Szatmári Friss Ujság, 1902. október (1. évfolyam, 10-40. szám)

1902-10-23 / 32. szám

I. etfalp. 32. Felelős szerkesztő: MÁJÚIK ÁRPÁS. Szerkesztőség és kiadóhivatal : MORVÁI JÁNOS könyvnyomdája Szakmaron. Eöivös-ntoa 6. Telefon 73. szám. u Szatmir, 1992, sstHrtHc, offisr 23. Hps ma2 fillér Megjelenik mindenfliap J ;V korán reggel, g 1 Hirdetések felfétetnWí Mifflirwai JáísaskŐpyT­nyomdájában, Valami nt Lötwy Miksa, könyv­kereskedésében. i. Hagy csalás a nyugati pálja­adraica. » Saját tudósítónktól. — Budapest, okt. 22. Nehány nap óta a nyugati páivaudvar főnöksége furfangos csalás ügyében folytat vizsgálatot. A napokban ugyanis rájöttek, hogy valami ügyes, a viszo­nyokkal teljesen ösmerős csaló vagy egyedül vagy bűntársai segítségével ha­misított okmányok alapján közel 18,000 korona kárt okozott a máv.-nak. Tudósítónk az egyelőre még titokban tártott esetről a következőket írja : A múlt héten az áru-feladási száma­dások könyvéből megállapították, hogy sok áruról, azoknak rendeltetési helye, illetve azon állomás főnöksége, a hol meg kellett volna érkezniök, nem küldte be a jelentést. Először mulasztásnak te­kintették, noha az is gyanús volt már hogy több helyen mulasztottak egyszerre de aztán kiderült,hogy csalásról van szó A csalás elkövetője fuvarleveleké adott be utánvét mellett olyan áruról, a melyet el sem küldött. •Valahogyan el tudta aztán rendszere sen lopni azt az uíánvételi kisérvénvt a mit az átvevő szokott kapni. Ezt meghamisította oly módoD, hogy az átvevő állomás igazolta az utánvét kiváltását és aztán ezzel a meghamisí­tott okmánynyai és a feladó félnek jaró igazolványnyal együtt elment a magvar leszámítoló és pénzváltó bankhoz, ahol kifizettette magának az áru összegét. Ezt a csalást oly ügyesen, oly fur­fangosan űzte, hogy csak jó hosszú idő múltán jöttek rá, amikor már körül­belül 18.000 koronát tudott kicsaln Noha a legszigorúbb vizsgálat van fo­lyamatban, a tettest vagy tetteseket ed­dig még nem kerítették kézre. Valószínű, hogy többen lehettek, de nincs kizárva, hogy valaki egyedül követte el. Mindkét esetben a tényekkel teljesen ismerős embernek kellett lenni. A máv. igazgatósága az ügyet tatán még a mai nap folyamán átadja a rend­őrségnek. A honvédelmi miniszter közlése. A véderő-bizottság tagjait megré­mítette Fejérvárv báró honvédelmi miniszter bizalmas közlése. Egy-egy csipet átesett a titoktartás rostáján s ma már beavatott polittkusok köz­hírré adták, hegy „megyünk Szalo- nikibe“. Fenyeget a háború Mace­dónia felöl s lehet, hogy a kiegye­zési tárgyalásokba belecsap a há­ború villáma. A szabadkai botrány. A belügyminiszteri vizsgálat borzasztó állapotot talált Szabadkán. Kiderült, hogy nemcsak a közigazgatási tisztvi- eiők, hanem az adóhivatalnokok is zámtalan visszaélést követtek el. A pénzügyminiszter is kiküldötte szak­közegét az adóigazgatás megvizsgálására gén sok polgár jelentkezett panaszra a miatt, hogy több adót szedtek meg raj­tuk, mint a mennyit rájuk kivetettek. Aki a városi hivatalnokokkal pajtásko- dott, annak nem volt gondja, nem volt haja. Egy cipészmesternek, a ki a végrehajtó családjának a cipőit foltoz­gatta, törölték két adóját. A pénzügy- miniszter kártérítésre kötelezte Szabadka városát s zárlatot rendelt a városi elöl­járóság vagyonára. Verekedés a vonaton. Budapest, okt. 22. A tegnap este a Fiuméből érkezett gyorsvonat egy II. osztályú kupéjában nagy botrány volt. Egy kártyázó társa­ság tagjai vesztek és pofozkodtak ösz- sze és csak nagy nehezen tudták őket megfékezni. Az esetről tudósítónk eze­ket írja : Zágrábban három egyén ült fel a vo­natra : Kuprics Adám horvát kereskedő Seininger Jakab a kereskedő egyik al­kalmazottja és Adler Manó bécsi utazó ügynök. Mindhárman egy üres kupéba ültek és hozzáfogtak a kártyázáshoz. Kuprics vesztett. Elvesztett 3 óra alatt több száz forintot. A szerencsés nyerő Adler volt, a mi szerfölött felbőszítette a különben is dur­vaságáról hírhedt Kupricsot. — Zsidó, te csalsz 1 — Zsidó, agyonverlek, ha hamis játé­kon ériek! Ezeket és hasonlókat mondott Ádler- nek, valahányszor az egy nagyobb ösz­szeget hesepert. Mitől a dühös kifakadások veszedel­mesebbek kezdtek lenni, Adler meg­elégelve ezt, felkelt és kijelentette, hogy nem játszik tovább. Ez még jobban feldühösítette Kup­ricsot. Magából kikelve ordította * — Nem játszol tovább ? Most mondod azt, bogv kicsaltad a pénzemet? Ezzel nekirontott Adlernek és arcul csapta, Adler vissza akarta ütni, de ek­kor gazdája segítségére sietett Seininger és most mind a ketten ütlegelni kezd­ték Adlert, akit csak a szomszéd kupék utasai tudtak valahogyan kiszabadítani a dühöngő emberek kezéből. Kuprics és társa ellen a vasút igaz­gatósága megindította az eljárást és Adler ma bünfenyitő feljelentést tett a törvényszéken. Bréma az ülcáti. Nápoly együk mozgalmas utcáján, aj mely egész éjjelen át hangos szokott lenni s a hol a sok mulatóhely körül egész tömegek verődnek össze, szom­baton éjjel egész különös dolog történt. Az egyik házból hangos kiáltással ki­szaladt egy fiatal asszony az utcára; a hülgvek dús haján kívül nem volt egyéb ruházata. — Segítség, segítség! — kiáltotta rémülettel s befutott a tömegbe s ott elájult. Egy uriasan öltezött férfi röliant a nő ! mögött, revolverrel a kezében. A tömeg hamar lefogta a férfit, egy könyörületes ur pedig a ruhátlan hölgyre ráborította a köpenyét. Valami hazasságtörési aktusnak volt ez az epilógusa. Borgheti Tamás nápolyi polgár névtelen levélben megtudta, hogy a felesége megcsalja egy úrral, a ki a házban lakik. Borghetti erre megleste a bűnösöket s rájuk tört. így esett, hogy Éva az utcára került s a tömegbe me­nekült a férj bosszúja elől. Képviselő, elei MmM köt, Az angol parlament érdekes alakja J. Cathcart Wason, az Orkney- és Shei- land-szigetek képviselője. Nemcsak egyé­nisége, hanem életpályája is érdekes. Kezdetben a jogi pályára készült, s amikor megnyerte ügyvédi diplomáját, Londonban irodát nyitott. Ugyvédeskedése szépen indult s nagy jövőt jósoltak neki ezen a pályán, Mr Wason azonban olyan ember, aki na­gyon hajlandó az unatkozásra. Egy szép napon rájött, hogy ő bizony nagyon unatkozik ügyvédi irodájában s nincs kedvére az örökös perlekedés. Nem is gondolkozott sokáig, sutba dobta a törvénykönyveket meg a pör- iratokat és otthagyta Londont. Egyene­sen Uj-Zélandba ment és ott nyomban elesapott birkatenyésztőnek. Ezt a fog- alkozást egy ideig igen mulatságosnak találta s még az az öröme is megvolt, hogy hamarosan nagy vagyonra tett szert. De megelégedése nem sokáig tartott; a birkatenyésztést is meg­unta é9 abbahagyta, azután megválasz­tatta magát képviselőnek s a politiká­ban keresett gyönyörűséget. Uj hazája parlamentje azonban nem elégítette ki őt, s a mikor érezte, hogy unatkozn kezd otthon, eladta minden birtokát és visszaköltözött Londonba. Rövid idő múlva bejutott azután az angol parla­mentbe. De itt is hamarosan meggyő­ződött arról, hogy az ülések rendesen unalmasak s nem nyújtanak neki ál landó szórakozást. Otthagyta tehát az üléstermet s minthogy mégis ott akar lenni, a parlamentben áttette helvét S dohányzó terembe. De ott is unatkozni kezdett s ez al­kalommal különös módját kezdette meg a szórakozásnak. Megtanult harisnyát kötni s most mindennap látni lehet őt a parlament dohányzó szobájában, a mint egy sarokban ülve oly nagy buz­galommal köti a harisnyát, hogy bár­melyik öreg anyókának is becsületére válnék. Az angol képviselők eleinte nagy inegütődéssel néztek társukra, aki maga köti harisnyáját, de utóbb meg­szokták a különös látványt s ma már egészen természetesnek találálják, hogy mr Wason úgy Ü 2Í el az unalmnt, ahogy tudja. 1 k©ÜS©^W@Í©8 ® lt©ijijiWhS'vS©S18^eá*Söe Cl |^lC| P^^ÜPi© ^ ^ ^

Next

/
Thumbnails
Contents