lépésük alkalmával elvesztik függetl.a gondolkozá­sukat. (Zaj a szélsőbalon.) Papp Zoltán: Lakájok lesznek. (Zaj.) Barta Ödön: Szóló Úgy tudja, hogy a király a nemzet bizalmából gyakorol csak jogokat. A miniszterelnök pedig tegnap szembe helyezkedett e sarkalatos tétellel. Kiismeri, hogy7 Széli Kálhnán jeles politikus, s nagy munkabírással dicsekedhetik, de nagyot kell, hogy nőjjün, mig Kossnth La­jos itélőbirája lehet. (Zajos helyeslés a szélsőbalon.) A 48-as törvények megalkotá­snak érdeme nem tisztán Kossuth Lajosé’ mert különben autókra*» lett volna. De éppen így nem lehet betudni Kossuthnak az összeférhetienség kimondását sem. Ily cimen koncentrálni Kossuth érdemeit nem lehet. Nessi Pál: Ez árulás, (Zajos helyeslés a szélsőbalon.) Barta Ödön: Igaz, hogy Kossuth élete végéig fenntartotta e tant, de eskÜSzerü nem lehetett. S pedig nem zárt ajtó mö­gött tette le az esküt, hanem a nemzet színe előtt ígérte, hogy megtartja az or­szág törvényeit. Esküjét meg is tartotta, mert nem volt arra születési provilégiuma, hogy esküjét megszegje. (Zajos helyeslés és éljenzés a szélsőbalon.) Széli Kálmán tair sztei elnök: Nem tartja' szükségesnek a tegnap elmondottakat is­mételni, de mégis kötelességének tartja, hogy Bartának beszédére reflektáljon. Nem volt" alapos Barta megdöbbenése, mert a szabadelvű párt tagjai közül nagyon sokan megjelentek a Kossuth-ünnepen, (Zaj a szélsőbalon. Felkiáltások: Bár maradtak volna otthon). Örömmel fogadja el tehát a határozati javaslatot, De ismételten ki­jelenti,hogy kötelessége megóvja az országot a különböző érzések összeütközésének kö­vetkezményei előtt. Megvonja a határvonalat a 48-as Kossuth s az összeférbetlenséget felállító Kossuth között. Az utóbbiért nem vett részt a Kossuth-ünnepen. S nem tette Kossuth bírójává, vádlójává magát Ellenkezőleg el­ismerte saját maga is, hogy Kossuth kon- sequenciájában nem tehetett egyebei Ez elismerés és nem bírálat. (Helyeslés jobb felől.) A miniszterelnök a ki oly őszintén nyilatkozott e tárgyban mint szóié, az nem érdemli meg azt a súlyos szemrehányást, hogy eljátszotta a nemzet szeretetét (Za­jos éljenzés a jobboldalon.) Nyugodtan várja minden józan ember ítéletét Szűnni nem akaró éljenzés és taps jobb felől. Bakonyi Samu szerint a miniszterelnök eljátszotta a nemzet szeretetét akkor, a midőn az általános kegyelettel szembe helyezkedett Szólót is elfogta a keserűség a midőn a miniszterelnök bírálatát hallotta KossuthróL De vigasztalja az a íudai,hogy ez nem a közvélemény hangja volt. S a miniszterelnöknek akkor, a midőn arra hi­vatkozott, hogy Kossuth a pragmatika szankcióval ellentétbe helyezkedett, nem lett volna szabad elhallgatni azt, hogy ezt az ellentétet az udvar hívta ki maga ellen. A magyar nemzet történetének meg­hamisítása ez. A határozati javaslatot fo­gadja eL (Helyeslés a szélsőbalon)* A Jövő ülés napirendi“!. Elnök indítványozza, hogy a legköze­lebbi Ülást holnap tartsák meg s annak napirenajére & ma félbeszakított tárgyon kívül, az osztályok megalakulását, a bizottságok megválasztását tűzzék hí. Ä báz ebhez hozzájárul. Elnök bezárta az ülést. Sztrájkoló bánjásuk, Pária, okt 9. Hír szerint Combes miniszterelnök táviratilag értesítette a bányász-sztrájk­ban érdekelt 12 megye prefektusait, hogy tegyék meg mindazokat a katonai intézkedéseket, melyek ilyen esetben megteendők. WUkesharro (Pennsylvania) október 8. Mitchéll, a munkás-szövetség elnöke, nem akar nyilatkozni Roosevelt elnök ajánlatára adott válaszának tartalmáról. Azt mondja, hogy táviratot kapott 3ö bányászgyülésről, a melyek határozata:' bán kimondották, hogy az Egyesült Államok egész hrdaeregóvel sem fogiá1' & bányamunkásokat munkábaáliásn. kényszer.tbetni Easonló célú gyűlése' tartanak most az antrachit-bányák terü­letén. Paris, okt. 9. Minthogy a franciaországi szénbánya- munkások megkezdték a