Szatmári Friss Ujság, 1902. október (1. évfolyam, 10-40. szám)
1902-10-08 / 17. szám
LetsríDzísícíf áíheresg. Becsben ma egy nagyszabású csalót tartóztattak le, a ki a múlt héten Budapesten is megfordult és mindkét fővárosban Broglie hercegnek mondotta magit. Most azonban kiderült, hogy az áiiitólagos Broglie herceg egy grir.del- waldi, svájdi szállóiul ajdonosnak a. fia, aki régebben hasonló szélhámosságot követett el Karlszbádban is, a hol azt mondotta magáról, hogy a svájci szövetség-tanács elnökének a fia. Mind a három helyen csak úgy szórta a pénzt s bár nem lehetetlen, hogy a pénzt nem becsületes ufón szerezte, •z sincs kizárva, hogy jómódú atyjának i vagyonát tékozolta s csak azért mondotta magát hercegnek, hogy annál nagyobb föltünést keltsen. A mikor azután pénze elfogyott, apró kölcsönökhöz kel- Jeít fordulnia,' írtig végre kiderült, hogy kicsoda. Az ál-Broglie herceg néhány nappal ezelőtt érkezett Becsbe, a bol egy elsőre neu szállóban vett lakást. Podgyásza nem volt, de oly biztossággal iépett föl, hogy elbitték neki, hogy herceg. A szállóban azt. is mondotta, hogy. a német trónörökösnek benső barátja és a bonni enyetem kollégája volt. U óbb azonban az ál-Broglie berceg- ?-'■ kifogyott a pénze és a pincérektől •'lás emberektől kért apró kölcsönö- '■ Azt mondotta, hogy útban van már e v nagvobb összeg, amelvet táviratban I rt rokonaitól. Hitelezői azonban gvá- prkodni kezdtek és megtudták, hogy az állítólagos herceg közönséges szédelgő. Erre följelentették a rendőrségen, amely letartóztatta. Az ál-herceg múlt hét csütörtökjén Budapesten is járt s viselkedésével és költekezésével itt is óriási feltűnést keltett. Délután számozatlan bérkocsin megjelent a New-York-kávébáz előtt. Bement a kávéházba s francia, majd németországi lapokat kért a pincértől, jiésőbb asztalához hivatta Wallburg báró föplncért, a kinek elmondotta, hogy ő Br''r'l.'.e herceg s nem rég nyert meg egy milliós port rokonaival szemben. Világkörüii útjában jött Budapestre és a keleti expressz vonattal folytatja útját. Átadta névjegyét is a föpin- eérnek. A névjegyen ez volt: Prince de Poiic, due de Broglie. Még hosszasan beszélgetett Wallburg báróval, a kinek történetét jól ismerte, B mint mondotta a külföldi lapokból. Meghívta Wallburgot vacsorára és az orfeumba, mert úgymond, nem ismeri bi magát Budapesten. A mikor elment, 5 íölszolgáió pincéreknek egvenkint hét borona, Wailburgnak pedig tiz korona borravalót adott. Minthogy a kávéház Jöpincére nem fogadta ei meghívását, az ái-herceg egy másik pincérrel kalau- gOitaita magát. Egy szomszédos vendéglőben megvacsoráltak. majd az álherceg kocsiján a Fővárosi Mulatóba hajtatlak. Ott a mulató igazgatójának rögtön bemutatkozott s egy páholyban foglalt helyet. Az igazgató ” bemutatta öt két a öKeiő vendedének, a kik az egész e.stét az ő társaságában töltötték. Az orfeumban az áiiitólagos herceg ismét fejedelmi borravalókat osztogatott a pincérek között s még aznap éjjel elulazott' Mécsbe. Ä iwgiitaí sandte Budapest, okt. 7. A margittai választókerületnek, mint ismeretes, kétszer jutott ki most a választás izgalmaiból. Tavaly október 2-án Orley Kálmán kormánypártit választották meg, a kinek mandátumát a kisebbségben maradt Szatmári Mór függetlenségi jelölt pártja petícióval támadta meg. A Kúria elrendelte a vizsgálatot, a melynek eredményét azonban Órley nem várta be, hanem közvetlenül a Kúria Ítélete előtt lemondott mandátumáról, hogy