Szatmári Est, 1914 (2. évfolyam, 1-60. szám)

1914-07-04 / 53. szám

2 Szaírnármegyei Est — SAJÄT tudósítónktól­Ä tőzsde. Bpest, julius 4. Az értéktőzsdén az irány­zat szilárdult. Az árutözs­| dén az árak emelkedtek, különösen a zab-áraknal tapasztalható lényegesebb emelkedés. Ä trónörököspár temetése. Bécs, jul. 4. A trónörökös holttestét ma hajnalban fél 2 órakor szállítot­ták át Ärtstettenbe. Az átszállítás előtt Burg Ferdinánd (Zuber Berta férje) a lemondott főherceg leg­felsőbb engedélyt nyert, hogy a trónörökös holttesténél megjelen­hessen. Statárium Szerajevőban. Szerajevó, julius 4. A statárium a legerélyesebb intéz­kedésekkel kapcsolatban eredményesen működik közre a rend helyreállításában. A mai napon lefoglaltak minden Szer­biából érkezett újságot. Hire ment, hogy Belgrádból állítólag 50 szerb indul útnak Szerajevó felé, mindannyian álruhában de teljesen felfegyverkezve utaznak és a céljuk az, hogy Szerajevőban minden kaszárnyát felrobbantsanak. E hir szerint az összeesküvők a templomokat is fel akarják robbantani. A kalandos híresz­teléssel szemben a hatóságok a leg­szélesebb körű óvintézkedéseket tet­ték. Riadalom a Buckingham , palotában. London, julius 4. Ma reggel a Buckingham palotában elfogtak egy suffragettet akinél két töl­tött revolvert találtak. Az elfogott suffragette bevallotta, hogy meg akarta ölni György királyt. A király környe­zete az elfogott asszony kilétét és az eset részleteit titkolja. Pribicscvics nyilatkozata. Bpest, julius 4. Pribicsevics Milán, a szerajevói merénylet értelmi szerzője ma nyilatkozatot küldött be a buda­pesti lapok szerkesztőségeihez, amelyben kategorikusan kijelenti, hogy a merényletben semmiféle része nem volt, annak sem elő­készítésében, sem kivitelében részt nem vett. Elfogott merénylő. Bpest, jul. 4. Szerajevóból érkezett jelentés szerint ma délben elfogták Princip és Cabri- novics harmadik bűntársát egy szerb diák személyében, aki bevalotta, hogy a bűntársai merényletének eredmény­telensége esetén neki kellett volna következni a merénylet elkövetésében. Az elfogott diákot szembesíteni fogják Princippel és Cabrinoviccsal. K választok összeírása. Az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékének összeállítási munkálatai kezdetüket vették. A régi választók j névjegyzékének átvizsgálása már most folyamatban van, az újonnan felveen­dők összeírása julius hó 10-én veszi kezdetét. Az összeíró küldöttség felhívta az összes állami és magánhivatalokat, kereskedelmi és ipari vállalatokat, hogy választói joggal biró alkalmazottaik névsorát e hó 15-éig jelentsék be. A névjegyzék összeállítása tárgyában az összeíró küldöttség hirdetményt is bocsátott ki, amelyeket az alábbiakban közlünk: „Tudatom a város közönségével, hogy az országgyűlési képviselőválasztók összeírására megalakított összeíró kül­döttség az 1913. évi XIV. t-c. 39. §-a érteimében végrehajtandó munkálatát 1914. évi julius hó 10-én kezdi meg a városháza tanácstermében. Az összeírás a megjelölt helyen meg­szakítás nélkül folyik a befejezésig, legkésőbb azonban julius hő 25-éig és pedig naponként délelőtt 9 órától 12-ig, délután 3 órától 5-ig, kivéve a vasár­napokat, továbbá julius hó 13-át, a városi törvényhatóság közgyűlésének napját, valamint a keddi és pénteki napok délelőtti szakát, — amikor a városi tanács üléseit tartja. Az összeíró küldöttség hivatalból fog eljárni a választók összeírásánál, a hivatalból való eljárás mellett azonban az érdekeltek jelentkezését is elfogadja a fölvétel alapjául, amennyiben igazol­ják, hogy az összeírás időpontjában meg vannak a választói jogosultsághoz szükséges kellékeik. • A választói jogosultságra vonatkozó tudnivalókat az alábbiakban közlöm. 1. Az 1913. évre érvényes névjegy­zékbe jogerősen felvett választók vá­lasztói jogukat mindaddig megtartják, amig jogcímük változatlanul fennáll. 2. Az 1913. évi XIV. t.-c. 1 §-a értel­mében országgyűlési képviselőválasztó minden magyar állampolgár lehet, aki a törvényes életkort elérte, állandó lakóhelye van és a választói jogosult­sághoz megkívánt különös kellékek valamelyikének megfelel. Az uj törvény alapján megkívánt életkor magasabb értelmiségüeknél (kik legalább középiskolát végeztek) 24 év, a többi választóknál 30 év. A választói jogosultsághoz megkívánt állandó lakóhelye annak van, aki e város törvényhatósága területén leg­alább egy év óta lakik, vagy lakással hir. 3. Aki valamely középiskola legfel­sőbb osztályát sikerrel elvégezte attól a választói joghoz egyéb különös kellék nem kívántatik. 4. Aki az elemi népiskola VI. osztá­lyát elvégezte, választó lehet, ha: a) legalább két korona egyenes állami adót fizet, b) önnáíló iparos, vagy kereskedő, c) ipari üzletnél, vagy vállalatnál állandóan van alkalmazva, d) őstermelésnél vezető munkás, vagy felügyelő, e) egyéb köz- vagy magánszolgálat­ban legalább három év óta állandóan van alkalmazva, f) segilő családtag, g) katonai, vagy csendőrségi kiszol­gált altiszt. 5. Aki csupán irni-olvasni tud, iskolai vezettség nélkül is választható lehet ha: a) legalább 20 korona egyenes állami adót fizet, b) önnálló iparos, vagy kereskedő s ha legalább egy segéddel dolgozik, vagy ha egy adónemből legalább 10 K, több adónemből együttesen legalább 20 K adót fizet, c) aki ipari üzletnél, vagy vállalatnál van alkalmazva, ha iparos tanonc volt, vagy öt éven belül legalább három éven át egy szakmában dolgozott, d) ha őstermelésnél vezető munkási, vagy felügyelői minőségben van alkal­mazva, e) egyéb köz- vagy magánszolgálat­ban legalább öt év óta állandóan van alkalmazva, f) segítő családtag, g) katonai, vagy csendőrségi kiszol­gált altiszt. 6. Aki irni-olvasni nem tud, legalább 40 korona egyenes állami adó fizetése esetén lehet választó. E tudnivalók közlése után különös nyomatékkai azokat hívom fel az össze­író küldöttség előtt való személyes jelentkezésre, akik magasabb értelmiség, vagy olyan különös kellék alapján bír­nak választói jogosultsággal, amely az adóalaptól független, mert az adózási adatokat az összeíró küldöttség hiva­talból is beszerezheti, ellenben egyéb kellékekről nem áll módjában minden esetben meggyőződést szerezni. Megjegyzem végül, hogy azok, akik annak idején a kiküldött bizottság előtt valamely okból nern jelentkezhettek, az írás és olvasásból összeíró küldöttség előtt is tehetnek vizsgálatot. Szatmárnémeti, 1914. évi julius 1-én. Ferencz Ágoston városi tanácsnok az összeíró küldöttség elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents