Szatmári Est, 1914 (2. évfolyam, 1-60. szám)
1914-02-11 / 12. szám
évben 32 ezer koronát utalt ki a belügyminiszter. Beszámol a jelentés arról, hogy a munkanélküli és segélyre szoruló szegények nyomorának enyhítésére tűzifát és készpénzt osztatott ki a város, a Népkonyha pedig meleg élelemmel látott el sok embert. - - A felső keresk. iskola építési pályázata február 17-iki határidővel kiíratott. — Az utcai csatornák tisztítása a lehetőségig megtörténik. A polgármesteri jelentéshez Heinrich Viktor szólott hozzá s kérte, hogy a disznók vágatási diját a súly aránya szerint állapítsák meg. Kéri továbbá, hogy a Várdomb-utca burkolata helyre- hozassék és a járdák megjavittassanak, mert a viz befolyik a pincékbe. Dr. Vajay Károly polgármester jelzi, hogy az uj vágatási szabályrendelet legközelebb tárgyalás alá kerül, akkor a disznók vágatási dija is rendezve lesz. A Várdomb-utcán múlhatatlanul uj burkolat szükséges, ezt tehát előirányzatba veszik. A járdák felülvizsgálata ez évben megtörténik s a vállalkozó cégek a javításokat tartoznak teljesíteni. Bartha Kálmán gazd. tanácsos és Erdélyi István főmérnök szólott még a Várdomb-utcai állapotokhoz. Majd Veréczy Antal kért gyorsabb intézkedést a Bocskay- és Bercsényi-utcákról levezető csatornák tisztítására, mert a viz ez utcákban megáll és nagy károkat okozhat. Südy Tibor pedig a Halász Ferencz-utcai közkút kijavítását kérte, mert egy hete elromlott. Dr. Vajay polgármester megígéri az intézkedést, de kéri, hogy ilyen ügyekben ezután közvetlenül hivatalánál tegyenek jelentést s ő nyomban intézkedni fog. Ezután tudomásul vették a polgár- mesteri jelentést. Tudomásul vették, hogy a belügyminiszter az utcák elnevezéséről és házszámozásairól alkotott szabályrendeletet jóváhagyta. Tudomásul vették a belügyminiszteri segélyezést is a rendőrség fejlesztése érdekében, valamint az uj közkórház építési segélyének kiutalása tárgyában küldött leiratot is. A Gazdasági és Iparbank zálogüzlete azt a kérelmet terjesztette a közgyűlés elé, hogy értékpapírok után 10%, ingóságok után 16% és értéktárgyak után 12% kamat szedését engedélyezze. A közgyűlés Duszik Lajos, Lengyel Alajos, dr. Figus főszámvevő, Heinrich Viktor és a polgármester hozzászólása után a kérelmet teljesítette. Az 1913. évi szept. okt. és nov. havi adó elő- és leírási jegyzéket tudomásul vették. Ezután haladékot adtak Makay Sándornak, hogy a telkéhez csatolt 14 n-öl területnek ölenként 65 korona árért történt hozzákapcsolása következtében esedékes megváltási összeget egy év múlva fizethesse 8% kamat mellett. Tudomásul vették a Fischer Jakabtól a homoródi csatornához vásárolt területre vonatkozó adásvételi szerződést, Litteczky István íőszámvevő helyettes bejelentését a Népbank felügyelő bizottságába történt megválasztásáról. Beterjesztették a szinügyi bizottság határozatát Heves Béla színigazgató szerződésének az 1914/15-iki évadra Kiss Árpád színigazgatóra való átruházása tárgyában. Dr. Nagy Vince kifogásolja, hogy a városi bizottsági tagoknak kézbesített meghívóban nem ugyanazok a tárgyak vannak feltüntelve, mint a közgyűlésen osztott tárgysorozatban. Ez a kérdés sem volt benne a kikézbesitett tárgy- sorozatban. A színházi szerződés átruházasára vonatkozólag kénytelen hű maradni a szinügyi bizottságban kifejtett álláspontjához, amely szerint az átruházást ellenezte. Egyesek azt hozták fel indokolásul, hogy Heves Bélánál rosszabb színigazgatót nem kaphatunk, tehát a szerződést ruházzuk át nyugodtan Kiss Árpádra. Pedig a kérdés a körül forog, hogy helyes és jogos volt-e az a tavalyi intézkedés, hogy a szerződés 20. §-a alapján felmondották a színházat Hevesnek. Ha volt e felmondásra ok és megtörtént e jogszerű felmondás, akkor szóló nem tartja szükségesnek és szerinte semmi sem indokolja, hogy most a felmondás visszavonassék és olyan színigazgatónak adják ki a színházat, akitől csak egymagától kapott a város pályázatot. Ezért az általános pályázat kiírását tartaná helyesebbnek. Dr. Vajay polgármester hozzászólása után a közgyűlés a szinügyi bizottság javaslatát fogadta el s a jövő évre Kiss Árpádnak adta a színházat. Tudomásul vette a közgyűlés, hogy a városi tanács a máv. egyik újonnan felállítandó üzieívezetőségének városunkba helyezése iránt a kormányhoz felirt. Tudomásul vették továbbá, hogy a polgármester Dobjay Kálmán szat- márhegyi és Majdik Árpád központi városi végrehajtókat fegyelmi ügyből kifolyólag kölcsönösen áthelyezte. Az adó íelszólamlási bizottságba 1914—16 évre Jankovics Jánost rendes, dr. Haraszthy Bélát póttagnak beválasztották. A helybeli pénzintézetek kölcsön- ajánlatokat tettek a városnak és pedig: a Szatmári Takarékpénztár Egyesület, a Szatmárvármegyei Takarékpénztár és a Termény és Hitelbank 