Szatmári Est, 1914 (2. évfolyam, 1-60. szám)
1914-03-11 / 20. szám
Szatmár-Németi, 1914. március 11. Szerda. Második évfolyam. 20. szám. Előíizetési-dij: Helyben: egész évre 10 korona — fillér. íél r> 5 „ — „ negyed „2 „ — „ Vidékre: egész évre 12 * — „ fél „ 6 „ - „ negyed „3 ,, — „ Egyes szám ára — „ 10 ,, Független politikai újság A szatmárvármeg vei függetlenségi és 48-as párt hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: Dr. Nagy Vince Megjelenik hetenkint kétszer szerdán és szombaton délután 6 óra kor Szerkesztőség és kiadőhivjatal: Rákőczi-utca 39. száni. Telefon szám 86. Nyilttér sora 40 fillér. Hol a gyors segély? Városi közgyűlés. A hétfői közgyűlést nagy érdeklődés előzte meg, mert ekkor kellett volna eldőlnie a kereskedelmi iskola vállalatba adásának. Valóban élénk vita, zaj és polémia kisérte a kérdést. Csak úgy zengett a közgyűlési terem a helyi ipar és a helyi vállalkozás pártolásának hangoztatásától. Maga a főispán is a helyi munkáskezek foglalkoztatását és a vállalat azonnal való kiadását hangoztatta. Ámde dr. Keresztszeghy Lajos előállott egy inditványnyal, hogy mondják ki meddőnek a pályázatot és uj pályázatok benyújtására határidőt jelöljenek ki. Az indítványt elhangzásakor a bizottsági tagok nagy többsége zajos tiltakozással fogadta. A szokásos konzekvencia kedvéért azután a szavazáskor a nagy többség mégis elfogadta. Ezek szerint „meddőnek“ mondtak ki egy olyan pályázatot, amelyre 72 ajánlat, ezek között 6 komoly és reális általános pályázat érkezett be. Elodázták az építkezés megkezdését néhány héttel, holott az egész építkezést főként azért szorgalmazta mindenki, maga a tanács is, hogy sürgős munkát adjunk iparosainknak és munkásainknak ebben a keresetnélküli, nyomort teremtő időszakban. És éppen ez a két hét, amelylyel most eltolódik a munka kezdete, az az idő, amikor százszoros a szükség s amikor a munkaadás valóban segítség lett volna. Munkásaink és iparosaink igazán „hálásak“ lehetnek a szociális gondolkozásu városi lovagoknak, Keresztszeghy és Mátray uraknak, az egész tanácsnak és a közgyűlési többségnek, akik igy fejtik ki a? ^iparpártolást“ és igy sietnek a ) jyors segélylyel“! Amellett szabi yrendeletbe és a polgári erkölc' felfogásba ütközően utat nyit^ ik arra, hogy iparosaink megtév ajánlataiktól eltérően egymással szemben lefelé verjék az árakat s igy önmagu- kon spórolják rpeg azt a nyereséget, amelyet pedig a tanács és szakosztálybeli urak hajlandók lettek volna egy pesti vállalkozónak oda adni. A közgyűlésről részletes tudósításunk itt következi: Csaba Adorján főispán mggnyitja a közgyűlést. Ezután Papp Zoltán tanácsjegyző felolvasta dr. Vaja ' Károly polgármester havi jelentését, amely elsősorban a városi építkezésekkel foglalkozott. A kereskedelmi iskola s a kórház építése elő van készítve, a harmadik nagy építkezés, az uj honvéd laktanya építése kérdésében a vegyes bizottság tárgyalása keddre van kitűzve. Megemlékezett a debreceni merényletről. Javasolja, hogy fejezze ki a törvényhatósági közgyűlés mély megbotránkozását a merénylet felett és nyilvánítsa részvétét a hajdudorogi gör. kath. magyar püspökségnek és az áldozatok hozzátartozóinak s ez érdemes hazafiak emlékét jegyzőkönyvben örökítse meg s hogy az áldozatul