Szatmári Est, 1914 (2. évfolyam, 1-60. szám)

1914-07-08 / 54. szám

2 Szatmármegyei Est külpolitikai hatásáról mondott feszült figyelemmel kisért sza­vakat. Ä népgyülés határozati javaslatot fogadott el, amelyben kimondotta, Jiogy az egyesült függetlenségi párttal szolidaritást vállal. Bcrhíold a királynál. Ischl, jul. 8. Gróf Berchtold külügyminiszter délelőtt 11 órakor magánkihall­gatáson jelent meg a királynál. Ä külügyminiszter a közös mi­nisztertanács lefolyásáról tett je­lentést a felségnek. Akihallgatás másfél óra hosszat tartott. Ä külügyminiszter a várakozó új­ságíróknak minden felvilágosítást megtagadott. zárult az elsőnél, úgy hogy a város abba a kényszerhelyzetbe került, hogy kénytelen volt egy — az előző ered­ményekhez képest — drágább ajánla­tot elfogadni. Mi sem természetesebb, mint hogy a konkurrens vállalkozó ezt a határozatot megfelebbezte és a miniszter döntését provokálta a pályá­zat ügyében, — azét a miniszterét, aki még az építkezés tárgyában sem hozott jóváhagyó véghatározatot. Amikor a városi közgyűlés az épít­kezés vállalatba-adása tekintetében ha­tározott, ugyanakkor e még nem jog­erős határozat alapján az építkezési munkálatokat megkezdették. A munká­latok elég gyors iramban haladtak előre és a mai helyzet az, hogy az építke­zés immár az első emelet falainak fel­rakásánál tart, dacára annak hogy a vállalatba-adás kérdése még nincs el­döntve, sőt a belügyminiszter döntése szerint maga az építkezés elhatározása sem bir jogerővel. Carnegie újabb alapítványa. Carnegie újabb alapítványt tett az Egyesült Államok uj közkönyvtárainak létesítésére. Az alapítvány összege százmillió korona. A VÄROS Bonyodalom a felső­kereskedelmi Iskola építése körül. Ä belügyminisztertől meglepő leirat érkezett le a városi tanácshoz. A mi­niszter arról értesíti a várost, hogy a felsőkereskedelmi iskola építésének el­határozását tartalmazó közgyűlési ha­tározatot nem hagyta jóvá. Élénk emlékezetében van még a vá­ros közönségének az a háborúság, ame­lyet az a kérdés idézett elő, hogy ki építse a felsőkereskedelmi iskolát ? Akkor már meg volt hozva a közgyű­lési határozat, hogy a város építeni fog, feltételezetten attól, hogy ad-é az állam az építkezéshez harmincezer korona segélyt. Ilyen feltétel mellett határoztatott el az építkezés, ugyan­akkor mindenki megvolt győződve arról, hogy az állam a kért segélyt nem fogja megtagadni. Ebben a kelle­mes meggyőződésben irta ki a városi tanács az építkezési munkálatokra a pályázatot. Az első ízben meghirdetett pályázat kedvező eredménnyel is járt, annak idején széleskörű bírálatok tár­gyát képezte az a mulatságos közgyű­lési határozat, amely szerint ez a pá­lyázat meddőnek nyilváníttatott és uj kiírás rendeltetett el. Az uj pályázat aztán kedvezőtlenebb eredménnyel A miniszter arról értesítette a várost, hogy az építkezéshez azért nem járul­hat hozá, mivel azt a város azon az alapon határozta el, hogy ahoz az állam segélyt fog nyújtani. Erről a se­gélyről a miniszter nem tud, arról ezidőszerint szó sem lehet és ameny- nyiben a város építkezni akar, hozzon az építkezés tárgyában az államse­gélytől függetlenül uj határozatot. A város az építkezésbe valószínűleg az államsegélytől függetlenül is bele fog menni, annál is inkább mivel a mun­kálatok megkezdésére már egyszer utasítást adott. A nagyobb baj az, hogy a