Szatmári Friss Ujság, 1902. szeptember (1. évfolyam, 1-9. szám)

1902-09-30 / 9. szám

& kiegyezés. Becs, szept. 29. Ma délután, a magyar és osztrák miniszterek folyt tták a kiegyezés tár­gyai sít. Minden oldalról egybehangzóan meg­erősítik, hogy a kiegyezési tárgyalásban a legutóbbi napon döntő lépés tör­tént és hogy a tárgyalás most már be­fejezéséhez közeledik. A miniszterek tegnap majdnem öt óra hosszáig tanácskoztak a vámtarifáról és néhány igen kényes kérdésben megegye­zés jött létre. A király elutazása előtt fAÍniszteitanács lesz ő felség elnöklé- sevel. tFrága, szept, 29. A Národni Liszt! értesülése szerint a király, aki a minisztereket utasította, jtogy a kiegyezési tárgyalást siettessék, kijelentette, hogy a kiegyezési javaslatok parlamenti elintézését is siettetni íogja ííz egyes osztrák pártok vezéreinél. Ez az oka annak,' hogy Körber mi­niszterei nők még nem kezdett tárgyain az osztrák pártvezérekkel. Körber be akarja várni a végleges megállapodást a kiegyezés dolgában és csak azután kezd majd egyes pártokkal nemzetiségi követeléseikről tárgyalni. SzGGíaüsfsk a béke mellett, Sens, szept, 29. A sensi kerület republikánus csoportja által rendezett szociálista gyűlésen Jaures beszédet mondott a szocializ­musról és a politikai helyzetről. Beszé- ueüen egyebei; között így nyilatkozott: Hogyne hihetnénk tartós béke létre­jöttében, ha a nagy nemzeteknek az a becsvágyuk voina, hogy a béke apos­tolai legyenek, na a proletárius befolyá­sának a közhatalomban való érvényesí­tése áltái a leszerelés eszméje kereked­ték fölül öurópában? Hát nem ennek a befolyásnak köszön­hetjük a hadsereg folytonos szaporítása es a gyarmatpolitikát által előidézett nyugtalanságok dacára a harminchárom éves békét ? A proletariátus befolyásának sikerülni fog a népét megszabadítani a nyomasz­tó adóktól és minden káros fogalomza­vartól, a mely a humánitássai ellen­kezik. A republikánusok tehát tovább is tá­mogatni fogják a miniszterelnök politi­káját. A gyűlés olyan határozati javaslatot fogadott el, a melyben Jaurest bézditja hogy a háború és a miiitarizmus ellen, a nemzetközi békebiróság, a fokozatos leszerelés és az eérópai béke érdekében vató harcban kitartson. Kongresses. A technikusok II. országon kon­gresszusa. A. technikusok ma délelőtt folytatták tanácskozásukat a műegyetem kerti nagy­termében. A mai ülést Ludvigh Gyula, az államvasutak elnökigazgatója vezette, mert Hteronymi Károly einök ma mint e öidő szerepelt Két órás érdekes előadásban beszélt vasutaink és viziutaink fejlesztéséről Azt fejtegette, hogy a mostani gazdasági pangás megszüntetésére a legajánlatosabb mód a közlekedési eszközök energikus és összhangzatos íejiesztése. Ismertette a tervbe vett folvamszabá- lyozasokat, de ezeken kívül szükséges­nek tartja a kelet-nyugati irányban mű­ködő kereskedelem céljaira a duna-ti- szai és a vukovár-samaci csatornák ki­építését. A Kőrösöket, Marost, a Béga- csaíornát és a Kulpát duzzasztó gátak­kal és zsilipekkel hajózhatóvá kellene tenni, ^ A vasutak fejlesztése érdekében a helyiérdekű vasuíafera vonatkozó tör­vény módosításán kívül olyan külön törvényes intézkedéseket javasol, a me- ives olcsó gazdasági vasutak építését lehetővé teszik, de az érdekeltek anyagi tuUerheitetése nélkül. Külön