Szatmári Est, 1914 (2. évfolyam, 1-60. szám)
1914-05-27 / 42. szám
} 2 ták, hogy Cegléd legnagyobb utcáját Kossuth Ferenc utcának nevezik el. Ä város mandátumát pedig Kossuth Lajos Tivadarnak fogják fölajánlani. Az albán bonyodalom. Bpest, május 27. Hir szerint gróf Berchtold külügyminiszter az olasz és orosz külügyi hivatalokkal tárgyalásokat folytat az albániai ügyekben. Állítólag katonai jellegű előintézkedések történnek azért, mert Szerbia csapatösszevonásokat eszközöl az albán és a montenegrói határon. Albániában a mohamedán albánok Esszád pasát óhajtják uralkodónak, viszont az albán nép egy része a Fiúméban tartózkodó Raskovich Iván herceget szeretné fejedelemmé tenni. Raskovich herceg egy időben magyar országgyűlési képviselő is volt. A magyar delegáció ülése. Bpest, május 27. A magyar delegációban ma külügyi vita volt. Gróf Zichy Ágost elnök fél 11 órakor nyitotta meg a mai teljes ülést. Windischgraetz herceg támadta Berchtoldol; azt mondotta, hogy Berchtold csak 8 nappal ezelőtt Albániának nyugodt fejlődéséről nyilatkozott s ime ez állításra hamar rácáfoltak az események. Albániában rendet kell teremteni, ha máskép nem lehet, akkor katonai megszállással. Gróf Apponyi Albert is beszélt s arra az álláspontra helyezkedett, mint Andrássy. Mi nem számoltunk az összes balkáni tényezőkkel, különösen Romániával. Földrengés a felvidéken. Bpest, máj. 27. Ä felvidéken tegnap este 9 óra 40 perckor nagy földrengés volt. Sátoraljaújhelyen 4 másodpercig érezték a földrengést, Ho- monnán és Varannón több ház bedőlt; Nagydobrán a katholikus templom oltára leszakadt. Mágnás Elza gyilkosainak bünpere. Bpest, május 27. Mágnás Elza gyilkosai bünperének esküdtszéki tárgyalása holnap reggel 9 órakor veszi kezdetét. A tárgyalás iránt óriási az érdeklődés. Uray Gáspár halála. Uray Gáspár, ügyvéd, a Szatmári Né’pbank hosszú évtizedeken volt vezér- igazgatója, majd elnöke, tegnap éjjel 11 órakor, 68 éves korában, váratlanul meghalt.! Szatmármegyei Est Uray Gáspár halálával mérhetetlenül sokat veszített közéletünk. Értékes, komoly egyéniség volt, akit a szereplésben nem a feltűnni vágyás vezetett, hanem a közjó előmozdítása. Robusztus alakjánál csak a munkabírása volt még nagyobb. És szeretett dolgozni. Dolgozott is haláláig eredményesen, de zajtalanul. Bölcs és megfontolt vezetése alatt felvirágzott és megizmosodott a Szatmári Népbank, melynek fejlődését egész tehetségével szolgálta. A fórumon köztisztelet övezte. Igazi | köztisztelet, mely csak keveseknek jár j ki, de amelyet ő valóban megérdemelt. | Évtizedekig tagja volt a törvényható- j Ságnak, ahol szintén sokat érő tevékeny- j séget fejtett ki. A Szatmár és Nagykároly között dúló székhely kérdésben Szatmár jogos törekvése mellett küzdött. Tántoríthatatlan harcosa volt a függetlenségi eszméknek. Uray Gáspár életrajzi adatai a következők : 1846-ban, a szomszédos Urában született. Debreczénben tett éretségit. R jogot Sárospatakon és Eperjesen hallgatta, mely utóbbi helyen ügyvédi oklevelet szerzett. Ezután 3 évig Budapesten folytatott ügyvédi gyakorlatot, majd Szatmárra helyezte át irodáját ahol csakhamar megkedvelték. Részt vett a Népbank alapításában, melynek később vezérigazgatója és elnöke lett. Számos évekig tagja volt a törvény- hatóságnak és haláláig presbitere a szatmári ref. egyháznak. Az elhunyt agglegény maradt. Haláláról családja a következő gyászjelentést adta ki: „Gödényházi és farkasfalvi Gödény Sándorné szül. szepsi Sepsy Mariska és családja, és nagykereki Kerekes Zsigmond és családja bánatos szívvel tudatják, hogy forrón szeretett nagy- bátyjok urai Uray Gáspár ügyvéd, a Szatmár-Németi Népbank Részvény- társaság igazgatója, stb. f. hó 26-én este rövid szenvedés után 68 éves korában elhunyt. Szeretett nagybátyánk földi maradványait f. hó 28-án délután 4 órakor fogjuk a református egyház szertartása szerint a Kölcsey-utca 16. sz. alatti gyászháztól a szatmári református temetőbe örök nyugalomra helyezni. Szatmár-Németi. 