újra megküzdjön érte. A második választáson, a mely az idén junius 25-én zajlott le, 695 szótöbbséggel elbukott s a kerület az ő j'éd ellenfelét, Szatmári Mór huiapirót Választotta meg. Morvav Lőrinc aszfaltgyári főkönyvelő és társai kérvénynyel támadták meg Szatmári választását, s petíciójukat Pais Sándor vezetésvei uia tárgyalfa a Kúria első választási tanácsa, A peticiónálók- nak Tetéileni Ármin dr. volt a meghatalmazottja, a képviselőt Aigner Adolf érsekuivári magánhivatalnok, a választást Erőss Samu dr. védte.-Tetétieni dr a petíciót ismertetve.négy abezolut ok alapján kéri a választás megsem'misitését, mert Szatmári megvesztegetés, bűntettre való izgatás, ámítás és osztálygyülöietre való izgatás utján jutott képviselői mandátumához. A kérvényezők megbízottja e képtelen vádak bizoeyitására négy szemtanúra hivatkozott s az 1899. tizenötödik t.-cz. 3. §. alapján kérte a választás megsemmisítésit. Aigner Adolf hcsszu beszédben cáfolta a dbtició állításait, amelyek szerinte jogilag nem szolgálhatnak érvénytelenségi okul s a kérvényt mint alaptalant visszautasítani kéri. ítélethirdetésre ma r.etet került sor. LEGÚJABB. A kiegyezés. Eéc3, okt. 7. Ő felsége ma reggel nyolc órakor Széli Kálmán miniszterelnököt egy óránál hosszabb kihallgatáson fogadta, mely alkatommal ••' •* terelnék részletes jelentést tett . V- y zetről. A miniszterelnök a délután f ■: ■ órai gyorsvonattal visszautazik Búd.' pestre, hogy a szabadelvű párt mai esti értekezletén részt vegyen. KegszSai sztréjk. líew-Y'or-k, okt. 7. (Saját tudósítónk távirata.) A pensvlvániai szénsztrájk Rocsevelt elnök közbelépése következtében megszűnt. Az összes munkások ma reggel munkába álltak. Uj szegényház. Budámé t, okt. 7. (Saját tudósítónktól). Az Erzsébet szegényház annyira telve van, hogy a folyton jelentkező szegények közül már egyet sem tudnak) íöivenni. A fővárosi tanács elhatározta, hogy már legközelebb uj szegényházat épittel. Szer a lepra ellen. Bécs, okt. 7. (Saját tudósítónk távirata.) A gyógyíthatatlannak iámert borzasztó betegség, a lepra ellen, egy a Fiiipineken az amerikai hadseregben szolgáló magyar születésű orvos, dr. Kazlai, olyan szert talált föl, melylvei eddig 14 ieprabeteget teljesen kigyógyított. Sztrájkoló pincérek. Triesz , okt. 7. (Saját tudósítónktól). Trieszt pincérjei újból sztrájkolnak, Ma éjjel abba hagyták a munkát, mert a vendéglősök és kávésok nem váltották be ígéreteiket. — Közvágóhíd! sertésváeér. (Hivatalos jelentés déli tizenkét órakor.) Tegnapról maradt_232 darab. Mk érkezett 528 darab. Összesen ?8Q darab. Déli tizenkét óráig eladtak 239 darabot. Mai árak: Fiatat sertés, nehéz 99—102 koroná, középsúlyú 90—98 korona, könv- nvü 84—92 korona, 100 kilogramonkint élősúlyban, minden levonás nélkül. A vásár közepes volt Nagy tsz Temsssárott, Temesvár, okt. 7. A József-városban ma nagy tűz volt. A Kálnokv és Simon-cég gabonaraktárai kigyuiadiak és rövid idővel később a szomszédos épületek is lángokban állottak. Körüibelől SCO vraggon búza égett él, a kár 500,000 korona. Soste beszéde. Pária, okt, 7, A köztársasági kereskedelmi és ipar bizottság tegnap este tartotta évi lakomáját Combes miniszterelnök elnöklete alatt. A lakomán jelen volt több miniszter, szenátor és képviselő. Aí első szónok Trouillott kereskedelmi miniszter volt, aki őrömmel konstatálta, hogy' a nemzeti termelés és a nemzeti vagyon tekintélyes tényezői összeálltak, hogy a köztársaság