Szatmári Est, 1914 (2. évfolyam, 1-60. szám)

1914-01-24 / 7. szám

2 Szatmármegyei Est Ä pénzpiac helyzete. —- Közgazdasági munkatársunktól. — Négy nap múlt el az Osztrák-Magyar Bank kamatlábleszállitása óta, s jólehet a pénzpiacon a javulás tartós, a jára­dékpiacon eddig nagyobb élénkség nem volt tapasztalható. Ez elsősorban arra vezetendő vissza, hogy a tőzsdén egyelőre nagyobb forgalom a kamat- lábleszállitás dacára sem fejlődött ki, mert a piac várakozó álláspontra helyez­kedett. A nyugati jegybankok tömeges ráta leszállításai most igen jó hatással lesz­nek a járadékpiacra is. Minthogy a pénzpiac helyzete állandóan kedvezően alakul, s már újabb kamatlábleszfílli- tásokat is remélnek, a tőke sietve fogja az alkalmat megragadni, hogy az ala­csony árfolyamon álló járadékokba fektesse tőkéjét, amely jobb befekte­tés, mint a takarékpénztárban betéti könyvre elhelyezett tőke. A közeli na­pokban a járadékpiac megélénkül, s csak az uj államkölcsönök hire akasztja meg a járadékokat az árfolyam emel­kedésében. Az angol, német s többi kamatláb- leszállítás után most már bizonyosan az Osztrák-Magyar Bank is le fogja szál­lítani 5%“ról—4%-ra a kamatlábát. De ha ez megtörténik is majd, a hazai pénzpiacon nem igen lesz hatása, mert hisz ma is rengeteg tőkék vannak fel- halmazva a budapesti bankoknál, s nem tudják elhelyezni. Nem azért, mert drága, hanem azért mert a hazai gazdasági élet annyira tönkrement, hogy nincs is valójában kellő hitel­igény. Akinek pénz kell, a bankok nem tartják megbízhatónak, s akinek adnának, az nem veszi igénybe, mert nem használhatja a mai gazdaság de­presszió közepette. Éppen ezért nemcsak a normális kamatlábviszonyoknak kell nálunk bekövetkezniök, hogy a piacon némi élénkség legyen megint, hanem egészen újból meg kell kezdeni a ke­reskedelmi és ipari tevékenységet, ez azonban ma, fájdalom, már független a pénzpiaci viszonyoktól és sokkal kompli­káltabb feltételei vannak, mint egy egyszerű kamatláb leszállítás. Itt közöljük a nyugati államok jegy­bankjainak a ráta leszáliitásáról érke­zett tudósításait:! London jan. 22. Az Angol Bank leszállította a kamatlábat 4V» százalék­ról 4 százalékra. Berlin jan. 22. A Német Birodalmi Bank holnaptól kezdve a kamatlábat 5 százalékról 4Va százalékra szállította le. Zürich jan. 22. A Nemzeti Bank a kamatlábat4l/2%-róí4%-ra szállította le. Kopenhága, jan. 22. A Nemzeti Bank holnaptól kezdve a kamatlábat 6%-ról 572%-ra szállítja le. Brüsszel, jan. 22. A Nemzeti Bank a kamatlábat 4%-ra szállította le. Stockholm, jan. 22. A Birodalmi Bank a kamatlábat 572%-ről 5°/0-ra mérsékli. Uármegge. Munkapárti alakulás Mátészal­kán. Felsőbb rendeletre és Péchy László főszolgabíró személyes ambicziója foly­tán munkapárti alakuló előértekezletet tartottak Mátészalkán Péchy László fő­szolgabíró hazánál. Az előértekezletet, az embrióban lévő munkapárt nevében a koaliczióra a második mátészalkai patika engedélyezési miatt még mindig haragos Almer Béla patikárus hívta ösz- sze. A meghívóra és a főszolgabírói bi­zalmas „óhajra“ megjelentek a kor­mánytól és a főszolgabirótól függő ele­mek teljes számban. Ott voltak a járási körjegyzők, bírák a kormánytól kong- ruát váró papok és szeszkontingenst kérő nagybérlők. Az időközben kama­rássá lett, koalicziósból bigott munka­pártivá vedlett s képviselőségre vágyó főszolgabiró háza kicsinek bizonyult a lelkes és eddig seholsem található mun­kapártiak befogadására. A haragos pa­tikus indítványára hamarosan elhatá­rozták, hogy január 31-én nyilvános értekezleten fogják kimondani a párt- alakitást s azon megválasztják az elnök­séget. Diszelnök lenne gróf Tisza Lajos kocsordi nagybirtokos. Elnök Almer Béla és livadar Elek fábiánhazai gör. kath. esperes. Ügyvezető elnök Dr. Kap- rinay Endre közjegyző. Aleínökök