szólott a közutak fejlesztéséről, A közutakat első sorban a törvényhatósági utakat öt esztendő alatt kellene kiépíttetni, s erre a célra, a hol szükséges, az útadó maximumát kell kiróni a lakosságra. Azoknak a törvényhatóságoknak, a me­lyek ilyen körülmények közölt sem ké­pesek közutaikat kiépíteni, az állam adjon segítséget vagy olcsó kölcsönt. A nagy éljenzéssel fogadott előadásért a kongresszus az elnök indítványára köszönetét szavazott Hieronyminek. Az előadó javaslatához hozzászólottak Bannovits Kajetán, Acsádi Jenő, Perlakv Ede, Róna Károly, Timon Zoltán, Lányi Károly, Balócy Antal és Kovács Sebes­tyén Aladár, Ä kongresszus végül elfo­gadta Hieronymi javaslatait, Acsádi Jenő, Lányi Károly és Perlaky Ede, pótjavaslatait pedig tárgyalás végett a magyar mérnök és épitesz-egvesülethez teszik át. LEGÚJABB. Zola Emil ísegliai!. Paris, szept. 29. (Saját tudó­sítónk távirata). Zola Emilt ma reggel ágyában hal­va találták. Halálát fuldoklási roham okozta. A nemzetiség« törvény. Temesvár, szept.29(Saját tudósítónk, tói.) A városi közgyűlés tegnap foglal­kozott Pozsonymegve átiratával a nem­zetiségi törvény módosítása tárgyában. A közgyűlés kimondotta, hogy a délvi­déken a soknyelvű nemzetisegek békés együttéléséből szerzett tapasztalatainak alapján fölöslegesnek tartja a nem­zetiségi törvény módosítását. Ha a nemzetiségekben megvan a testvéri egyetértés, a kölcsönös előzékenység és a hazafias érzés, akkor fölösleges a nemzetiségi törvény módosítása. iá Szterényi, Budapest, szept. 29. A kereskedelmi miniszter tudvalevőleg Szterénvi József miniszteri tanácsos ellen saját kérésére, elrendelte a fegyelmi vizsgálatot azokra a vádakra nézve, melyekkel a Magyar- ország cimü újság s egy kolozsvári lap az Engel-féle fonógépek dolgában iliete. A minisztérium összes szakosztályainak tőnökeiből alakult fegyelmi bíróság, mint értesülünk, Szterénvi Józsefet, úgy a fonógépek, minta többi, nagyrészt álnév alatt érkezett, vádak dolgában, egy­hangúlag fölmentette, s ehhez az Íté­lethez, maga a miniszter is hozzájárult. A miniszter egyúttal elrendelte, hogy az említett újságok ellen a rágalmazás és becsületsértésétt a sajtópert megindít­sák. ÄVviz után vihar. Kóma, szept. 29. (Saját tuóósitónk távirata.) A közmunkaügyi államtitkár Szicíliába utazett, hogy a katasztrófa színhelyén intézkedhessek. Gatanzáróból távirják, hogy vihar következtében a. folyók kiáradtak, sok hidat és házat elsodortak és a szántó­földekben is sok kárt tett. A vihar a vasúti töltéseket is nagyon megrongálta, s a közlekedés a környéken szünetei. Messzinából táviratozzék, hogy ott a kikötőben is sok kárt tett a vihar. A Konstantinov görög és a Palesztina olasz gőzös megrongálódott. A folyók kiáradtak s elmosták a vasúti töltéseket. Cataniából táviratozzék, hogy az egész környéken min­denütt nagyon sok kárt tett a vihar. Bel- pasztóban, e kies fekvésű városban igen sok házat ledöntött a szél s Marinában is megrongálta az épületeket. Itt egy fal beomlása következtében bárom karabé- lyos megsebesült. fz angol Utal? betegsége, A királyt újra meg kell operálni. Boádon, szept. 29. (Saját tudósitónk távirata). Az angol király betegsége fei- ujult. Az orvosok elkerülhetetlennek tartják az operációt. A cárné áüSsssota. Pétervár, szept. 