Szatmári Friss Ujság, 1902. október (1. évfolyam, 10-40. szám)

1902-10-04 / 13. szám

19G2. október 4. SZATMÁRI FRISS ÚJSÁG 5 Materializmus az iro­dalomban. Szatmár, októb. 2.. Most, hogy Zola Emil a materializmus embere ravata­lon fekszik, önkénytelenül eszünkbe jut az, hogy vájjon az irodalomban a költészet­ben egyáltalán van-e joga a materializmusnak létjogosult­sága. Korunk szelleme a mate­rializmussal szoros összefüg­gésben van: egyedüli ismer­tető jele annak, mely a je­len kort, minden más kor felett jellemzetessé teszi. Azok, kik ideálisták ez,t állítják, mikép a materiális-, mus a költészetnek termé­keny talajt adni nem képes, már kisarjadzása alatt el­fojtja a költészet csiráját. Hanem, hogy mennyi rá- fogás van ebben a tételben, azt mindenki átláthatja, aki csak materializmus tanaiba csak legkevésbbé van is be­avatva. Nem vágyunk korántsem esküdt barátai a materializ­musnak — de esküdt ellen­ségei sem vagyunk. Mi csak azt álliljuk, hogy igen is némely eszmének a sirját ássa. Haliam a sirba dőltnek porából uj kél elő s ha ve­szítettünk talán egyik olda­lon, a nyereség a másik ol­dalon éppen akkora lesz. Lehet ugyan, hogy ép azon eszmék fognak szétfoszlani, — legalább az áramlat irá­nya ez s kitudja nem gyöz-e később, vagy előbb, melyek az emberiség legbensöbb tet­teit mozgatták; de mit ve­szített a költészet vele? Hisz ezek — s ilyesmit emlitem kiváltkép a keresz­tény világnézetet — keve­sebb szolgálatot tettek a köl­tészetnek, mint egyelőre lát­szik : azután a materialismus némely eszmének a sirját csak ássa s a költészet már nincsen sehol és ez a leg- praegrarnubb bizonyíték arra, hogy az ok után keresve nem jó helyen kopogtatnánk. Majd megint az uralkodó kornézetre mutatnak, mely a inateralismussal szintén szó rosabb viszonyban áll. Felvetik, hogy korunk az anyagi haszon és élvezet felé hajlik, hogy az, mi az em­bernek szellemi tápot nyúj­tana, elveszti becsét, hogy e szellemiek után való szomj valódilag nem is létezik. És e vád nem is egészen puszta gyanusitá'-. Hanem szeret nők másként fogalmazni a vád iratot. Európa müveit nemzetei meghaladták az ifjúság korát, meghaladták azt az időt, mi­O i dőn államok és egvedek éle­tében egyaránt minden csupa tűz, csupa phantazia, midőn dicsőségért lángolón lép ki a porondra az eszme har- czossa. Sőt úgy látszik, legalább j minden körülmény oda mu­tat, hogy a férfi kornak is végét éljük, egy oly kort, midőn az ember megátkozva a múltat, megvetve a jelent, csüggeteg tekintettel néz a jövő elé. Nem vagyunk optómisták, de erős bennünk a hit, hogy egy tisztább, eszményibb vi­lág nem marad puszta epe­dé* tárgya. A költő, az iró a csaták­nak ama heroldja, ki megvi­szi a háború üzenetét, ő a békének is ama intézője, ki az egyesség pontjait szerzi. De semmi esetre sem ki­rályi heroldja; az eszmék keletkezésükre nézve nem is­mernek rnomerabiát, itt a népképviselet az uralkodó. A népeknek előbb nyilat­kozni kell, a herold csak akkor léphet elő. Várjuk tehát inig a herold elő áll. Ez az idő azonban még messze van! HÍREK. Napirend. Október 4. Kőm. kath. és prot. Ferencz. — Görög-orosz (szept. 21.) Kodrat. — Nap kel 6 ó. 6 p. nyugsz. 