Szatmári Friss Ujság, 1902. szeptember (1. évfolyam, 1-9. szám)
1902-09-29 / 8. szám
•dWtáanssws tajMói a palotáig, — Saját tudósítónktól, — j, Budapest szept. 28. " Egy pestmegyei nagvközségbea érdekes történet foglalkoztatja a lakosságot. Egyszerű, szegény szülők gyermekeiről yan sző, kik rövid idő alatt olyan karáért csináltak, ami igazán mesébe illő. Ma a kőművesmester, a szép lányok apja egy újonnan épített elegánsan berendezett kastélyban lakik. Leányai a nagy szünidő alatt jönnek haza szülei látogatására. Persze rá nem ismerni jnost az egyszerű leányokra. Bíborban bársonyban élnek, nyomorban születtek Llettorténetök a következő: A. G. szegény kőművesmesternek két szép lánya volt. Feltűnően szépek voltak úgy hogy csodálatba ejtette az ott meg, fordult idegeneket is. Mikor a család nehéz anyagi helyzetbe jutott, a két |eánv Giza és Mici kénytelen volt kenyérkereset után nézni. Nem sokáig kellett keresniük, kapva kaptak utánnok. Egy Erzsébetköruti trafikban kiszolgáló nők lettek aránylag , csekély fizetés mellett. Nem is kell mondani, hogy müven bucsujáróhelye leit ez a trafik a budapesti közönségnek. A többek között egy ügynök is járt oda, aki inkább üzletet akart csinálni, semmint szivart vásárolni ment, Ez ry beszélte, hogy jöjjenek ki vele Orosz országba, ahol egyelőre szivességből be fogja őket ajánlani egy hires orfe umba énekesnőknek. Nap nap után hol szép szavakkal jroi csábító Ígéretekkel halmozta el őket, de a leányok hallani sem akartak az oroszországi útról. Az ügynök végre fur- lánghoz folyamodott, a mivel hosszú idő múlva sikerült a szép leányokat el bolonditani. Napokon át tartott megbeszélések hosszas tervezgetések után egy szép tavaszi reggelén elutaztak a fővárosból persze a nélkül, hogy szüleik tudtak volna valamit a dologról. Keresték leányaikat mindenütt, de nem találták. Már az édes apjok teljesen lemondott róluk. Szomorúságát tetőzte szegénysége Pedig a két lánya munkájától várta nehéz,jjjkinos helyzetének jobbra fordulását. Annyira lehangolta az eset, hogy az öngyilkosság tervével foglalkozott. Néni ér már az én életem semmit •. Minden reményem megsemmisült! mondotta lehangolóan jó barátainak. Jóakarói biztatgatták, hogy ne búsuljon, majd élő fognak még a lányai kerülni. Giza és Miéi azalatt gondatlanul éltek. Az orfeumi élet nagyon megtetszett nekik. Fényes jövedelemre tettek szert, melyből a legnagyobb sápot az ügynök húzta, aki is úri módon, gondtalanul élt az orosz fővárosban. Különösen W. nagyhercegnek tűnt fel a két leány, ami óriási változást idézett elő a két leány életében. Ugyanis a nagyherceg magához vette őket és kastélyában nagy. lakást rendeztetett be számukra. A fényes életmódban nem felejtkeztek meg a szüléikről sem egészen. Másfél év múlva egy levelet Írtak haza, melyben először is bocsánatot kértek, hogy elmenetelükről nem tudatták a szülőket, azután részletesen leírták azokat a regényes, igazán mesés életmódot, melyben eljövetelük óta részük volt. Levelök vegén meghatóan nyilatkozott meg gyermeki szeretetök. „Tudjuk, hogy sokat sirtatok után- nünk. Mi is. De hát nagy szegénységünk arra késztetett bennünket, hogy kenyér után nézzünk. Eredményes is volt. Ne búsuljanak. Haza. fogunk menni és boldogan fogunk élni.