Szatmári Est, 1914 (2. évfolyam, 1-60. szám)

1914-03-21 / 23. szám

Szatmármegyei Est 3 hét nemzetiségi kérdést soha megol­dani. Lukács László : köteleségemnek tar­tom éppenhazaíiasszeílememnél íogva (Derültség,) érzésemnél fogva, amely- lycl viseltetem Magyarország minden népe iránt, különösen magyar testvé­reim, hogy tiltakozzam azon szó ellen, amely itt elhangzott, hogy a románok aggresszive viseltetnek. Luby Béla : Neki még a bomba sem aggressziv i Lukacs L. : Vegyük elő az ország törvényeit. Elnök: Nagyon kérem a biz. tag úrat, lehetőleg röviden. (Helyeslés.) Lukács: Soha semmi körülmények között a világ' egy részében sem tör­tént ilyen sajnos visszaélés a hazafi- ság szent nevével, mint történik Ma­gyarországon. (Zajos ellenmondások.) Kossuth István: Ki keli akkor innen menni. Nem muszáj itt maradni. Lukács L. : Én a hazafiságot három alapkőre fektetem. Először: feltétlen hű­ség az uralkodóház iránt. Másodszor: feltétlen engedelmesség a törvény iránt. Törvényes eszközökkel törekedni fo­gok és törekszem is a törvények meg­változtatására, mert sok olyan törvény van, amely ellen nem lázadok fel, de amelynek törvényes utón való megvál­toztatását kivánom. A harmadik pedig éppen Magyarország sajátlagos viszo­nyából következik, hogy t. i. a haza- fiságnak első és nélkülözhetőLlen kelléke a saját fajához való ragaszkodás. Ha nem tisztelem az én édes anyámat, nyelvi garanciáimat, micsoda garanci­ákat adok én, ha átmegyek és magyar­nak mondom magamat. Méltóztatott felhozni Mihályi Tivadar nevét. Hogy Mihályi működése a magyar állam­eszme egysége ellen van, nem áll. Sokszor nagyon gyászos és szomorú körülmények közzé jut az ember, el kell Ítélnie oly dolgokat, amelyeket, tekinve az ember egyenesen gondolkozó szi­vét, megrovás nélkül nem hagyhatunk de azt mondani, hogy voltak, vannak és különösen a román nemzetiségi komitéval kapcsolatban gyújtogatások, cimboraságok Nagymajtényban vagy Kismajtényban, ez ellen tiltakozom (Zaj. Felkiáltások: Be lett bizonyítva! Tagadja le a kismajtényi esetet!) Nincs oka a vármegye közönségének idegen­kedni, hanem oka van, hogy minket mint testvéreket tekintsen. (Felkiáltások: 48-ban ezért keltek fel! Auróra!) Nem akarjuk, hogy feldaraboljuk ezt az or­szágot. Mi azt akarjuk, hogy megelége­dett népek éljenek. Tisza ő excellenci- ája nem mindenben, de nagyon sok­ban egyet értett velünk. Kölcsönös érintkezés következtében már megta­láltuk a találkozási pontokat. Falussy Árpád ur pedig le akarja rombolni ezt a törekvést. (Nagy zaj. Hosszas éljenzés: Éljen Falussy!) Ez a különb­ség köziem, a hazafias szellemű doktor Lukács László között és Falussy Árpád úr között. (Zajos felkiáltások: Ohó!) Óhajtom hogy a megkezdett alapon folytassuk. Dr. Falussy Árpád: Személyes kérdés­ben kell szótanom röviden. Miután az egész beszéde Lukácsiu urnák. . . Lukács L.: Nem Lukácsiu. Szuhányi Ferenc orsz. képv.: Ha ő Lukácsnak mondja magát, elfogadjuk. Dr. Falussy Á.: Azt hiszem, az egész törvényhatósági bizottság tudo­másul veszi, hogy Lukács László ur kijelentette, hogy ő nem Lukácsiu, hanem Lukács. (Helyeslés.) Kérem azonban arra is, hogy a komitéban és Bukarestben .is Lukácsnak méltóztas­sék magát nevezni. (Zajos derültség, tetszés és éljenzés). Mélyen t. közgyűlés! Ki akarok emelni egy igen fontos pontot. Ő haza­fias szellemről beszél, úgyszólván ára­dozik a hazafias szellemtől. Emlegeti a hazát, csak azt nem mondta meg, hogy ez alatt Magyarországot vagy Romá­niát érti-e? (Derültség és tetszés.) Elnök: Engedelmet kérek, Lukács László magyar honpolgár. Ő nem is beszélhetett másról. (Mozgás.) Dr. Falussy Ä.: Ezt is tudomásul vesszük. Mélyen t. közgyűlés, ő azon­ban itt kijelentette, hogy három köte­lességet ismer csak. Az egyik köte­lesség : hűség az uralkodóhoz iránt. . . Einök: Ez nem személyes kérdés. Dr. Falussy A. : Meg akarom ma­gyarázni, miként akart engem hazafiat- lannak feltüntetni. (Halljuk! Halljuk!) A második: a törvény iránti engedel­messég. Ezt el is hiszem, mert ebben volt módja az igen t. felszólaló urnák. (Zajos derültség és tetszés.) A harma­dik pedig: a faji érdekek ápolásáról szólott. De hazáról, haza iránti köte­lességről egyetlen szót sem mondott. Ezek’után csak egy kijelentést teszek. Azt mondta, hogy köztem és közte különbség