29. (Saját tudósitónk távirata.) A cárné állapota rossszabra fordult. A láz fokozódott. Német pénz Magyarországon. Berlin, szept, 29. (Saját tudósítónk­tól.) Itten egy pénzintézet Magyarorszá­gon képviseletet akar nyitni," melynek teladata lenne a kölcsönre szoruló ma­gyar kisgazdákat hitellel ellátni. Átársaságnak e célra 40 miliő márka áll rendelkezéseire. (Úgy látszik a németek ilyen módon akarnak „hódítani“ és a magyar gazdá­tól elárverezni a földet. Minden esetre nem árt ilyenkor az óvatosság. Szerk. — Közvágóhíd! sertóevágár, (Ei- vutalos jelentés déli 12 órakor.) Teg­napról megmaradt 381 darab, ma ér­kezett 814 darab. Összesen 1145 darab. Déli 12_ óráig eladtak 437 darabot. Mai árak: üreg strtés másodrendű 87----­ko rona. Fiatal sertés nehéz 96—100 kor. Középsúlyú 92—100 korona, könnyű 86—92 korona 100 kilogramonkint élő­súlyban, minden levonás nélkül. A vásár élénk volt. — A központi vásárcsarnok árai. A mai igen élénk forgalomban volt az élelmi cikkek ára emelkedett Nyúl da­rabja 280 fillér, özhus kilója 160 fillér. A rántani való csirke darabja 130 fillér, sütni való jérce 150 fillér, pulárd 160fii, pulyka 300 fillér, kacsa 220 fillér, hi- zett lúd aprólék nélkül 600 fiil. Süllő kilója 2 korona, édesvízi rák darabja 24 fillér, tengeri bal kilója 4 korona tengeri rák kilója 5 korona, Teavaj kilója 240 fillér. Szerbiai sertés gerince egészben 128 füléi. Megtpii betörök, — Saját tudósítónktól. — Budapest, szept. 29. A főváros közelében Gsepel-szigeten tegnap este betörtek. Kovács Sándor asztalos- és esztergályos mester há­zába lopódzott be két férfi, mialatt a család a fővárosban járt. Általában tudták a szomszédok, hogy Kovácsnak van heverő pénze és ugv látszik erre fájt a foga a két betörő, nek is. Kovács és családja este fél 9 őratájt tért haza Neje épen a lámpát gyújtotta meg, amidőn a szomszédos szobában neszt hallott. — Ki jár ottan? Kiáltotta az asszony, akinek feltűnt az is, hogy a szoba ajtaja nyitva van, pedig a mikor hazuról távozott, akkor betette. Azonnal szólt férjének, aki egy forgó pisztolylyal felfegyverkezve két legényé­vel bement a szobába. Ott aztán kiderült, hogy gyanujok alapos volt. Áz ágy alatt két férfit pillantottak meg, akiket nem lehetett onnan elő ráncigáin i. Az egyik pláne fel volt fegvverkezve egy hatalmas revolverrel és folyton ezt kiáltotta. — A ki közelembe fér, azt lelövöm! Kovács látva, hogy bajosan tud el­bánni a két gazemberrel, rájuk zárta az ajtót és csendőrökért sietett haza. A mikor azonban a csendőrök megér­keztek, a két betörő eltűnt. Szorult hely­zetükben áttörték a vékony falát és a kertbe érve elmenekültek. A fal kitöréshez egy zongora lábat használtak, a mit a szobában álió zon­goráról törtek le. Egy zsebkendőt hagytak a helyszínen, amelyben Kövács felismerte "Sóhajai nevű volt legényének tulajdonát. Suhajdi verekedő természetű, lusta ember volt, a kit egy ízben iopáson ért és azért elküldött. Suhajda tudta, hol tartja a pénzét és bizonyára ezt akarta elvinni. A csendőrség most keresi a betörőt és ismeretlen társát. Ünnep a sipka-szorosban, Bzejnovói tábor, szept. 