® Nem is lehet elképzelni, hogy milyen hatással volt ez a levél a szülőkre. | —— u. uuuvaui eiÖrömük határtalan volt. Alig várták azt | járás személyes szabadság megsér- uanot, a mp'ven Giza és Mici megér- j tése miatt. keznek. Végre eljött a várva-várt nap.? A község állomásán egy eLő-csztályu | kupéból szállt ki a két leány. A ragyogó ruha bámulatba ejtette az egész kis állomást. A modoruk, megjelenésük egész bámulatot keltett. Az apa a nagy örömtől alig tudott szóhoz jutni. Az ügynök,- a ki kivitte őket az orosz fővárosba, a leányok pénzéből Józsefvárosi háziúr lett. A leányok szülei pedig most is a pestmegyei kis község- I ben laknak egy koloszszális nagy kastélyban. Giza és M’ci minden év nyarán látogatnak el hozzájok 'ánszláv garázdálkodás a Kassai — Saját tudósítónktól. — Alsó-Kubinban nagy ünnepélyességgel ülték meg í. hó 22-én Kossuth Lajos születésének 100. évfordulóját Valamennyi felekezet templomában ünnepélyes Istentisztelet volt, este kivilágítás és bankett volt, mely utóbbin Bulla György alispán mondott felköszöntőt Ö Felségére Az ünnepségeket azonban néhány féktelen pánszláv kellemetlenül meg zavarta, bár Novak ev. lelkész igen hazafiasán viselkedett, a templomban magyar istentiszteletet tartott és este maga is kivilágított és jó példáját több ismert nemzetiségi vezéralak is követte. Az ünnepront,ók természetesen ismét a Tátra-bank alsó-kubini fiókjának tisztviselői voltak, élükön Styk könyvelővel: a pánszláv irányú Lip- tovske Oravske Noviny szerkesztőjével. Ez az ur nem átallotta akkor, a mikor az ifjúság körmenete a Tátra- bank ablakai alatt elvonult, társaival pipával a szájában kidülleszkedni az ablakon és érett és intelligens emberekhez nem méltó módon szamárfüleket mutogatni az ifjúságnak. A hihetetlenül vakmerő és kegyeletsértő provokálás következtében, a fiatolság természetesen az iskolai és közigazgatási hatóság intervenciója dacára sem volt megakadályozható abban, hogy a Tátra-bank ablakait be ne verje és minden jóérzésü ember őszintén sajnálkozott fölötte, hogy csak az — ablakbeverésnél maradt. A provokativ viselkedés ezzel azonban még nem ért véget. Este a kis Alsó-Kubin fényes fáklyásmenetet és kivilágítást rendezett és még a legszegényesebb viskó ablakában is ott pislogott egy vagy két szál gyertya. Sötétek csak a Tátra-bank ablakai és a hírhedt Styk magánlakásának ablakai maradtak. Dacára ennek azonban az ifjúság tartózkodott minden további tüntetéstői és már úgy látszott, hogy az ünnepély minden további incidens nélkül fog lefolyni, mikor hire terjedt, hogy e többször említett Styk két tanulóifjut az est sötétségében megragadott s egy Gebura nevű, ugyancsak Tátra-bankbeli dijnok házába hurcolt, ahol őket egy istállóba elzárta. A diákság persze összeverődött e hirfe és már-már komolyabb tüntetésektől lehetett tartani, úgy hogy Zmeskál Aladár főszolgabírónak és a helybeh szolgabirónak erélyesen kellett közbelépni. Az elfogott tanulókat, akiket Sztyk tényleg elcsukott, időközben szabadon bocsájtották, Styk és Gebura ellen pedig megindult a bűnvádi el* r r •’ * Styk és társai ellen a közigazgatási hatóság a legerélyesebb megtorlásra készül, de ideje is volna, hogy ezen lelketlen nemzetiségi