sztrájkot, Buis- burgból óriás mennyiségű szenet szállí­tana1 Rotterdamba, a honnan Rouenbe, innen pedig a Szajnán Parisba fogják vinni. A mostani pillanatban, a mikor a kamara összeül, az általános sztrájk proklamálása még abban az esetben is, ha csak az eddigi sztrájkterületre szo­rítkoznék, igen kínos politikai incidens a kormányra nézve s azok a szigorú intézkedések, a melyeket a kormány a tekintetbe jövő départemenokban tett, könnyen nézeteltérésre vezethetnek a kormánypárti többség szociálist» cso­portja és a minisztérium közötti A Petité Republique kifejti, hogy a kormánynak kötelessége az összes bá­nyákat államosítani. A bányák államo. sitásárél már egy 1810-iki Ííapoleon-ko- rabeli törvény is intézkedik s most csak arról van szó, hogy ennek a törvénynek érvényt szerezzenek. A sztrájk már tény leg megkezdődött a Nord és Pás de Calais megyékben. A Nord départementban a bánya­munkások bérük felemelését követelik, más megyékben, ahol legközelebb fog­ják a sztrájkot proklamálni, a mozga­lom a kormány ellen irányul­A sztrájk ama mozgalom folytatásá­nak látszik, amely még a kamarává j lasztás előtt indult meg s a melylye Guesde bosszút akar állni Millerand-onl Guesde az általános bányamunkás-sztráj k- bán az összes ipari munkások sztrájkjá nak bevezetését látja. A franeiaország sztrájk összeesik az amerikai szénbánya­munkások sztrájkjával és éppen a mos­tani időt választották rá, a mikor a korai tél téljesen beállott. Franciaország az általános sztrájk bekövetkezése esetében rá lesz utalva az angolországi bá­nyákra, de az angol széntermelés egy­általán nem elégséges arra, hogy fölöslegével Amerikát és Franciaországot kielégítse s igy ez a két ország rá fog szorulni Németorszig-a is, a hol a nvár folyamán nagy szónkészleíekei gyűj­töttek. Pária, okt. 9. A bányamunkások nemzeti bizottsága amely tegnap elhatározta az általános szti-ájkot. erről a határozatáról a követ­kező távirattal értesítette a vidéki bizott­ságokat s Csütörtökre, október 9-éra az általá­nos sztrájkot határoztuk eh Számi tun rátok. A nemzeti bizottság ezenkívül mani fesztümot intézett a katonákhoz s fel szólítja őket, hogy kövessék Sti-Rem példáját, a ki megtagadta a katona engedelmességet s ne vonuljanak i sztrájkolok ellen. Másrészt fölhf ja j bizottság a sztrájkolókat is, hogy m provokálják a katonaságé*, Azt hiartk hogy a nemzeti bizottság tagjai nt visszautalnak vidéki bizottságaikhoz, di azért még ma délelőtt együtt maradna] és még egyszer fognak a helyzetről ta nácskoz.ni^Ebből azf következtetik, hogi még nem határozták* el véglegesen ai általános sztrájkot, s hogy a nemzet bizottság hg‘á-ozata inkább csak ultimá tűm, a melylyel pressziót akar gyako­rolni a kormány és a vidéki Lizottságol elhatározására. LEGÚJABB. Pária, október 9, A bányamunkások nemzeti bizottság?, felhívást bocsátott ki, a melyben a francia proletariátushoz és pedig első sorban az ipari- és mezőgazdasági munkásokhoz fordul s azt mondja, hogy a bányamunkások magatartására *á bányatársaságok gőgös viselkedése adott okot, a kik nem akarnak tárgyalásba bocsátkozni a bérnfinimumra nézve. A bizottság a báayámunkások nevé­ben sajnálja, hogy a francia pre letariátusnak magára kell vennie a sztrájk következményeit. Hasonló érte­lemben fordul a felhívás a kereskedők­höz, a mennyiben ^sajnálkozással utal azokra a kellemetlenségekre és károkra, a melyek a bérmozgalomból a kereske­dőkre hárultak. A&^Olok és burok. Imádon, okt. 9. A kormányhoz közel álló körök azt hirdetik, hogy a legutóbbi napok eseményei következtében a búr tábornokokat amaz alternatíva elé fog­ják állítani, hogy vagy váljanak külön Leids csoportjától vagy pedig mondja­nak le arról a reményről, hogy Angliá­val közösen dolgozzanak a búr államok föllenditésén. A kormány határozottan tudja, hogy a búr tábornokuk Leyds befolyása alatt Vannak. Brüsszel, okt. 