1914. május hó 27-én. Béke poraira ?“ Ravatalára sok koszorú érkezett. Mi van a népfürdővel? R város szociális intézkedései módfölött imponálóak. Itt van kérjük alássan: a népfürdő. Idáig tán 3 tervet is kidolgoztattak a mérnöki hivatallal, de egyik sem felelt meg. Rz egyik drága volt, a másik még nincs kész, a harmadik fölött még nem mondható vélemény, mert hisz a másodikat még nem vetették vissza. Gyorsaság nem boszorkányság, de ez a rohanó tempó, amellyel mi dolgozunk egyáltalán nem igazolja a vasorru bábákat tagadó király felvilágosuítságát. Az első tervet nem ütötték nyélbe, mert sokba kerül. A másik már nem kerülne mondhatni semmibe, mert hisz a tengeri fürdők mintájára gondolták megalapítani. Ehhez tehát elegendő volna egy kiteszi tett kötél és egynéhány vetkező bódé. Mégis: e sorok írásakor sem tartunk tovább a terveiésnéí. Kívánatos volna, nagyon kívánatos, hogyha már ilyen rendszeres és nagystílű munka folyik a városházán és egy pár cövek leütését iktatószámoznak, kívánatos volna, hogy a gyorsaság még olajozottabb legyen. Ké* szüljön el végre a terv. Hogy legalább a jövő évre, igen jövőre, nem is az idénre, fürödhessenek a népek, a megíulás veszedelme nélkül. Mindezt azért reklamáljuk ilyen módon, mert ennek a jelentéktelen költségeket okozó közszükséglet kielégítését még az idén elvárjuk. Fentebb valahol azt mondjuk: itt van a népfürdő. Ezt ki korrigáljuk,ugyanezen a helyen, ugyanolyan betűkkel. Nincs itt a népfürdő. És ez a baj. Nagy baj. Mozi a Kossuth-kertben. Szatmári József az Uránia mozgószinház tulajdonosa azzal a kérelemmel fordult a tanácshoz: hogy engedlyék meg neki, hogy a Kossuth-kertben mozielőadásokat rendezhessen. A tanács az engedélyt a szezonra megadta. Szatmári naponta 10 koronát fizet az engedélyért a városnak. HÍREK. eaa»t»«msie«Bg8aiBBsa8iesj Függöny nélkül. „Újítás készül a vasúton. Nem a közlekedés javításáról, jobb csatlakozásról, kényelmesebb kocsikról van szó. Elveszik azt, ami a vasúti kocsikon poétikus volt, elveszik a fülkék ablakáról a függönyöket. Fiatal házasok, miután a pap rájuk adta az áldást s miután az újdonsült férj étvelle az apóstól a régen várt hozományt, boldogan ugrottak be a vasúti kupéba s első dolguk volt, hogy behúzták a függönyöket s kezdődött: végre egyedül kiáltással a turbékolás. Hanem most ennek hamarosan vége lesz. Az államvasutak igazgatósága legközelebb el fogja rendelni, hogy a vasúti fülkéknek a folyosó felőli ablakairól a függönyöket távolítsák el. Megokolják ezt azzal, hogy erre a gyakori vasúti tolvaj- lások és rablások megakadályozása céljából van szükség. Azt hiszik, hogy a gonosztevő uraknak nem lesz többé annyi bátorságuk, ha a függönytelen ablakon át a kalauz bármely pillanatban megláthatja, meglesheti őket. Hiszen ez jó és szép és igaz, de mi lesz, ó Máv, a poézis- sel, a vasúti kocsiból kidobott szegény poézissal ?“ De tut a lira-siratáson van egy komolyabb ok is, amely az újítás elten szónoR VAROS
