Szatmári Friss Ujság, 1902. október (1. évfolyam, 10-40. szám)

1902-10-30 / 39. szám

1962. október 30. SZATMÁRI FRISS ÚJSÁG 5 A kivándorlás. Szatmár, okt. 29. Úgy gazdasági, mint nem­zeti szempontból, legfélelme­tesebb jelenség Magyarorszá­gon a kivándorlás. Évről évre mind több és több azon úgynevezett em­ber anyag száma, melyei adózunk Amerikának. Vannak évek, melyekben az egész Európából 600—800 ezer ember vándorol ki Ameri­kába. Tíz év alatt az Egyesült- Államok lakossága télül 12 millión gyarapodott, úgy hogy most jelenleg 77 millióra tehető a lélekszám, inig 1890- ben csak 62 millió volt. Hogy minden óvintézkedés, melyet idáig az állam fel­állított, nem tudja a kivándor­lást kellő mértékben meg­akadályozni, annak oka fő­leg az, hogy a kivándorlási ügynökségek nagy apparatus- és nagy rffmériával űzik dolgaikat és a fehér rabszolga kereskedés bús jövedelmet hajt ez ember kútáruknak, de nemcsak nekik, hanem az amerikai lökének is, mivel egy híres washingtoni statisz­tikus Walker pontos számí­tása szerint egy nyers-izom erejű munkás, az Egyesült- Államok gazdaságában négy­ezer dollár tőke értéket kép­visel Ebből kitetszik, hogy az Unióban minden közönséges munkás milyen busás töke gyűjtő a yankéknak, igy könnyen megmagyarázhatjuk, hogy miért vannak az amerikai bevándorlást előmozdító szer­vezeteknek annyi ügynök­ségei és emberei, kik a na- gyobb amerikai périzerö, bánya vállalatok és hajós- társaságok által titkon tá­mogatva lesznek, kik való­ságos emberkereskedést foly­tatnak épen a legkevésbbé müveit egyénekkel. Az ily kivándorlók mint valami bizonyos eladott áru czikkek érkeznek ki az új­világba. A magyar nyers-izom erő, mely jelenleg Amerikában dolgozik, 360 — 378 ezerre tehető. Tökében tehát 1480000000 dollárral, vagyis 740 millió korona értékkel gyarapította e szegény haza a gadag Uniót. Az oly sok egyébb tényező által előnyben levő ujvilá- gof, tehát az ellenünk való versenyben saját rovásunkra erősítjük. Mint hogy közel 400,000 magyar ember van künn az Unió területén ezek nagy tömege elég csábitó példa arra, hogy az itthon levők is kimenjenek. Azonban van még egy másik, sokkal nagyobb va­rázsereje is, az úgynevezett amerikai dollár! Amerikában a dollár t. i. a pénzegység és ez az egy tényező magyarázza meg, hogy miért éppen Amerika felé oly nagy az európai ki­vándorlás. A vagyon szerzés mániája hajtja — űzi tova manap­ság az egész emberiséget. Az a 150 -200 frt. amit a legegyszerűbb munkás is elküledhet az újvilágból, az itthon maradott családjának oly csábitó erő. hogy a ki­vándorlás csak ezután fog még jobban megindulni, kü­lönösen mostan mióta az amerikába száló útlevél meg­szerzése semmiféle nagyobb akadályokba nem ütközik. Megdöbbentő főleg már azért is, hogy nemcsak a szegényebb de a gazdagabb vidékről is számosán vándorolnak ki Amerikába. A dollár varázsló ereje, ami szerény korona pénz egységünkkel igen nagy'. Egy dollár a mi pénzünk szerint 5 korona, azonban az agiót hozzáadva 8—10 fillérrel több. Ha tehát valaki Ameriká­ban megtakarít és hazaküld 100 dollárt, akkor ami pén­zünk szerint 500 koronát küldött haza Miután minden kivándor­lót a