200—200 ezer, a Leszámítoló Bank és a Népbank 100—100 ezer, a Gazdasági és Iparbank 50 ezer koronás ajánlatot. Együtt 850 ezer koronát, az Osztrák-Magyar bank százalékánál 2%-al nagyobb és előre fizetendő kamat mellett. A Szatmári Általános Bank 1 millió 200 ezer koronás folyószámlás kölcsönre nyújtott be ajánlatot 2 és 1L nagyobitott százalékkal, 4-ed évenként utólagos kamatfizetés mellett. A közgyűlés a főszámvevő beszéde után az ajánlatokat elfogadta. A közvilágítás 1914. évi fejlesztéséről előterjesztett programmhoz Dr. Nagy Vince szólott hozzá és megsürgette a kültelek világításának rendezését, amelyet a városiakkal egyformán adózó kültelki polgártársaink joggal követelhetnek. Fölszólalására a kültelek megfelelő világítását fölvették a világítási programúiba. Ezután Dr. Pirkler Ernő aljegyző ismertette az Iparos Otthon kérelmét segélyezés illetve felveendő kölcsönéhez a város közönségének jóttállása iránt. A tárgyhoz hozzá szólották: Dr. Ta- nódy Endre, a polgármester, Figus főszámvevő, Dr. Glatz József, Dr. Sziics Sándor, Dr. Farkas Antal, Dr. Kereszt- szeghy Lajos és Bartha Kálmán gazd. tanácsos, aki ellenezte a város jótállását. A közgyűlés végül hozzájárult a jótálláshoz az Iparos Otthon számos tagjának személyes viszontfelelőssége mellett. Teljesítették a Princz Testvérek biztosíték kicserélése iránti kérelmét, helybenhagyták a gazdasági ismétlő iskola részére szükséges gyakorló terület beszerzését. Nagyobb vita után, amelyben dr. Keresztszeghy, dr. Lengyel Alajos, Veréczy Aíjtal, űr. Nagy Vince, Bartha Kálmán és dr. Tanódy Endre vettek részt, 800 koronáért kiadták a Szatmármegyei Est 5 Deák-téri bérház félemeleti egyik helyiségét a Szatmári Vivóklub részére. A vásártéren építendő vizsgáló bódé költségeit megszavazták. Bölönyi László felszólalására a mázsáló helyiség rendbehozását is elrendelték. Dr. Nagy József rendőrfogaimazónak a vegyvizsgálati ellenőrzésnél való, hivatalos órán kívüli eljárásáért dr. Ke- resztszeghy Lajos, Tankóczi főkapitány, Duszik Lajos és Veréczy Antal hozzászólása után 200 K-t jutalmul megszavaztak. Elfogadták az üzleti záróra-szabályrendeletet. Pécsváros átiratát a mun- kasbiztositó pénztárok rendezése ügyében tudomásul vették; a város már készített hasonló szellemű feliratot. Pártolólag írnak fel Szabolcsmegye átirata értelmében az ismétlő iskolák rendezése tárgyában. Pestmegye és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület átiratát tárgyalták ezután a nemzetiségi paktum tárgyában. A tanács azt javasolta a közgyűlésnek, hogy az átírásokat hasonló szellemű felirattal pártolja. A két átirat lényege az, hogy Magyarországnak fennmaradását kizárólag erős és paktumokkal meg nem gyengített magyar imperium biztosíthatja. E tárgynál felszólalt Duszik Lajos és a többek közt a következőket mondotta: Az a politikai rendszer, amely ma Magyarország kormányzását tartja kezében, célul tűzte ki elvakultságában, pártszenvedelmében, hogy mindazokat az intézményeket, amelyek a 48-as törvényekben a magyar állameszme biz- tositákául szolgálnak, lerombolja. Ez a politikai rendszer, — nem is szólva a sajtószabadság és az esküt- széki intézmény megtámadásáról, — azt a nagy elvet, amelyet a 48-iki törvény- hozás kimondott, hogy Erdélyt és Magyarországot egyesiti, nem hogy erősítené, hanem most e paktálással veszélyezteti. Igazolásul Tisza Istvánnak szavaira hivatkozik, aki kijelentette Apponyi interpellációjára, hogy ebben az országban minden állampolgárnak joga van nemzetiség és faj szerint külön konglomerátumot képezni. így a magyar államban politikai szeparátumok keletkeznek, amelyekkel szemben a magyarság könnyen csatát veszíthet. Indítványozza, hogy az átiratokat egészítse ki a közgyűlés a következőkkel : „ Kívánjuk, hogy az alkudozások nyomban beszüntettessenek s az eddigi tárgyalások eredményei is a parlament, még pedig a palota őrségtől megtisztított s a kitiltott ellenzéki képviselők jogtalan büntetését megsemmisítő parlament bírálata alá terjesztessenek; kívánjuk, hogy az egységes és oszthatatlan magyar állam elvi ellenségeinek nemzetünket mélyen lealázó kapacitálása helyett, gondoskodjék a kormányelnök a normális parlamenti pártköri viszonyok megteremtéséről, mert tiltakozunk ama törekvés ellen, hogy a magyar nemzeti eszme rendithetlen vallóinak, a szinmagyar kerületek képviselőinek tervszerű és folytonos eltávolítása folytán beállott abnormis parlamenti állapotokat takargatván, a kormány azokat az erőforrásokat nyissa meg önfentartása céljából, melyek csak a magyar állam jogállományából kihasított engedmények árán kapcsolhatók be a nem magyar állami, de pártérdekek szolgálata céljából a parlament gépezetébe; tiltakozunk az ellen, hogy a kormány elnök e törekvésé-