miniszter döntése alapján csakis egy uj határozat és egy uj épitkezéz az, ami szóba kerülhet, tehát uj pályázati kiírás, uj eredmények és uj vállalkozók fogják elbírálás tárgyát képezni, és igy nagyon könyen előállhat az a helyzet, hogy az uj pályázat eredményéhez képest kénytelen lesz a város egy más-sokkal olcsóbb-ajánlatot elfogadni, amikor az lesz a kérdés: mi történjék az emelet magasságig felépített falak­kal? A legkönnyebben megtörténhetik ugyanis, hogy az esetleges uj vállal­kozó a már elvégzett munkálatot a maga számára nem fogja akceptálha­tnak tekinteni és ezzel végeláthatatlan bonyodalmak alapozódnak meg. A városnál érthető meglepetést és aggodalmat idézett elő a felsőkereske­delmi iskola építkezésének kérdése, a főfeladat most az, hogy a helyes és biztos kivezető ut mielőbb megtalál- íassék. Mindenesetre különös dolog volt az, hogy az építkezés elhatározásának jogerőre emelkedése előtt a vállalatba- adás is megtörtént nemcsak, hanem dacára a vállalatba-adás elleni feleb- bezésnek: az építkezési munkálatokat is megkezdették. A legnagyobb mér­tékben különös az, hogy ezt csak igy utólag kell és lehet megállapítani, annak utána, hogy a másodizbeni ha­tározathozatal után az az indok is idejét múlta, hogy az Ínségeseknek kell munkát és kenyeret adni. Ez a gazdál­kodás, a város pénzének ilyen kezelése bírálatot érdemel. HÍREK. DivatlevéL Meg akarván előzni Hangold Méla Bolos divatlevelét, sietek kijelenteni, hogy a nyári szezonban a hőlabda- rendszerü adósságcsinálás lesz a di­vat vezérelve. Imitt-amott már föltűnt az uralkodó szin: a sárga, amely főként tiz- és huszfilléres váltókon látható. A sima vagy összehajtott váltókat a hasított szoknyarendszerhez mérten — lábon fölül, még pedig kamatlábon fölül tetemes percenrtel megterhelten vise­lik. Néhol oldalt óvatolási, esetleg pörköltségi diszitésekkel. Fölperest alig lehet látni; az alpörösség az uralkodó elem. A végrehajtás általános népszerű­ségnek örvend a közönség siralma közepette. Vörös, pecsétviasz alakú díszítések ajtókon, szekrényeken gyakran láthatók. Hitel az igen ka­pós, de csak nehezen szerezhető meg. Ez a szövet fogytán van. Asszonyaink sirógörccsel elegyes ájulási mürohamokkal tudnak csak a legszükségesebb toalettcikkekhez hozzájutni. Válópörrel való fenye­getőzések, veszekedések napirenden vannak. A szabók úgy dolgoznak, mintha a fogukat húznák. Az előleg már-már elengedhetetlen föltétele a ruharendelésnek. Részlettörlesztés egyáltalában nem divat. Különösen a női ruhák drágák, mélyen kivágott és kiürített zsebek­kel. Annál jobb, minél több van be­lőle. A hölgyek rendesen 4—6 ruhát csináltatnak. Kell nyárelő, nyárközép, nyárutó. A nyárutó (sláger) arra való, hogy attól üsse a guta az irigykedő barátnőket. Az átmeneti rendeltetése, hogy abban a ruhában lehessen átmenni a korzón. A kalapok virágcserép, ruhakosár, orosz sapka, levélboriték, szájkosár, tyukszemgyürü és torpedó-alakuak. Részben állatsereglettel, részben csődbement madártolkereskedéssel díszítve. A kalapok fölött zokogó kócsagok es baglyok röpködnek. Ékszerekben még mindig a zálog­cédulák vezetnek késedelmi kama­tokkal suiyosbbitott elárverezésekkel. Illatszerként az „Odeur valami bűz­lik a kréta körül“ cimü parfümöt használják. A prém divatja nem idő­szerű. csak itt-ott láthatók árverési

Next

/
Thumbnails
Contents