pénzszerzés vágya visz ki az uj világba, igy' összes igyekezete az illetőknek az, hogy minél többet takarít­hasson meg, ami annál köny- nyebb, mivel az élelmiszerek olcsóbbak Amerikában mint nállunk. Egyebekben pedig a pénz- egység a dollár, ez a hatal­mas pénz-erő mellyel szem­ben mi tehetetlenek vagyunk. Az országos kongreszszu- sok minél tömegesebb meg- tartása első sorban a véde­kezés, a hol is a fajoknak alaposan lehet szemeközzé nézni: az ilyen kongreszszu- sok megtartása, illetve azok minél sikeresebbé tétele vé­gett a gazdasági egyesületek hathatós támogatók lehetnek. Azért tehát, a miskolcsi kongreszszus mintájára, a hol ez év tavaszán 20 felsövidéki vármegye vett részt, a mi gazdasági egyesületünk ve­zető férfiai is bizonyára tud­nának valamit tenni az észak­keleti vármegyékben. Minden évben újabb csa­pások mérik a házat, nagyobb azonban egy sincs mint a kivándorlás, melyet ha nem tudunk kellőleg megakadá­lyozni, az országra nézve nagy katasztrófa következ- hetik be. Tegyünk végre valamit már ez ügyben is komolyan, ne csak a nagy dobot verjük, mert régi igazság, hogy ilyes­mivel madarat nem hogy fogunk de messzire el ri­asztjuk. HIEEK. Napirend. Csütörtök, október 30. Rom. kath. és protest. Kolozs. Görög­orosz (okt. 17) Hosias. — Nap kél: 6 óra 43 p., nyug.: 4 óra 44 p., — Hold kél : 5 óra 57 p., nyug. : 4 óra 46 p. — Délben katonazene. — Tudomásvétel. Dr.Schön- pfltig Jenő t. tiszti ügyész le­mondását a főispán tudomásul ■vette, illetve elfogadta. — A színészet érdekében. Eperjes városa, hol jelenleg Kré­méi- Sándor színházunk direktora működik, az ottani sziniigyi bi­zottság legutóbbi ülésében kimon­dotta, hogy a színigazgatónak méltányos kérelmére, a szinház világítási költségének fedezésére a színházi alapból havankint 250 koronát adományoz, egyben ki­mondották, hogy a ministerium- uál állami segély kieszközlése végett lépéseket tesznek. — Párbaj. Tegnap délelőtt a honvéd kaszárnyában véns kardbárbaj folyt le. Dr. Dióst Adolf és Kondor Sándor keres­kedő, csengeri lakosok, melyben mindkét fél megsebesült. Segéde kül szerepeltek dr. Diósi részéről Szuhányi Ferencz földbirtokos és Böszörményi Endre főszolgabíró, Kondor részéről Kossuth István és Kun Elemér földbirtokosok, orvosokul szerepeltek Gőb! Alá jós és Török István. — Hulla-szállítás. Karesz Imre 82 éves nyug. tkpénztári pénztáritok városunkban eihalálo zott, holttestét beszeutelés u án tegnap este Tasnádra szállították, hol a családi sírboltba helyezték el örök nyugalomra. — Baleset. H a r i s Elemér honvéd katona tegnap délelőtt Kazinczy utczáu vóletlenségből olyan szerencsétlenül lépett föl az aszfalt gyalog járóra, hogy egyik lába kificzamodott. A sze­rencsétlenül járt honvéd katonát az előhívott mentők azonnal be­szállították a katonai kórházba. — Árverés lesz november 7-ón d. u. 2 órakor Szutmáron Attilla utcza 11 sz. a., mely al­kalommal bútorok és többek kö­zött egy fedett uj kuglizó is tel jes felszereléssel biróilag elárve­rezted k. 1—9 — Felhívás előfizetésre! ,Megtört sugarak.