Szatmári Est, 1914 (2. évfolyam, 1-60. szám)
1914-06-13 / 47. szám
2 Szatmármegyei Est május 13-án a pénztárban elkövetett. Dr. Gyimest már másnap letartóztatta a budapesti rendőrség; mig öccse megszökött. Most azt táviratozzák Brailából, hogy dr. Gyimes öccse ott az osztrák-magyar konzulátuson önként jelentkezett. Elmondotta, hogy azért követték el a betörést, mert bátyja ellen még temesvári postai alkalmaztatása idejéből 3 ezer korona elszámolatlan pénz miatt eljárás folyt s ezt az összeget akarták megtéríteni. Gottler Károlyt vallomása után letartóztatták. Hz orosz cár romániai utazása. Bukarest jun. 13. H orosz cár konstanczai látogatása alkalmából a görög király is Konstan- czába megy. Hir szerint akkor újból szóba kerül Erzsébet román hercegnőnek a görög trónörökössel leendő házassága is. Ny akszirtm er e védés Komárommegyében. Bpest, junius 13. Ä komárommegyei Szerbete községben Kocsis András földműves nyakszirtmerevedésben meghalt. E betegség a megyében ez évben már több helyen fellépett. Vilmos császár Bukarestben. Bukarest, junius 13. Vilmos császár szeptember 15.-én vagy 18.-án Bukarestbe érkezik a román királyi pár meglátogatására. Hz olaszországi zavargások. Bpest, junius 13. Olaszországból újabb véres zavargások hire érkezik. Több helyen súlyos kimenetelű összetűzése volt a zavargóknak a katonasággal. Válasz a „Szamos“ junius hó 10-iki számában „Titokzatos párbaj“ cimen megjelent közleményre. Hz a tendenciózusan rosszakaratú eljárás, mely a „Szamos“ szerkesztőjét és az ügyvédet összekötő barátság jegyében — rektifikációul szánt — cikkem közlésének kifejezett megtagadásában nyer szomorú finálét: kényszerit, hogy más lap hasábjain, a t. szerkesztő ur törvényszabta érdekeinek szem előtt tartásával — tompított kifejezésekkel, erőszakosan megtépett fragmentumban nyilatkozhassak az inkrimináltán kétes referáda egy-egy téves fázisára. H nyomozást lefolytató, nálam megjelent közegek, minden kérdésükre (annak kivételével, hogy hány éves vagyok) határozott nemet, vagy épen semmit sem kaptak válaszul, a sebet információk megtagadásában nekik meg nem mutattam, a véletlenül megnevezett orvos ur a felvilágosítást — nagyon helyesen megtagadta: s e teljes tájékozatlanságból érdekes, hogy a szerkesztő ur mégis tényeket állapit meg, s a legbámulatosabb, hogy a nyomozás irreális adatainak közlésébó'l a seb kritériumait és természetét is megtudja állapítani. „Hz egyéniségéről és vagyoni szituációjáról előnyösen ismert ügyvéd“ ur előadásával szemben sajnálattal kell konstatálnom, hogy távozó alkalmazottainak teljes anyagi kielégítése, igen labilis pontja — például — egyéniségének, mert nemcsak nekem, de elődömnek sem fizetett meg a tevékenység és szolgálati idő megállapított arányában, sőt a „Szamos“ cikke írójának kicsinyes látókörében — meg- emlitem azt a jellemző esetet amikor kilépő alkalmazottjától levonásba helyezte a neki emlékbe hozott névjegytárca ellenértékét! Ezek után igazán nem meglepő a tőlem kapott két arcul- ütés letagadása: ami felment és nevetségessé teszi, hogy lovagias ügyről beszéljek. Megnyugtat, hogy a nem helyesen kitett segéd és egyik orvos ur neve nem volt alkalmas a malicia vezérelte cél: a dologtól izolált személyek nyilatkozat- tételre irányuló felhívásnak elérésére! H közlemény tényi