Szatmári Est, 1914 (2. évfolyam, 1-60. szám)

1914-02-25 / 16. szám

Szatmár-Németi, Í914. február 25. Szerda Második évfolyam. 16. szám. Előíizetési-dij: Helyben: egész évre 10 kor. — fill. fél , 5 , - , negyed „ 2 „ 50 „ Vidékre: egész évre 12 „ — „ fél , 6 „ - , negyed „ 3 „ — „ Egyes szám ara — „ 10 „ Független politikai újság A szatmárvármégyei függetlenségi és 48-as párt hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: Dr. Hagy Vince í KffiiíKfSWtt Megjelenik hetenkint kétszer szerdán és szombaton délután 6 érakor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákóczi-utca 39. szám. Telelőn szára 86. Nyilítér sora 40 fillér. l äelrecgnl merényiéi Szatmdr, fcbr. 25. Nemcsak Magyarországot, de az egész müveit világot megrázta annak az iszonyatos bombame­rényletnek hire, amely Debrecen­ben történt. Äz uj magyar gör. kath. püs­pök, Miklóssy István ellen irá­nyult a tervszerűen s hallatlan gonoszsággal keresztiilvitt me­rénylet, amelynek igazi célja ugyan, a püspök meggyilkolása, nem sikerült, de amelynek mégis annyi vértanú áldozata van. Miután minden jel azt mutatta, hogy itt nem személyes boszuróí van szó, hanem a püspöknek, mint hivatalos egyénnek, elpusz­títását tűzték ki az alattomos me­rénylők, — nyomban politikai gaz­tettre gondolt mindenki. Hiszen láttuk, milyen kavaro­dást s ellenállást idézett íöí az uj magyar püspökség felállítása s milyen elkeseredett agitációt s izgatást fejtettek ki különösen a román nemzetiségi túlzók a püs­pökség ellen. Pedig az uj püs­pökség a magyar gör. kathoíiku- sok jogos érdekeinek védelmére alakult, de különben sem kobozta el azokat a nemzetiségi jogokat, amelyek a magyar állameszme keretei között érvényesülhetnek, s érvényesülnek is, jobban, mint kellene. De az agitáció, amely a lelkek meggondolatlan feltüzelé­sében és elvakitott fanatizálásá- ban tudja csak sikerét biztosítani s érdekeit szolgálni, nem nyu­godott. Kézen fekvő volt tehát a következtetés, hogy e számitó s a népre való befolyásukat féltő, s azonkívül az izgatásból szár­mazó előnyeiket elveszteni nem akaró elemek körében született meg a pokoli gondolat, hogy megboszulják magukat a püspök­ség felállításának eszméjéért, megboszulják a derék és nemes gondolkozása, erélyes és öntu­datos, hazafias érzésű Miklóssy István férfias elhatározását, ameiy- lyel a püspökség élére állott s amelylyel nagy jövőjű működést kezdett; továbbá megfélemlítsék úgy az egyházi, mint a politikai köröket, hogy a hasonló követ­kezményektől rettegjenek s a túlzó elemek további munkáját ne akadályozzák. Äz uj püspökség felállítása csak részben való haladást jelen­tett a magyar állameszme érvé­nyesítése terén s a nemzetiségi túlzások megtorlása és lehetet­lenné tétele tekintetében. Hiszen ennek az országnak nemzetiségi kérdése teljesen el van hanya­golja. Az államfentartó magyar faj jogai nem érvényesültek, sőt mindjobban háttérbe szorittattak minden téren s a nemzetiségiek terjeszkedhettek tetszésük szerint. Csak nézzünk körül s nyomban megállapíthatjuk, hogy ez mennyire igaz. Ilyen körülmények között tovább kellett volna haladni azon az utón, amelyen kezdő lépés volt az uj püspökség. És semmi­esetre sem lett volna szabad vér­szemet adni olyan természetű tárgyalásokkal, amelyek felvéte­lére a nemzetiségiek sem politi­kai, sem ténybeli jogokkal nem bírnak s amely tárgyalások en­gedékeny célja a magyarságnak folytonos visszavetését, az amúgy is gyönge állameszme fokozatos gyengülését jelentette. Hasonló a helyzet a pánszláv agitáció tekintetében is, amelynél szintén láttuk, hogy az állami létre irányuló s nagyarányú ak­ciója milyen indulatokból fakad. A pánszláv agitáció következmé­nye a máramarosszigeti szkizma- pör. Nem lehetetlen tehát, hogy I esetleg pánszláv túlzók vétemed- ! tek a debreceni merényletre. Mert j ismételjük, hogy kézen fekvőnek í látszik első tekintetre is, hogy ez az eset, a túlságosan elvérme- sedett, türelmetlenségében és fék­telenségében, önérdekeinek haj- hászásában határt nem ismerő izgatással állhat összefüggésben. Mindazáltal, bármily nagy is elkeseredésünk, felháborodásunk s bazafiui bánatunk a szörnyű eset fölött, mégis ítéletünket ad­dig felfüggesztjük, ameddig a nyo­mozás pozitív adatokat nem tár föl. Nem akarjuk a nemzetiségekre egyenesen ráfogni ténybeli bizo- nyitékokhijjane rettentő bűnt, mert elhamarkodva nem akarunk eset­leg soha helyre nem hozható ke­serűséget támasztani. Azonban várjuk és követeljük a pártatlan nyomozást és eljárást, — lássuk, kik és mik voltak hát, akik ennyire kivetkőztek emberi mi­voltukból s nemcsak egy állam büntetésére, de az egész emberi­ség megvetésére méltók. Cs.- SAJÓT TUDÓSÍTÓNKTÓL ­ibreraii MMMse. Debreczen, febr. 25. Ma délelőtt temették el a me­rénylet három áldozatát, Jaczko- vics Mihály püspöki vikáriust, Slepkovszky János titkárt és dr. Csatth Sándor ügyvédet. Reggel 8 órakor kezdődött a gyászszertartás a gör. kath. temp­lomban, ahol a három halottat felravatalozták. Gyönyörű koszo­rúk borították a koporsókat s a templomot és környékét óriási Gallérokat □□□□□ |§ Jfííl C® Hájtájer Pál Külföldimintára berendezett villany Tükörfénnyel □ □ □ M 11 \ Ruhafestő, vegytisztitő és fehérnemű és gőzgépek. Állandóan több mint Hófehérre □□□□□ IfSiJKPj gőzmosó gyára ötven munkást foglalkoztat SzaM, Kassáin Lajos-uira is. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents