Szatmári Est, 1914 (2. évfolyam, 1-60. szám)
1914-03-18 / 22. szám
Szatmármegyei Est 5 emlékezünk rá, éppen a csengeri vezetőség volt az régebben, amely ellenezte a felállítást a már kifejtett okoknál fogva, nos, ha régebben mig a mátészalkai és fehérgyarmati vasutak kiépitettlenek voltak, nem volt előnyös a csengeri járásbíróság felállítása, hogy lenne az ma előnyös, mikor a jogkereső közönség Szatmári olcsón kényelmesen vasúton megközelítheti. Ezért nem szabad Szatmár városa vezetőségének, az érdekelt községeknek megengedni a csengeri járásbíróság felállítását, ezért kell nekünk a csengeri járásban érdekelteknek mindent megmozgatnunk, hogy az igazságügyi kormány meggyőződjön arról, hogy e kérdésben csupán egyetlen egy érdek lehet irányadó és ez a közérdek, amely felette áll mindennemű személyeskedésnek, mindennemű egyoldalú érdekeknek. mindennemű hírlapi polémiáknak, s ez a közérdek a jelenlegi állapot fenntartását kívánja. Dr. Uray Endre Géza. Március 15 és a színigazgató. Március 15-én eddig mindig úgy volt, hogy d. u. a színházban vagy a Köl- csey-kör vagy más társadalmi egyesület rendezett nemzeti ünnepet s azon a színtársulat is szívességből díjtalanul közreműködött. Az idén a függetlenségi párt akarta a színházban rendezni ünnepélyét s ehhez a városi tanácstól a színházat meg is kapta. Csakhogy Heves Béla színigazgatónak első és egyetlen gondja: a saját zsebe. A közönség, nemzeti ünnep, tanácsi határozat stb. ezek mind íütyölni való dolgok. Az igazgató ur, akinek már nincs veszteni valója Szatmáron, mert trónörökösét már kineveztette utódjának, — nem volt hajlandó a "vasárnap délutáni jövedelemről lemondani; elfogadta volna, hogy önzetben emberek nemzeti ünnepélyt rendezzenek a színházban az ó kasszája javára, sőt még ennek az előadásnak fele jövedelmét sem volt kész kiengedni a kezéből. Ilyen körülmények között természetes, hogy úgy a függetlenségi párt, mint a Dalegycsület beszüntették a tárgyalásokat Heves úrral, aki azután a Gyimesi vadvirág döcögős előadásával ünnepelte meg március 15-éí. Ezek a tények. Kommentár nem kell. Sugár Gyula és Gaál Béla Juta- lomjátéka. Színházunk két bonvivánt színésze tartja jutalomjátékát í. hó 19-én csütörtökön a városi színházban. Szinrekerül Jacobi-Bródi kiváló operettje, a „Leányvásár“. Sugár Gyula Tom Miglesst, Ciaál Béla Fritzet játsza. A. jutalomjáték iránt nagy az érdeklődés. MŰSOR: Szerdán: „Nemtudomka“. (B. béri.) Csütörtökön: Gaál B. és Sugár Gy. jutalomjátéka, a „Leányvásár“. (A .bér!.) Pénteken: „Nemtudomka“. (C. béri.) Ügyvezető-igazgató: SZIGETI ÄNDOR Ma szerdán március 19-én Utoljára! R szezon legbrilliánsabb attrakciója! Földes Imre szenzációs filmdrámája Thury Elemér, az országos hirii hősszerelmes, a dráma főszereplőjének személyes feléptével. Rablétek filmdráma 5 felvonásban. Irta Földes Imre: főszereplő Fedák Sári és Rátkai Márton. Szerdán és csütörtökön Hű Aris vfgjiiélí műsor mindkét napon Zóna előadás 60, 50, 4fi ás 30 iiiléres fielyarflkiífll Kizárólag vidám tárgyú újdonságok, a szezon legszenzációsabb bohózatai kerülnek vászonra. Kezdete 6 órakor. HÍREK. Március 15. Vasárnap szokatlanul nagy érdeklődéssel vett részt városunk közönsége a március 15-iki ünnepségeken. A függetlenségi és 48-as párt ünnepélye d. u. 3 órakor folyt le a Vigadó nagy termében, amely egészen megtelt ünneplő közönséggel. A Dalegyleí szép éneke után Perecz Sándor hatásosan szavalta el a Talpra magyart. Gaál Béla színész Ady Endre „Márciusi tüzek“ cimü versét