9. A búr tábornokok éjfélkor érkeztek vissza Géniből, a hol tizenháromezer frankot és igen sok mű­tárgyat gyűjtöttek. A pályaudvaron óriási népiömeg várta őke!, a mely áttörte a katonák sorfalát és zaios tüntetésben részesítette a tábornokokat, a kik-1 nek kocsijába sokan pénzt hají­tottak. Szállójuk előtt is nagy nép­tömeg gyűlt össze és a tábornokok minduntalan kénytelenek voltak az erké­lyen mutatkozni, mig végre De Welt igy szólott a néphez: — Már nagyon fáradtak vagyunk. Jó éjszakát! A tábornok ma este Utrechtbe utaz­nak, a hol holnap megünneplik Kr ugar­nak hetvenhetedik születésenapját. A cárnó állapota aggasztó. Moszkva, okt. 9. (Saját tudósítónk távirata.) A cárnó állapotáról aggasztó hírek vannak forgalomban. Állítólag a legroszabbtól lehet tartani. SffierónyiatSerw a* öasvegy cárnó eile». Kopenhága, okt. 9. Az itteni rendőr­ség értesítést kapott, hogy egy csomó olasz anarkista elindult Dániába, azzal a szándékkal, hogy az özvegy cárné ellen, aki most az édesatyja, a dán ki­rály látogatására Kopenhágában van, merényletet kövessenek el. Oroszország­ból egész sereg titkos rendőr érkezett az özvegy cárnó védelmére Kopenhá- gába. — Közvágóhíd! sertésvá*ár. (Hi­vatalos jelentés déli tizenkét órakor.) Tegnapról maradt 159 darab. Ma érke­zett 550 darab. Összesen 709 darab. Déli tizenkét óráig eladtak 231 darabot Mai árak: Fiatal sertés, nehéz 100—3.08" korona, középsúlyú 98—102 korona, keny- nyü 88—96 korona, 100 kilogramonkir.t élősúlyban, minden levonás nélkül. A Aásár élénk volt. __________ iT vezekiö lassíts. Budapest, okt. 9. A főváros január 8-án tartott közgyű­lésén történt, hogy Márkus József főpol­gármester és Kassits Péter miniszteri tanácsos bizottsági tag egy kissé össze­tűztek. Valami inditványt tett Kassits s aztán nem élhetett a végszó jogával ügy, a mint ő akart volna. Erre a főpolgármester elnöki tényke­dését önkény, erőszak és törvónyliprás- nak nevezve, Széli Kálmán belügymi­niszterhez panaszos beadványt intézett. Ebben a panaszos írásban Kassits Péter ugyancsak megnyomta a tollat, többek között körülbelül a következőket ír ván: A legnagyobb megfélemlítésnek van­nak kitéve azok, kik a székesfőváros érdekeit a kapzsi társaságok ellen vé­deni merik. És ezt a terrorizmust a főpolgármester törvényellenes eljárása egyenesen előmozdítja, sőt fokozza. Ez a szellem főoka a főváros nyomorult gazdálkodásának. Ez fosztja meg a fő­várost legjobb jövedelmeitől. Márkus Józsefi főpolgármester nem tartja meg az ügyrendet, s miről meg lehet győ­ződi! olyan közgyűlésen, a melyen va­lamely gázgyári vagy hasonló érdekcso­port ügyét tárgyalják. Minthogy eként Kassits egyenesen az­zal vádolta a főpolgármestert, hogy a főváros kárára bizonyos érdekszövetke­zetekkel hfitlenül összejátszik, a belügy­miniszter felhatalmazása alapján a kir. ügyészség pörbe fogta Kassits Pétert, Miután nevezettet a bíróság vád alá is helyezte a btkv. 262. §-ába ütköeŐ, a 270. §. szerint minősülő nyilvános rágal­mazás miatt, a bünpörben mára tűzték ki a főtárgyalást. A tárgyaláson Ago- resztó bíró elnökölt, a közvádat maga a királyi ügyészség vezetője, dr. Geguss Gusztáv főügyészhelyettes képviselte. A meglehetősen kínos ügy hamaro­san befejezést nyert. Előállott ugyanis Kassits Péter és egy papírlapot velő, felolvasott egy nyilatkozatot, a melylyel kijelenti, hogy a legélénkebben sajnálja a történteket. Elnök: Kiván-e kijelentésre a fő­polgármester ur valami nyilatkozatot tenni ? Márkus : Mintsogy Kassits Péter ur nekem a nyilatkozatával teljes elégtételt adott, bosszuérzet pedig engem nem ve­zérel, a magam részéről nem kívánom* megbüntetését. Most Gegguss főügyészhelyettes szó­lalt fel s hangsúlyozva azt, mennyire kívánatos lenne, hogy a köztéren sze­replő férfiak a közélet viharai és harcai közben is megbecsüljék egymást, elej­tette a vádat.

Next

/
Thumbnails
Contents