pontjaira egyébként nincs megjegyzésem. Csak a „Szatmármegyei Est“ tek. szerkesztője előtt magamat okmányaimmal igazoltan figyelmébe ajánlom a „Szamos“ eredeti tudósítójának, hogy „joghallgató“-ikorom ezelőtt másfél évvel szerencsés befejezést nyert s a „fiatalember“ titulus téves kitétele annak a hangnak, amelyen a történtek után beszélhet velem. H „magát kényelmetlenül érző ügyvéd“ urnák is szolgálok egy felvilágosítással: soha, még az ő irodájában sem voltam „ügyvédi írnok,“ mert ha ezt a jelleget irodájának szintere meg is tűrné, ekkora aberriációt az esetben sem engedne meg a kvalifikációm! Végül, — minthogy a „Szamos“ kvázi elparentálásomat óhajtva — két — személyemet érintő feljelentés kilátásba helyezésével zár, — bízva abban hogy a kuláns t. eredeti tudósitó ur az eredmény közlésében nem lesz indolens, — úgy hiszem, hogy az ügy további részleteivel poleimkusan foglalkoznom felesleges. P. F. „a joghallgató,“ „a fiatalember“ az „ügyvédi írnok.“ HÍREK. Szonett. Hajók, ha ködben találkoznak hűvös és bágyadt hajnalon, egymásnak némán búcsút intenek: igy találkoztam újra veled én. Néma és idegen utcák kövét róttam, régen, — tán soha is — járhattam e rideg házak tövén: egy ódon, vedlett ház magas, magas ablakában most mégis megláttam hát az arcod. Nem vágytam• semmit, amiért valaha égtem, nem vártalak téged sem és mégis — most újra — nézesz engem egy öreg ház ablakából. Alomvárosi házban, a felhőkhöz nagyon is közel aki vagy: te drága, borús szerelmem, ma újra találkoztam veled én, neked ma verset szeretnék mondani. Szeretnék veled a házsorok végén, a ködlő fasorban karbaöltve járni, beszivni a hajad illatát és belenézni a szemedbe, amelyet innen, évek és vérek távolából ma ígéretesnek és menyországosnak képzelek. Megállanék az ablakod alatt szavakra szomjazón, amelyek selymesen, csókosan hullanának le reám, beletemetném az arcom a hangod bársonyába: tudom, eltűnne minden, az álom, ami nekem minden, benne te, aki talán még búcsút sem intenél. Félve húzódom el a házad tövében, nem merek fel nézni már reád, csak érzem, ahogy a pillantásod rajtam megpihen, olyan a szemed, mint a szomorufüzek tövében álmodó méla tó tükre. Miért az élet, miért volt minden, könyes meg- halódások, dalos dáridó: ha igy ifjan, de már dermetten bus, bágyadt, beteg álmok hajnalos ködében találkozom csak teveled ? Szeretnék neked, te drága, — kedves és vérző szavakat mondani: tudom nem lehet. Mert ezek mi vagyunk: hajók, ha ködben találkoznak, szomorú, sápadt, álmodó hajnalokon, egymásnak búcsút már nem intünk, hajók, ha ködben találkoznak. (B.) — Özv. Kossuth Ferencné köszöneté. H szatmár-németi függetlenségi párt részvétiratára özv. Kossuth Ferencné az alábbi köszönő levelet intézte Thurner Hlberthez, a párt elnökéhez: „Budapest, 1914. junius 5-én. Igen tisztelt elnök ur! Feledhetetlen jő férjem — Kossuth Ferencz elhunyta alkalmából kifejezett jóleső részvétnyilatkozatukért kérem, fogadja elnök ur meleg köszönetemet és kérem, szíveskedjék köszönetemet tolmácsolni a a helybeli függetlenségi párt tisztelt tagjai előtt is. Tisztelő hive: özv. Kossuth Ferenczné.“ — Áthelyezések és helyettesítések a vármegyénél. H vármegye főispánja Képessy László főszolgabíró elhalálozásával megüresedett csengeri főszolgabírói állásra Szuhányi László