6 ó. 31 p. — Hold kél 9 ó. 13 p. nyugsz. 7 ó. 18 p. — ő Felsége nevenapja. Ferenc/. József Apostoli királyunk dicsőség«* nevenapját üli ma a magyar nemzet. Milliók ajkáról szál fel ma az ima az egek urá­hoz, dicsőségesen uralkodó szere­tett királyunkért uévünnepje al­kalmából. A r. kath. székesegy­házban Meszlényi Gyula püspök fog mondani d. e. 9 órakor ün­nepélyes misét, melyen az összes r. kulh. tanintézetek növendékei, nemkülönben a polgári és katonai hatóságok testületileg fognak részt venni. A g. kath. templom­ban szintén 9 órakor lesz a mi ® melyen a volt g. kath. jelenben állami iskola növendékei is jelen lesznek. Itt a sz. misét Papp Lajos gk. leiké z tartja. Az Ezredévi asztaltársa* ság, mely tnér hét éve ruház szegény gyermekeket, ezen évben is óhajtana megfelelni nemes hi­vatásának. Tény az, hogy közön­ségünk, a mely szeretettel karolta fel a jókedvű jótékonyság ezen intézményét, az utóbbi időkben meghidegült iránta s bizony ez a körülmény az intézők munka­kedvét is lelohasztotta. Mindazon­által n«m volna helyes, ha a meg­fogyatkozott buzgalomnak, mely­nek okaira itt nem terjeszkodhe- tüuk ki, a felruházandó iskolás gyermekek adnák ineg az árát, a kik bizonyára nehezen várják a méltán remélt segítséget. Kissé kompromittáló volna nz egyesü­letre, a mely ez ideig több mint 6000 koroua értékű jótékonyságot gyakorolt. 8 a mely czimít a mil­lennium lélekemelő mozzanatától vette kölcsÖD, ha 7-ik esztende­jében a tehetetlenség vagy épen végfeldsztás szimptomái val zárná évi számadását. Kérem ezért ko­molyan azon urakat, a kik ér deklődnek nz érdemes társaság ügyei iránt s femnuradását, to­vábbi jótékony működését szivü­kön hordják — még ha jelenleg nem tagjai is — szíveskedjenek f. hó 8-án szerdán d. u. 5-től 7 óráig a Honvéd sörcsarnokban a teendők megbeszélése végett megjelenni. Dr. Fodor Gyula, az Ezres igazgatója. — Esküdtszéki tárgyalá­sok. Szándékos emberölés bűn­tettével vádolt Jónás Lajosné szül. Mona Rozália elleni bün- ügybétt f. hó 1-én a kir. tszék, mint esküdbiróság ítélkezett. Tényállás: Vádlott, ki férjével már régebb idő óta rósz viszony­ban és attól külön vallva élt, Szatmáron cselédeskedett. F. é. május hó 24-én egy törvénytelen Róza nevű leánya született, kit előbb vádlott édes anyja tartott magánál, Saár községében. F. é. aug. hó 3 án vádlott anyja a gyermeket vissza hozta leányához, ki azt ugyanezen hó 5-én ismét anyjához akarta kivinni azonban a Saár község alatt járatlan helyen, az utmellett egy vízzel telt árokba beledobta, hol a gyermek meg- fuladt. Vádlott ezután visszatért Szatináron levő lakására. A gyer­mek hulla részeket teljesen fel­oszolva és szétmálva mintegy 4 hét múlva találták meg az eset után, mikor is a gyanú azonnal vádlott ellen irányult. Vádlott a terhére Írott bűncselekményt be­ismerte, a törvényszék az eny­hítő és súlyosbító körülmények figyelembe vétele mellett neve­zettett 5 évi fegyházbüntetésre, mint fő és 5 évi hivatalvesztésre, mint mellékbüntetésre Ítélte és ajfel merült költségek fizetésére köte­lezte. Az Ítélet jogerő». A tár­gyaláson Dr. Dezső Kálmán tszéki biró elnökölt. Bírák