Fisch Lajos nyiresászári nagybérlő és Weisz Lajos trafikos. Jegyzők: Kölcsey Béla gátbiztos és Komoróczy Jenő: közjegyző. Titkár a néh. Szúnyog párti- főkortesből a kilátásba helyezett szub- venczióval megjelenő „Mátészalkai új­ság“ felelős szerkesztője Dr. Bartos Mihály ügyvéd. A megjelent körjegyzők névsorát, akik ugyanolyan lelkesedés­sel vettek részt a koaliczió alatt a füg­getlenségi gyűlésen, mikor még főszol­gabírójuk is vármegyei elleniálló volt, alább közöljük, hogy felsőségük is tudo­mást szerezzen róluk: Komoróczy Jenő, Finta Sándor, Juhász Lajos, Magyar Endre, Qörömbey Zoltán, Császár La­jos, Lányi Dezső, Bállá Endre. Bállá Dezső, Mangu Dezső, Báthori György és Müller János. Az előértekezlet pikan­tériájaként közöljük, hogy a legfügget­lenebb felszólalás Rába László volt da­rabont főszolgabiró szájából hangzott el. Tempora mutantur. Megrendelt peticüd. Lázáriban — amint megírtuk — Szombathy Ödön munkapártival szemben a függetlenségi Szűcs János kath. plébánost választot­ták meg bizottsági tagnak. E választás ellen most felebbezést adtak be azzal az indokolással, hogy Szűcs János nem fizet még két év óta adót Lázáriban. A petíció aláírói: Kovásznay Zzig- mond batizi és Galgóczy István mikolai földbirtokosok, akik Lázáriban sem nem választók, sem nem adófizetők. Szóval bizonnyára honfii bánatukban apel­lálnak, amiért nem kipróbált munkapáti férfiút választottak a Lázáriak. A főispán úrtól csak azt nem értjük, hogy ha már Lázááriban nem kapott peticionáló elvtársakat, miért ilyen közeli szomszédból szerezte be őket? Miért nem kérte fel a debreceni és a szabolcsi főispánokat ? Azok a családban vannak, meg azután éppen annyi közük van a Lázári választás­hoz, mint a mikolaiaknak és a batizi- aknak. Az igazoló választmánytól azonban elvárható, hogy a törvényellenes petí­ciót el fogja utasítani. Úgy látszik, még sincs igaza Szom­bathy Ödönnek: nem hivatalosan te­nyésztik nálunk az ellenzéki „csuká­kat!“, sőt megijednek, ha egy-egy bele-' kerül a megyei „halastóba“. A VAROS. Pénteki tanácsülés. A mezőgaz­dasági érdekek megóvássá céljából a városi vegyvizsgáló állomás vezetője Dr. Grill Kálmán fővegyész feljelentette a rendőrfőkapitányi hivatalhoz a hely­beli cukrászokat és pékeket, hogy a mű vagy növényi zsírral és vajjal készített süteményeket úgy hozzák forgalomba, mintha azok állati zsírral és vajjal ké­szültek volna. A főkapitány kötelezte az iparosokat, hogy mindenütt szigorúan elkülönítve tartsák a természetes és a mű vajjal készített süteményeket és hogy feltűnő felirásu táblákkal tájékoz­tassák a közönséget, hogy melyek a mű vajjal készített sütemények. — Az ipa­rosok felebbeztek; a városi tanács az 1895 évi 46. §-t. ez. értelmében a feleb­bezést elutasította, azonban, hogy az iparosok jogos érdeke is meglegyen védve, utasította a kapitányi hivatalt, hogy a feliratok oly módon szerkesz- tessenek, miszerint a közönség ebből azt lássa, hogy a mű zsír, — vaj (mar­garin stb.) az egézségre mem ártalma­sak, hanem megengedett élelmi szerek és csak a természetes zsir és csak a természetes zsir és vajtól való megkü- lömböztetés céljából hozatik a közön­ség tudomására a hirdetmény. így a közönség és az iparosok^érdeke is biz­tosítva lesz. Színház. Csőkszanatérium. Szerdán fele- venitették ezt a helylyel-közel kedves muzsikáju operettet. Bene Emma és Bállá Mariska egyenrangúan jó szerep­lését kell kiemelnünk. Szeles Elza és Lónyai ügyesen játszottak és táncoltak, de énekük merénylet volt minden ép fül és zeneélvezetvárás ellen. Fiuk és leányok. Hajó Sándor mély pszichológiával és finom inven­cióval megirt vigjátékát láttuk csütör­tökön és pénteken. Kedves okos darab ez. Igaz hogy Wedekind „Tavaszébre- désé“-ből sarjad ki a gondolata, de a

Next

/
Thumbnails
Contents