Szatmári Est, 1914 (2. évfolyam, 1-60. szám)

1914-03-18 / 22. szám

Szatmármegyei Est

R gyermekek tanítsák ideálizmusra a kihűlt lelkesedésü fáradt apákat, a nők imája kérjen áldást az igazi férfiak küzdelmére, hogy igy építsük a félbemaradt falakat: a polgárai egyenlőségében, népe boldogságában, fiai szabadságszeretetében nagy Magyarország falait!

>- ^ ^ ^

naesannaHniB

— sajät TUDÓSÍTÓNKTÓLÄ mai tőzsde.

Bpest, márc. 18. d. u. '/i4

Az értéktőzsde üzlettelen. Az árutőzsdén az árak változatlanok.

21 katonatisztek kilépése.

Bpest, márc. 18.

Ä katonaság és a polgárság között kitört lovagias afférból kifolyólag ma több mint 60 katonatiszt lépett ki az „Országos Kaszinódból.

R képviselőház ülése.

' Bpest, márc. 18.

Ä képviselőhöz mai ülésén Polónyi Géza heszéit a román paktumról, amelyet hevesen támad.

R mai üiésen három interpelláció lesz: R hadsereg és a polgárság viszonyáról. I\ debreceni merényletről. R tengerpartok biztosításáról.

II parlament! őrség reformja.

Bpest, márc. 18.

Ä parlamenti őrség szabályzatának átalakítása véglegesen elhatározott dolog. Beöthy Pál képviselőházi elnök tudvalevőleg eltiltotta Gerő századost a képviselők folyosóján való tartózkodástól. Emiatt Beöthynek és a kormánynak kellemetlenségei yoi- ak. Hazay honvédelmi miniszter most talált egy megoldási formát, amely a parlamenti őrség szabályzatának megoldásával kapcsolatos.

Déva árvizveszedelembeii.

Déva, márc. 18.

Déváról jelentik, hogy a várost ismét árvíz fenyegeti. R Maros több helyen kiöntött s az ár erősen közeledik a város felé.

Ängol hadihajók az albán vizeken

Durazzó, márc. 18.

Rz albániai partok mentén ma megjelent egy angol hajóhad. Görögországban a hajók megjelenése nagy pánikot idézett elő. Rz hírlik, hogy az angol hajóhad az epiruszi albánok forradalmi mozgalma részére történő fegyver- és lőszer-szóllitásokat akarja megakadályozni.

0 csenged járásbíróság.

Nem engedem a csengeri járásbíróság ügyét személyes kérdéssé válni, nem engedem, hogy múltkori cikkemben bárki is személy és osztály ellenes tendenciát lásson, nekem semminemű ilyes szándékom nem volt, s tekintve, hogy közügyről van szó és pedig úgy Szatmárnémeti, mint Cssnger és 27 község közügyéről, mindennemű olyan tendenciát, amely az ügyet személyeskedéssé akarja változtatni, legerélyesebben visszautasítok.

R csengeri járásbíróság felállításának hátrányairól mindenki meggyőződhetik, ki a tervbe vett területi beosztást áttekinti, ki az ügy aktáit megnézi. Vegyünk most sorra azokat a motivumkat, melyek mind amellett szólnak, hogy megosztatlan legyen a szatmári járásbíróság, vegyük sorra azokat az érveket, melyek mind amellett szólnak, hogy Csengerben ne legyen járásbíróság.