voltak: Szabó József és Morvay Károly tszéki bírák. A jegyzői tisztet Szabó József kir- tszéki jegyző töltötte be. Közvádló : Dr. Orosz Sándor kir. aliigyész. A védelmet Dr. Komáromy Zoltán ügyvédjelűit adta elő nagy készültséggel. F. hó 2-án tartotta a kir. tszék mint esküdt bíróság utolsó tárgyalását ezen év negyedben. Tárgyaltntott rablás büntette miatt vadolt Veres Károly Buzgó László elleni biin- ügy. Vádlottak tagadásával PZ' tű­ben a terhűkre rótt bűncselekmény beigazolást nem nyert, miért is közvádló a vádlott elejt.’t e és azt sértett serit vette át. A tár­gyalást Dr, Pnpolczy Gyula kir. Ítélő tábla biró, bírák: Szabó József és Morvay Károly. Jegyző : Olóh Miklós. Közvádló: Dénes Lajos kir. ügyész. Védő: Dr. Schönpflug Jenő. — Feltűnést keltő látva nyosság, meglepő megjele nés ! ! Itt először látható Arpád- utczán, a sétatér mellett, nyitva reggel 8 órától este 10 óráig, Magyarországi születésű törzsmű­vész. Pál, feltűnést keltett Euró­pa székvárosaiban. Bámulatraniél­tó munkákat végez u. in.: eszik, iszik, gyalul, fúr, farag, fűrészel, czimbalmozik, czigarettát sodor és tölt, lovat htijt, ugrál és táuczol. A nagyérdemű közönség b. figyel­mét felhívjuk o ritka érdekes látványosságra, mely uz eddigi látványosságokkal nem hasonlít­ható össze. Számos látogatásért esedezik, a tulajdonos. Rövid ideig látható. Levél a szerkesztőhöz. Tek. Szerkesztő Ur! A „Szatmári Friss Újság-1 okt. 2-iki számában Papp Béla kivég­zését ábrázoló képre a műtárla- touibau, megjegyzés jeient meg, tisztelettel jelentem ki, hogy a legnagyobb sajnálatomra ez tud­tom nélkül történt meg, mert u felállítása a mütárluluak az üzlet­vezetőmre volt bizvu s én a meg­nyitáskor nem voltam itt, ide- érkeztemkor a képet azonnal el­távolítottam s üzletvezetőmet ezen gondatlansága miutt elcsaptam. Ezúttal felkérem ez utón is a n. é. közönség becses pártfogását, mivel műtárlatom csupán tanul­mány os látványokat tartalmaz. König Ármin tulajdonos. — Minden háznál elmuluszt­hiulan a fehérnemű okszerű ke­zelése a háztartásban, ennek el­érésére Reszler János szatmári hírneves kereskedő bárkinek in­gyen és bernien Ive küld nyom- látott árjegyzéket, melyben bő magyarázattal belefoglalva van a feliárnemü okszerű kezelése.. Anyakönyvi közlemények. Meghaltak. Hágó Margit és Fülöp Demeter. Születtek. Caepa Mária, Sala­mon Józ-ef. Kihirdetés. Morvái József és Agócs Erzsébet. EGYVELEG. Érdekes lelet Pompejiben. Egy pompejii ház kertjében nem­rég egy márvány ba*-reliefet ta­láltak, mely a Kr. e. 4-ik szá­zadból való és minden kétségen kivül görög eredetű. A relief egy áldozati jelenetet ábrázol : egy ülő istent.őnek, akit a hozzá­értők „Véuus Astarteu“-nuk tar­tanak, leányok és asszonyok bir­kát ajánlattak föl. Az asszouyok csoportja elsőrangú művészi munka. Az érdekes leletet a nápolyi mú­zeumban helyezték el. Terményárak 1902. október hó 1-én. TERMÉNY-NEME 100 kilogramm ára K f K f Tiszta búza 13 30 13 80 Kétszeres--­---­.-­Roz s 11 — 11 40 Árpa 9 20 10 — Zab 9 60 10 — Tengeri 11 60 12 '--­Ká sa I16 — 17 Puszuj fehér 12--­10---. Sz ilva---• — —--­Ko lompár Szalonna 1 2 40 2 80 \

Next

/
Thumbnails
Contents