izgatok aknamunkájának egyszerre véget vessenek. Ez azonban aligha áll a közigazgatási hatóság módjában, mert egyedül a kormány az, amely igazán csirájában főj hatná el az egész agi- tációt. Mindenki tudja a felvidéken, hogy a Tátrabank és ehez hasonló nemzetiségi hitelintézetek politikai agi- tációk céljaira lettek alapítva, egyedül a kormány nem vesz róla tudomást, vagy nem akar róla tudomást venni. Pedig ezen intézetek megrendsza- bályozása a legégetőbb szükséget képezi és ha a kormánynak kedve volna e darázsfészekbe belenyúlni, ami egyébként kötelessége is, úgy nemsokára épületes és szenzációs dolgok kerülnének napfényre. Érdekesnek tartjuk fölemlíteni itt, hogy egyik pánszláv érzelmű evangélikus lelkészt, aki nem akart és nem is tartott Kossuth emlékére istentiszteletet, híveinek egy része kérdőre vonta, hogy miért helyezkedik ellentétbe az egész ország köz- érzületével ? — Én nem helyezkedem, ellentétbe, válaszolta a pap. — De hiszen az egész ország ünnepel most — mondták neki. — ügy ? . . . Hát ünnepel — Szé[l ? — kérdezte a pap fölénynyel. És a jelenlevők szégyenpirral arcukon kénytelenek voltak elismerni, hogy a pánszlávoknak rossz példává a magyar kormány elnöke jár elől. Ugyanez a pap különben — és hogy zsákban macskát ne áruljunk, a nevét is kiirjuk, Hrobonynak hívják és az isztebnei hitközség lelkészé — a Kossuth-ünnepély alkalmából megrohanta a vármegyei tanfelügyelőt, Alpárit, azzal, hogy őt egy iskolásfiu inzultálta és ha ez még egyszer megtörténnék, úgy — nem áll jót magáról! Aztán mivel inzultálta a nagy- tiszteletü urat ? — kérdezte a tan- felügyelő. — Mivel Hát azt kiáltotta rám, hogy : ,,éljen a magyar! “ — És ezt ön inzultusnak nevezi ? — kérdezte a tanfelügyelő. És mi is azt kérdezzük, ezt nevezik inzultusnak — Magyarországon? Bizony szégyenteljes állapot, hogy ilyet magyar földön, magyar alattvaló büntetlenül elmondhat Már ekkor lélig-meddig illuminálv* lehetnek, mert a banda között fogialna^ helyet, aminek következtében a sorrend ilyen : prímás-milliomos, kontrás-millio- mos, bőgős-milliomos stb. Elosztani természetesen nem lehet igy végleg őket mert a milliomos jóval több, mint a cigány, ami azt jelenti, hogy mindegyik nábob olyan szerencsés, bogy cigány mellé kerüljön. Azon a mulatságon, amelyen a mi híradónk mint kontrás vett részt, a milliomosok egyike a brácsástól Magyarország politikai és társadalmi viszonyairól kezdett kérdezősködni. A becsületes és jámbor brácsás ettől a kérdéstől alaposan megijedt és azt felelte, bogy ő nem tudja, de az álkont- rás, aki ur, mindent megmondhat. E leleplezés következtében az egész banda meghökkent, de ok nélkül, mert a vidám és barátságos milliomosok az álkontrást közrekapták, brúdert ittak veie és Magyárország felől ugyancsak kivalatták. Mikor a mulatság melegebb lett, az amerikai nábobok a cigányokat birkózásra szólították föl s egyik cigány a másik után terült végig a szőnyegen, kivéve Kaposit, a prímást, aki két milliomost ugyancsak a földhöz teremtett. Hát igy is mulatnak az amerikai pénzkirályok. bizonyságául annak, hogy a magyar banda mindenütt egyformául hódit és mindenütt maga köré vonja a mulatókat, nemcsak Magyarországban, ahol ez szokás, hanem még Amerikában