külkereskedelmi intézményeinek a legnagyobb hatalmat kölcsönözzék. A miniszter azután azt a szerepet m állatta, a mely a bizottságnak a külföldi kiállításokon jutott és Fraiiciaorrzágnak kiváló helyet biztosított. Beszédét azzal fejezte be, hogy most, a nagy trustok alapításának korában a kereskedők és iparosok ápolják a vállalkozókedvet és tanuljanak idegen nyelveket. Brisson gratulált a kereskedőknek a kéztársaság védelmi munkájában való közreműködésükhöz. Az ország, a mely a kormány megmaradását bizíositani akarta, alegufóbbi választásokon a köztársasághoz szenvedélyesen ragaszkodó polgárokat állított sorompóba. De az ellenfelek még sem adják ki a kezükből a fegyvert. A kongregációk kitűzték a lázadás zászlaját. Az ország megértette a veszedelmet és a kormány végre eltökélte magát, hogy a köztársaságot és Francia- ország fenyegetett egységét megvédi, a mennyiben elvette a kongregációktól a tanítást. Most kötelessége a kormánynak, hogy • nevelés szervezését kezébe vegye és hazafias, őszinte nemzedéket neveljen. Azután Combes miniszterelnök szólalt fel. Esősorban megköszönte azt a helyeslést, a melvlyel az előtte szólók a kormányról nyilatkoztak. Ez megerősíti abban a meggyőződésben, hogy a kormány politikája az egész republikánus párt 'legbensőbb érzelmeinek megfelel. Gratulál magának ahoz, hogy utódja lett Waldeck Rousseaunak, a ki a republikánus párt egységének megvalósításával a köztársaságot kiragadta a nacionalizmus és a klerikális reakfció kettős veszedelméből. Ezen a politikán — mondja a mi- nisterelnök — semmit sem változtatunk. A keresked.elmi és ipari bizottságnak is érdekében áll, hogy folytassuk munkánkat, a melynek tartalma azoknak a jogoknak visszahóditása, a melyet a forradalom atyái az államnak szereztek. Nem ez a forradalom volt-e, a mely homlokukról letörülte a bélyeget, a melyet egykor rásütöttek mindenkire, a ki kereskedelemmel foglalkozott ? Legsajá- tabb érdeküket védik meg tehát, a midőn a forradalmat nagyra becsülik. Paris, okt. 7. Politikai körökben sokat beszélnek Métinc és Ribot pártjának arrói az igyekezetéről, hogy a mérsékelt radikálisokhoz közeledjenek. Ribol progresszista pártja hajlandó a radikálisok demokrata reformjainak egy részét elfogadni, hogy azután a mostani kormány bukása után újra részük legyen a hatalomban és Rouvier vagy Delcassé elnökségével minisztériumot alakíthassanak. Ezt az akciót megelőzte az, hogy a progresszista párt megvette a Mátin-t, amely heteken keresztül várakozó állást foglalt el és egyetlen politikai kérdéshez sem szólt hozzá. Újságírók az országházban. Budapest, okt. 7. Ma délelőtt mutatta be gróf Apponv Albert házelnök az uj országházat a sajtó képviselőinek, illetve a lapok .országgyűlési tudósítójának. A fővárosi sajtó képviselői nagy számmai jötték el az elhök meghívására. Az elnöki fogadóteremben volt a’gyülekezés és kevéssel tiz óra után az együtt levő újságíró csoport közé lépeit Apponyi házelnök is. Néhány szives szóval üdvözölte vendégeit s elnézést kérve, ha esetleg egyes hiányok mutatkoznak még, kilátásba helyezte, hogy a bajokon a lehetőség szerint segíteni fognak. — Sajnos, — szólott az elnök — az épület megteremtésénél nem érvényesülhetett még az én szellemiem, hanem az a szellem érvényesült, mely a nyilvánosságot mindjobban kizárni igyekezett az országházból. Én készen vettem át igv a házat s csak toldozásra, foldozásra van módom. Az újságírók azután az elnökkel az élen