Geografiailag egy hatóság akkor van helyesen elhelyezve, ha az azzal érintkező felek minél kevesebb fáradsággal és minél kevesebb költséggel, munka- veszteséggel megközelíthetik, s ha az illető helyen módjában áll nem csak egy hatósággal, hanem több hatósággal érintkezni, annál ügyes-bajos dolgát elintézni, s ezen felül gazdasági szükségleteit minél teljesebb módon kielégíteni és módjában ál! egy helyen megtalálni több közintézményi. Ilyen elhelyezés mellett a közönség a hatóságokkal való érintkezés idején felül megmaradó időt gazdaságilag legtökéletesebben értékesítheti. Nos a szatmári járásbíróság jelenlegi beosztása mellett ez az elv agy szólván teljesen érvényesül, mivel a járás-biróság- gal érintkező íéí itt helyben kap különböző első és másodfokú hatóságokat, megtalálja itt úgyszólván az összes hatóságokat, melyek az ő gazdasági életével összefüggésben vannak. Ennek ép a megforditottja lenne a csengeri járásbíróság felállítása esetén. Hogy ezt kellőleg illustráliuk, vegyünk fel egy péidát; tegyük fel, hogy Csengerben fel van már állítva a járásbíróság és Nagy Demeter gacsályi gazda kap Csengerben délelőtt 9 órás tárgyalásra idézést, azonban valami adóügyben az adóhivatalhoz is kell mennie s tekintve, hogy a múlt évben megfelelő vetőmagja nem termett nehány mázsa vetőmagot is szándékozik venni. Eddig ez a gazda bejött a reggeli vonattal Szatmárra, délig elintézte Szatmáron az összes dolgát, járásbíróságnál, adóhivatalnál, bevásárolt mire szüksége volt, ideje volt még esetleg a faipari gazdasági iskolában, gimnáziumban, polgári iskolában, tanítóképzőben, felsőkereskedelmi iskolában tanuló gyermekét, vagy valamelyik szatmári kereskedőnél, iparosnál levő lanonc fiait meglátogatni és a katona fiának hirt vinni délutáni vonattal már haza mehetett. Nos ha neki Csengerbe kellene menni, is mit csinál? Gacsályból az év legnagyobb részén Csengerbe csak feneketlen sáros községi utón jut, mire az országutat eléri, lova teljesen elcsigá- zódik, nagynehezen ér be Csengerbe, azonban még legtöbbször csak akkor tudja elérni a reggeli 9 órás tárgyalást, ha előtte való nap útnak indul. Mondjuk, most már elintézte peres dolgait Csengerben, mit csinál? Tudja-e rendezni adóját, kap-e helyben egyéb hatóságokat, — szolgabirői hivatalon kivül? Nem, hanem neki, ha egyéb hatóságnál volna dolga, úgy azért másnap újból a nyakába kell venni a megyét, s azt másut elintézni. így ugyanazokat a teendőket, miket e jelenlegi állapot mellett a járás lakosságának egy tekintélyes része egy fél nap alatt elintézett, 2—3 napi munka vesztességgel képes csak elintézni. De ez nem csak Gacsály községgel van igy, hanem számos községgel^ s eltekintve Csengerhez legközelebb fekvő községektől, igen sok község könyebben, kényelmesebben és olcsóbban juthat el Szatmárra, mint Csengerbe, a többi községek körülbelül egyenlő távolságban feküdnek Csengerhez és Szalmáihoz, illetve körülbelül hasonlók a megközelítési viszonyaik.

Eltekintve a munka és idővesztesség- től, nézzük most a dolog anyagi oldalait. Rz kétségtelen, hogy a járásbíróságot Csenger nem ajándékba kapja, hanem annak költségei legnagyobb részét annak az érdekeltségnek kell fizetni, mely a bírósághoz beosztatnék, annak az érdekeltségnek, moly ma is nyög az állami, vármegyei, községi, adók, sokan az ecsedi láp szabályozási, mások majd nem sokára az uj ármen- tesitő társulati költségek terhein felül még a rossz gazdasági évek folytán szerzett adóságai súlya alatt. Nos kérdezzük meg ezen községek lakosait, rendezzünk szavazást a beosztandó lakosok között, akartok-e olyan újabb kiadást, mely improduktív csak azért, hogy a hatóságokkal való érintkezésetek meg legyen nehezítve azért, hogy Csengerben legyen járásbíróság? Nos én meg vagyok győződve arról, hogy a beosztandó lakosságnak csak egy kis töredéke lesz az, amely ma akarja ilyen körülmények között az uj járásbíróság felállítását!

Egy hatóság felállítása akkor produktív, ha az annál alkalmazott hivatalnokokra tényleg szükség van, ha azok foglalkoztatására van megfelelő munkamennyiség. Nos van-e ez Csengerben ? R szatmári jbiróság 1912. évi statisztikájának tanúsága szerint az uj járásbírósághoz beosztandó községekből 460 sommás és 450 kis büntető per került ki, vagyis annyi, amennyit a szatmári járásbíróság egy bírája jelenleg legrosszabb viszonyok mellett fél év alatt feldolgozik, nos ennyi munka végzésére akarnak két bírói állást szervezni - Csengerben.

Nekem szilárd meggyőződésem az, hogy a jelenlegi közlekedési, gazdasági viszonyok és a hatóságoknak jelenlegi beosztása mellett nem csak hogy nem előnyös egy uj járásbíróságnak Csengerben való felállítása, hanem egyenesen hátrányos. Régi kérdés már ezen járásbíróság felállítása, s ha jól

Elsőrangú katonai És polgári szohó-üzÍEtE Dsák-iÉr, Uárnsház-épület.

Legújabb szabású katonai, vasúti,-spurt egyen-ruhák, polgári öltönyök, papi reverendák, magyar díszruhák, a legjutánysabb árak mellett. — Tényleges és tartalékos tisztek, egyéves önkéntesek panías felszerelése}