van. Örülök, hogy ezt a dinsztinkciót megtette. Megtoldom azon­ban azzal, hogy köztem és közte kü­lönbség azért is van, mert én nem futkostam memorandumokkal Bécsbe soha és nem lettem a magyar kir. bí­róság által lázitásért és hazaárulásért törvényesen elitélve ! (Hosszas, szűnni nem akaró éljenzés és taps.) Lukács L.: Én Lukács Lászlónak mondom és irom magamat. De a ro­mán ortográfiával iratik: Lucaciu. (De­rültség.) Dr. Róth Ferenc a bpesti keresk. és váltótörvényszék elnöke, biz. tag:Mél- tóságos főispán ur ! Igen t. közgyűlés ! Falussy Árpád igen t. biz. tag ur elő­terjesztett egy indítványt, (Halljuk! Halljuk !), amely indítványt a megye közgyűlése amint láttuk, ugyszólva egyhangú lelkesedéssel fogadott el. A vita hevében azonban ez az indítvány mellékvágányokra térült, amennyiben olyan kérdések merültek föl, amelyek tulajdonképen ez indítvány tárgyát nem is képezik. Ez indítvány tulajdon­képpen arról szól, hogy azon az állás­pontodon áll Szatmárvármegye közön­sége, amelyen kívül nincs is megállás, hogy t. i. mi ragaszkodunk az egysé­ges magyar állameszméhez és a ma­gyar állam területi épségéhez.^ (Álta­lános helyeslés és éljenzés.) Én csak azt akartam különös mérvben kons- tantálni, hogy Lukács íőtisztelendő ur szintén, amint beszédéből értettem, erre az alapra helyezkedik. Nem terjeszkedem ki a lényegre, hanem azt hiszem, mind­nyájan elfogadjuk az indítványt és ezzel kérem Öméltóságát, hogy mondja ki azt egyhangúlag elfogadottnak. (Zajos helyeslés és éljenzés.) Elnök: Az az indítvány, amelyet Fa­lussy biz. tag. ur tett, azt hiszem, faji és nemzetiségi külömbség nélkül alá­írható ; mert aki azt el nem ismeri, nem lehet igazi honpolgár. (Úgy van ! Úgy van !) Meg vagyok győződve, hogy lé­nyegével az indítványnak Lukács László ur is azonosítja magát; mert neki sem lehetnek oly tendenciái, amelyek az egységes magyar nemzetet megsemmi­sítés szélére vinnék. Nagyon sajnálom, hogy Lukács László ur elragadtatta magát. Azonban méltóztassanak elhinni, hogy ha mi is több türelemmel visel­tetnénk velük szemben (Elég volt már!), több eredményt érnénk el. (Mozgás.) Most pedig az indítványt egyhangúlag elfogadottnak jelentem ki. Dr. Velzák Ede az iránt szólal fel, hogy tegyen a vármegye lépéseket az uj gör. kath püspökségnek a vármegye székhelyére, Nagykárolyba helyezése iránt. Erre nézve azonban a közgyűlés, nem tartozván a tárgyhoz, nem hatá­rozott. Solymossy István: Örömmel üdvöz­löm a mai napot azért az egyetértésért amely mutatkozott az ellenzék és a mnnkapárt között. (Élénk helyeslés.) Ezután áttért a közgyűlés a válasz­tások megej lésére. A főügyészi állásra első helyen Baudisz Jenőt, második helyen dr. Kölcsey Ferenczet jelölték. Miután azonban Baudisz visszavonta pályázatát, az elnöklő főispán dr. Kölcsey Ferenezet egyhangúlag megválasztott főügyésznek jelentette ki. Az árvaszéki elnöki állásra első helyen Gáspár Pált, második helyen Gulácsy Tibort jelölték, n szavazás megejtetvén, 199 szavazattal Gáspár Pál győzött Gulácsy 186 szavazatával szemben. A Gáspár megválasztásával megüre­sedett árvaszéki ülnöki állásra a négy pályázót a következőképen jelölték: I. Dénes Dezső, II. dr. Madarassy Gé­za, III. Bornemissza Géza, IV. dr. Jakó Endre. A szavazás megejtetvén, dr. Madarassy Géza győ- zött; 151 szava­zatot kapott. Dienesre 109, dr. Jakóra 99 és Bornemisszára 8 szavazat esett. A helyettes árvaszéki elnöki állásra, — miután Gulácsy Tibor és Luby Gé­za visszaléptek, — Illés Olivér árva­széki ülnököt választották meg egy­hangúlag. Ezután folytatták a folyó ügyek tár­gyalását. TÁVIRATOK. — SAJÄT TUDÓSÍTÓNKTÓL ­A mai tőzsde. Bpest, márc. 21. d. u. 1h4 Az értéktőzsde teljesen lanyha. Az árutőzsde eleinte szilárd volt; de később ro­mán búzát kináltak és lemen­tek az árak. Ä2 uj esküdtszék! és sajtótör­vények. Bpest, márc. 21. Az uj esküdtszéki és az uj sajtótör­vény már megjárta a kabinetirodát s a jövő hét első napjaiban szentesített formában közzé lesz téve a hivatalos lapban. A velencei katasztrófa. Velence, márc. 21. Ä hajóösszeiitközésből szárma­zott borzalmas katasztrófa ügyé­ben erélyesen folyik a vizsgálat. Az Arzenál búvárai és dokkmun­kásai tegnap estére kiemelték a tengerből a személyszállító gőzös elsülyedt részét. A munkát teg-

Next

/
Thumbnails
Contents