megindultak elsősorban ama helyiségek megtekintésére, melyekre nekik van szükségük. A képviselőház berendezését már sokszor leirtáfk s igy leírás helyett a mai parlament bemutatásnak inkább csak epizódjairól számolunk be Ilyen történt az ülésterem hirlapiró- karzatán. Lenn a teremben állott éppen Smialovszkv Valér képviselő és Apponyi elnök odaszólt neki: — Tarts mindjárt egy kis beszédet hadd haljuk, hogyan, hallunk innen. Smialovszkv tartott is beszédet a legszélsőbb jobról, üdözölvén az újságírókat. Hangos éljen visszhangzott rá az újságírók ksrzatáról. Erre jegyezte meg szellemesen Apponyi. — Mivel pedig a karzat tetszésének vág}' nem tetszésének nem adhat kifejezést, a karzatot ezennel kiürítem. Derűs kedvben folytatták ezután a körutat végig a különböző folyosókon, termeken, köztük a hat méterraázsa nehéz szőnyeggel borított társalgón, mig végre eljutottak a büffébe. Ott. már gazdagon terített asztal, hideg sültek, borok és pezsgő várta, a házelnök vendégeit s alig helyezkedtek el valamennyien á fehér asztalok körül, máris felhangzott az első tószt. A hírlapírók szindikátusának elnöke, Rákosi Jenő mondotta az első köszöntőt, üdvözölve a hatalmasan, imponálóan épült uj Házat, mint a mely kifejezi, hogy milyen legyen az ország. Üdvözölte az elnököt, gróf Apponyitis, a ki privát jellemében a legkiválóbb példa hűségénél, egyszerűségénél és igazságosságánál meg szereteténél fogva, mely* ivei a haza ügyeiért működik. Gróf Apponyi nyomban válaszolt a köszöntőre: — Nem tudom, szándékosság volt-e — mondta az elnök — hogy első sorban a sajtó volt az, melyet ide meghívtam. De őrülök, hogy a sajtó van itt először s nekem alkalmam van elveimet újból hangoztatni. A sajtó szerintem a nemzetnek mindennap meg- ujoló, plebiscitum által megválasztott képviselője. Én a népképviseletet mindig komolyan vettem. Én azt nem tekintem oíigarkiának, hanem komoly népképviseletnek kívánom. Ezért szimpatikus rám a közszellemnek érvényesülése s ezért örülök, hógy e közszellem képviselőit, a sajtót hívtam ide meg először. És ez uj hajlékban én csak azt kívánom, hogy nemzeti kép- ziseletünk azzá váljék itt, a milyennek a 48-as törvényhozás tervezte, vagyis vajóban a nemzeti szellemérzés, gondolat és akarat képviseletévé. S kérem az urakat, hogy minket ebben támogassanak. Üdvözlöm végül a sajtó munkásait a nemzeti képviselet csarnokában és kérem minden tekintetben a bizalmukat. Az újságírók a déli órákig maradtak együtt a terített asztalnál. A cár válik a feleségétől. Szenzációs dolgot jelent Pétervárról a newyorki »World*, Amerika egyik leg- nagyob és legkomolyabb napilapja. Azzal a birrel lepi meg a világot, hogy a cár válni készül a feleségétől, a kitől nem-remélhet többé trónörököst. A cárné legutóbb tudvalevőleg idétlent szült és az orvosok közölték a cárral, hogy nincs többé remény arra, hogy felesége élő gyermeket hozzon a világra. A cárra ez a kijelentés rendkívül le- veröleg hatott. Mindez azonban még nem érlelte volna meg a cárban azt a szándékot, hogy elválik a feleségétől, a kihez különben mindig példás odaadással ragaszkodott A válási szándék fóleg vallási okokra vezethető vissza. Ugyanis Pobjedonoszev, a szent szinodus pro- kurátora, a ki a cárt nevelte és a ki rendkivül befolyást gyakorol rá, mindig nagy ellenszenvvel viseltetett a cárné iránt, mert meggyőződése szerini a cárné csak kényszerűségből vette fel az ortodox hitet, de szivében mindig német és protestáns