adta elő komoly lelkesedéssel és nivós művészi interpretálással. Az ünnepi beszédet Duszik Lajos ev. lelkész, ügyvezető mondotta. Tartalmában egyesült a hazafias nemzeti gondolat a mai korszellem haladott felfogásával s a márciusi beszédeket messze íelülhaladó szónoki mű a modern stilmüvészet köntösében valóban értékes előadás volt, amely fel tudta melegíteni és megtudta győzni a hallgatóságot. — Csiha Árpád gimnáziumi tanuló Kozma Andornak egy versét szavalta el szépen, értelmesen, azután Molnár György gyönyörű kurüc-nőtákat játszót tárogatón. Végül a szózat éneklésével a sikerült ünnepély véget ért. Este az Iparos Olvasókörrel karöltve társasvacsorát rendezett a párt, amelyen igen sokan vettek részt. Felköszöntőket mondottak: Kótay Lajos, dr. Vajay Károly, Duszik Lajos, Bélteky Lajos, dr. Nagy Vince és Boros Jenő. A rendezés és a siker Lévay Józsefné, Rácz Etelka és Váczy Juliska ur- höigyek érdeme, akik sok fáradtságot fejtetettek ki és kedves modorukkal egészen családiassá tették az estét. Az Iparos Otthon d. u. 6 órakor rendezte ünnepségét, amelyre zsuffolásig megtelt a nagy terem. Az ünnepi beszédet Bélteki Lajos ref. lelkész tartotta. Ez a szép s a nap jelentőségét hatásosan méltató beszéd volt az ünnepi Programm fénypontja, amelyet zajos tapsokkal honorált a közönség. Ének, szavalat és a színészek alkalmi jelenete égészitették ki a műsort. Ezeken kívül az összes fiú- és leányiskolák sikerült és nagy látogatottságnak örvendő ünnepélyt rendeztek, amelyekről részletesen lapunk szabott terjedelme miatt nem emlékezhetünk meg. — Hiba igazítás. Lapunk legutóbbi számának „Régi és uj március“ cimü vezércikkébe elnézésből az a hiba csúszott be, hogy két helyen is „64 év“ szerepel „66 év“ helyett, amely idő 1848. óle eltelt. A keddi tanácsülésből. A belügyminiszter a választók uj névjegyzéké- nek az összeírását, amennyiben azt az uj választási törvény alapján fogják összeállítani, a további intézkedésig felfüggesztette. A belügyminiszter jóváhagyta a város 1914. évre szerkesztett költség előirányzatát. Ezek szerint a kiadások 19.838,859 K. 85 f-t, a bevételek 1.555,856 K. 52 f-t., teszneki; igy tehát 428.000 K. 33 f. fedezendő a pótadó alapból, amely 69% pótadó kivetését igényli. — Halálozás lukacs Albert mérki ref. lelkész életének 50-ik, boldog házasságának 22-ik évében f. hó 11-én, szerdán reggel 7 órakor hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése í. hó 13-án délután 2 órakor volt Mérken a ref. egyház szertartása szerint. Halálát neje, gyermekei s kiterjedt rokonság gyászolja. — Felmentett ref. lelkész. Még 1912. év nyarán történt, hogy Jakab Lajos nagyszekeresi ref. lelkész revolveréből rálőtt Sipos István gazdálkodóra, akit a revolver golyója súlyosan megsebesített. A megtartott törvény- széki főtárgyaláson beigazoiást nyert, hogy Sipos vasvillávai támadt rá az utcán a "papra, úgy hogy ez önvédelméből kénytelen volt fegyverét használni, miért is a kir. ügyészség a vádat Jakab Lajos lelkésszel szemben elejtette, ellenben Sípost életveszélyes fenyegetés miatt egy havi elzárásra és 200 K. pénzbüntetésre vagy ezt helyettesítő 29 napi elzárásra Ítélte. Sípos íelebbezése folytán a debreceni kir. ítélő Táblához, majd pedig a Curiához került az ügy, amelyben mind két felső fórum helyben hagyta a törvényszék Ítéletét. A Curia ítéletét tegnap hirdették ki, amely igy jogerőre emelkedett. Sipos azonnal megkezdte fogházbüntetésének kitöltését a helybeli kir. törvényszék fogházban. Színház.