“ — Elbeszé­lések. — Az égi magasságból derű és fény árad le reánk, mert ott fenn a ragyogó csillagok ho­nában, minden csupa fény és derű. A derű a mosolygó tavasz, mely szivünkben él, a fény az életerő, mely érvényesül s ezer mértföldes akadályon is áthatol, hogy czélt érve, rendeltetésének eleget tegyen. A szét-záródó fény adja a sugár-kévét, in ly szerte­omolva mindnyájunknak megadja az igazságos, egyenlő reszt. De mén m ndenkinek adatott meg, hog y az életnek csak verőféoyes sugarait élvezze, a fény mellett ott van az árny is, mely igen gyakran reánk borul. Mindnyá­junknak egyenlő jogunk van a boldogsághoz, de sajnos, az élet naponkint megtenni a maga drámáját, — megtörik a fénylő sugár, összeomlik a reménykedő -ziv. Megtört sugarak megtört szivek!... Néhány ilyen megtört s/ivet mutatok be „Megtört su­garak“ _ czim alatt a karácsonyi könyvpiuezon megjelenő kötetem­ben. Remény nyel, bizalommal bo­csátom útnak munkámat s csak egy ókujom van, hogy t. előfize­tőimnek <■ munkámhoz fűzött re­ményei is teljesedjenek. Előfize­tési ar 2 kor. Tisztelt gyűjtőim­nek minden 10 példány után egy tiszteletpéldáuynyai szolgálok. Az előfizetések a gyüjtő-ivvel együtt t. év deczember 15-ig hozzám beküldendők. — Szatmár, 1902. októbeu 15. — Sávor Kálmán Petőfi-utza 1. A spiritizmus és a hallu­cinációk. A hírneves angol tu­dós, Sir Linder Brunton a minap egvtk előadásában foglalkozott a spiritizmussal és ballucinációkkal s annak a véleményének adott kifejezést, hogy az egyik elme befolyást gyakorolhat a rnásikr,a akkor is, ha jelentékeny távolsá0- választja el a kettőt; a magya­rázat tálán abban keresendő, hogy agy velő-hullámok mennek az egyik elmétől a másikhoz, égészen úgy, mint ahogy Marconi megmutatta, hogy drót nélkül is továbbit thatni távirati üzeneteket. Az előadás egyik nagyon érde­kes része Mohammed prófétára vonatkozott és előadó felszólította hallgatóságát, hogy gondolkozzék ama kérdés felett, milyen más­képp alakult volna a világ tör­ténete, ha Mohammed bromkali- utnos kúrán esik át. Leirják, hogy a prófétának rohamai voltak, táj - téko/.ó szájjal a földre zuhant, bömbölt, mint a bika és aztán hirtelen fényt látott, meg hango­kat hallott. Az előadó véleménye szerint Mohammed az ilyen epi­lepsziás állapotokban kapta ama nyilatkozatokat, a melyeket ké­sőbb részben bőrre, részben bir­kák Iapoczka-czontjaira irt é3 a melyekből a Korán keletkezett. Előadó beszél még Sámson ere­jéről és ama véleményének ad kifejezést, hogy Sámson is epi- 1 psziás volt. Előadónak egy té­bolydában bemutattak egy vézna, gyenge kinézésű embert, a ki epilepsziás mánia-rohamban öklét keresztülütötte a 6 cm. vastag tölgyfaajtón. A mi pedig az írás ama szavait illeti; És Sámson monda „kimegyek és megrázom magamat,“ meglehet, hogy ez némi párhuzamba helyezhető az üvöltő dervisek bevezető ránga- iozasaival, meg hajlongásaival és előadó emlékeztet urra, hogy a Berserkerek olyan dühbe hozzák önmagukat, hogy a mikor csatába mentek, fegyver sem kellett már nekik. Anyakönyvi közlemények. Születtek: Gáspár Zoltán, Tatai József. Meghaltak: Kárász Imre 82 éves, Balogh Margit 3 éves. Fi- C'.ere Jáno-né 39 éves, Walter Mihály 37 éves, özvegy Molnár I-tvánué 80 éves, Rusz János 45 éves.

Next

/
Thumbnails
Contents