is, ahol erről a magyar szokásról mit sem. tudnak. Amerikai Mnkróiiika, Mikor a mliiomosók mulattak. Amerikába került honfitársaink egyike írja nekünk, hogy mikor már sok mindent látott és sok mindent tapasztalt odaát, arra kezdett kiváncsi lenni, hogy milyenek lehetnek azok a mulatságok, amelyeket a milliomosok rendeznek s amelyekről az amerikai lapok sokat imák. Arról, hogy meghívást kapjon, nem is álmodott s igy a kaposi cigányprímáshoz fordult, akiről jól tudta, hogy a 400-ak udvari muzsikusa. Ahol az amerikai milliomosok mulatságot rendeznek, ott a kaposi banda föltétlenül feltalálható, mert a milliók urai cigánymuzsika nélkül már nem is tudnak kedélyesek lenni. A prímás azután meg is tette neki azt a szívességet, hogy mint kontrást alkalmazta s az egyik mulatságra a bandával együtt elvitte. Honfitársunk igy hát eljutott oda, a hova vágyakozott s ahol arról győződött meg, hogy a pénz-királyok minden gőgtől mentes, fesztelen modorú vidám urak A souper után a milliomosok rendszerint a dohányzótnrembe vonuinak a ci- gánybandávai együtt. A ledobban, a 21 éves Clark György kirabolta éj idején a postát. A posta-1 mester észrevette, hogy betörő van a postán és több barátjával két óra hosszat várt a posta bejáratánál a betörő távozására s mivel Clark nem akarta magát megadni, lelőtték. — Sand Pointben, 8 álarcos megállította a Nothem Pacific nyugati személy- > vonatát és lecsatolva az Express kocsit azzal bárom mérföldnyire hajtattak. Mivel azonban nem voltak képesek a pénz- j szekrényt robbanószerekkel sem kinyitni, zsákmány nélkül kellett távoznioL Az ' utasokat nem bántották. •— Souithingtonban, Goodrich Ede két lövéssel súlyosan megsebezte hajadon; nővérét, halállal fenyegette férjes nővérét és azután öngyilkosságot követettek; A tragédiának oka, hogy a hajadon leány oly férfi társaságába járt, ki nem tettszett Goodrichnek. — Porto Rico szigetén, Humacao-baá választási zavargás közben három em bért agyonlőttek. — Trentonban ráakadtak Mrs Nellie Cubberlinek rémesen megcsonkított hullájára. A gyilkosság gyanúja miatt elfogták az asszony férjét, a ki íamunkás és egy lengyel szomszédot. — New-Yorkban Ganz Keresztély, katonai szabó, agyonlőtte hűtlenné lett kedvesét, Mrs Lizzie Hall-t és annak uj szeretőjét Arthur Campbellt, azután öngyilkosságot követett el. — Niagara-Falsban, a Roberts Chemical Company telepén Wüliam 0. Ro- binst agyonszurta munkatársa, Wüliam G. Michaels, mivel Rcbbins állítólag elakarta lopni ruháit. — Monroeban, 0., Tolado mellet * Walter Lamerand délben lakására menve nejét egy francia társaságában találta, A két férfi civódni kezdett s a francia — ki Kabarge József bizonyult — kiszaladt a házból. Egy rendőr utána iramodott, majd nagy sokaság vette üldözőbe és felhangzott a kiáltás, hogy a franciamerénvletetkövetett elLemerandné ellen. A francia egy búzaföldre menekült, hol körülzárták és agyonlőtték. A nő tagadja, hogy Labarge bármi rosszat kővetett volna ei. — New-Yorkban Bush Vilmos kocsis, az utcán agyonlőtte szállásadonőjét, Mrs Edit Cripps-et, mivel ez nem készített számára ebédet. — Attonban, Dr. 0. A. Milber, mintán egy álló hétig ivott, agyonlőtte nejét, azután fél pint cpiumtinkturát veit "bs és belehalt.