28. Ma reggel avatták fel ünnepiesen a sipkái emléktemplcmot és szemináriu­mot Nikolajevics Miklós orosz nagyher­ceg, Ferdinand bolgár fejedelem, az orosz tábornokok, az oro=z és bolgár napság és a többi vendég jelenlétében. A fel-« szentelést a sztara-szagarai érsek vó gezte. A felszentelés után a fejedelem és nagyherceg szemlét tartott a veteránod felett. Az ünnepi lakomán Ferdinánd feje­delem pohárköszöntöt mondott, a mely­ben arra emlékeztetett, hogy Sipka iszo­nyú harci jelenetek színhelye volt, de a harcra derűs béke következett. Oroszország a dicsőséges tettek meg­örökítését kivánta az elesett hősök lella- üdvének szentelt templom alakjában. A mozgalom élére az orosz cár áüott és az egész orosz nép követte. így te­remtették meg a jövő nemzedékek szá­mára az Oroszország által hozott nagy áldozatok dokumentumát. E templom harangjainak a Balkán mindkét oldalán a keresztény szeretetet és a testvérnép áldozatkészségét keli hirdetniök. Az ortodox szlávok könyörgése min dig meghallgatásra talál. A mai nap a két nemzet ünnepies egyesülését jelenti. A fejedelem azután örömének adott kifejezést, hogy az ünnepen jelen van az orosz főhadvezér fia, majd a bolgár nép és hadsereg nevében köszönetét mondott az orosz cárnak tanúsított jóindulatáért és poharát Miklós cár és a cári család egészségére ürítette. Miklós nagyherceg válaszában köszö­netét mondott különösen a figyelemért, a melyben atyját részesítette a fejede­lem, Oroszország áldozatai meghozták gyümölcsüket. Miklós cár mindig jóindu­latot érez Bulgária iránt, a mely önálló alapon fejlődött. A nagyherceg végül a fejedelem egész­ségére és Oroszországénál; virágzására ürítette poharát. Eief 8$ halai közölt, — Saját tudósítónktól. — Budapest, szept. 29. Ma délben egy csinos fiatal lány ment fel a József-körut 36. s^ánau ház III. emeletére, a hol előbb óvatosan körül­nézett, kalapját letette és aztán hirtelen áthajolva a korláton az emeletiül ieug- rott. Szoknyája esés közben a II. emeleten megakadt egy kiálló rácskapocsban,a mit a megrémült házbeliek látva, oda ron­tottak, hogy megmentsék. ­A leány azonban észrevéve szándéku­kat, abban a pillanatban, a midőn tíz kéz is utána nyúlt, egyet rántott mháján és igy sikerült magát elszakítani a vas­kapocstól. A következő piiianathan már a földre zuhant és holtan terült eh A segítségül hivott orvos már csak a halált konstatálta. Az öngyilkos csinos leánynál talált iratok alapján aztán megállapították, hogy Szalay Julia 28 éves, gecsei szü­letésű varrónő. A Szalayt senki sem ösmerte, mert nem lakott ott. Egy levél volt nála, amelyben azt iria,hogy szerelmében ke­servesen csalódott és ezért hal meg. Pór»! jáil csali, — Saját tudósítónktól. — Budapest, szept. 29. A főváros környékét egy idő óta két kitiltott csavargó: Maraiek Sándor és Tarcsil Jakob morvaországi születésű egyé­nek járják be és ahol megfordulnak, titokban elmondjál» hogy hamis pénzt gyártanak, amely oly kitűnő, hogy nem lehet megkülönböztetni a jó pénztől. A hamis pénzbői száz forintért adnak öt százat. A pénzt nem adják oda rögtön, mert az nincsen náluk, de előjegyzéseket vesznek fel és később elhozzák a pénzt. Előleget azonban mindenkinek adni keil, aki ilyen pénzt akar., így több embertől, akik náluk meg­rendeltek „pénzt* 5—10 kor. előloget adott nekik. Mindketten paraszt gúnyát öltöttek és igy jártak. Persze a hamis pénzből egy szó sem igaz.

Next

/
Thumbnails
Contents