esett hazafiak emlékművéhez vagy alapítványához a város közönsége 200 koronával járuljon hozzá. Bejelentette, hogy Kertészffy Gábor főpénztárnok szolgálatának 40-ik évét töltötte be s ez alkalomból tisztviselő társai őt meleg ünneplésben részesítették. Indítványozza, hogy az egész emberöltőn át fáradhatatlan buzgalommal és pontos lelkiismeretességgel teljesített munkásságáért fejezze ki a törvényhatósági bizottsági közgyűlés elismerését és a jubiláns tisztviselőt üdvözölje. Közgyűlés a polgármesteri jelentést tudomásul vette s a debreceni merénylet áldozatainak emelendő emlékre 200 koronát szavazott meg, továbbá az áprilisi közgyűlést, a húsvéti ünnepekre való tekintettel, április 15-ikére tűzte ki. A felső kereskedelmi iskola terveit és költségvetését a közgyűlés vita nélkül elfogadta. Ezután ezen építkezésre beadott ajánlatokat ismertette dr. Papp Zoltán tanácsjegyző s előterjesztette a tanács és a középitkezési bizottság javaslatát, hogy t. i. a legolcsóbbb ajánlattevő Herczeg Sándor budapesti építésznek adja ki a város az építkezést. Dr. Nagy Vince ellenezte a javaslatot. Szerinte úgy a helybeli iparosokat, valamint a helybeli épitészvállakozó- kat is pártfogolnia kell a városnak és ha csak lényegtelen külömbség van az idegen vállalkozó és a helyi olcsóbb vállalkozók vállalati összegei között, akkor feltétlenül csak helybeli embernek kell kiadni a vállalatot, hogy nemcsak az iparosmunkák dija, hanem a vállalkozói nyereség se menjen ki ebből a városból, amelynek iparosai és vállalkozói egy óriási válságon mentek keresztül. Kimutatta, hogy abban az esetben, ha a fővállalkozó felelőssége mellett ugyan, de külön-külön adja ki a város a csoportmunkákat egyes iparosoknak, mindjárt leesik az a nagy külömbség, amely a helyi vállalkozókat a fővárositól elválasztja. Azt a néhány ezer koronát pedig saját polgárainktól sajnálni nem szabad, mert kü- lömböző utakon amúgy is megtérül az a városnak és a város polgárainak. Dr. Südy Tibor, dr. Tanódy Endre, dr. Weisz Sándor, dr. Fischer József, dr. Glatz József hasoló szellemben szólaltak fel. Dr. Keresztszeghy Lajos a pályázatok közül Herczeg Sándort ajánlotta, de egyúttal halasztó indítványt tett s uj pályázat kiírását javasolta. Csaba Adorján főispán a maga részéről ellenezte a halasztást. Felszólaltak még: Bartha Kálmán, Vajay Károly polgármester, dr. Antal Sándor tiszti főügyész. Mátray Lajos és Pethő György Keresztszeghy indítványát pártolták. Dr. Nagy Vince ellenezte a halasztást. Dr. Pirkler Ernő Herczeg mellett szólalt fel. Végül a többség elfogadta a halasztó indítványt. A zajos vita után a bizottsági tagok nagyobb része eltávozott a közgyűlésről. Ezután a közgyűlés a tanács előterjesztésére az iparos tanonciskolái bizottságba kültagul dr. Fejes Istvánt és dr. Harcsár Gézát megválasztotta. A folyó évben végrehajtandó belkövezési munkálatok programmját megállapította. E munkára 15 ezer és 200 korona áll rendelkezésre. A közkórház építésére engedélyezett Férfi és női □ □ □ HP«#*»!«! Hájtájer Pál Alapítva 1886. Több ezer elismerő Ruhákat □ □ □ □ □ g |\/SS Ruhafestő, vegytisztító és fehérnemű levél az ország minden részéből. Vegyileg □□□□ MIvIIílHj gőzmosó gyára Szatntór, Kossuth Lajos-utca 10. sz. Állami éremmel kitüntetve.
