Szatmári Est, 1913 (1. évfolyam, 1-28. szám)
1913-10-18 / 9. szám
2 Szatmári Est 50000 koronával, az ily módon létesilendő tartalékalapot 12 év alatt mintegy 650000 koronára kell növelnünk, amelyhez hozzátudva az évi amortizáliős kölcsön törlesztést, 12—15 év alatt egy teljesen leirt telep birtokában kell lennie a városnak. Ezen időre szabom én a jelenlegi géptelep életét, amely helyeit 12—15 év múlva egy újat fogunk építeni a létesített tartalékalapunkból. Ezen időközig egy bővítésre még szükségünk lesz a város külterületének fejlődése folytán, ennek költségeit HO—150 ezer koronára becsülöm, ezen munkák 1—2 év múlva lesznek végrehajtandók.« Kérdezzük, mit váltott be ebből ? s mennyiben áll ez összhangban mai szakvéleményével? ki biztosit bennünket ezek után arról, hogy ez a most beruházandó összeg a visszavonhatatlanul utolsó beruházás? Csak az, aki oly mértékben lát a jövőbe, mint a tervezésben napóleoni allureökkel tetszelgő szakértő ur, — aki nyomorban tengődő külterületünknek akar eladni 4—5 éven belül circa 4.000,000 kilo-watt áramot s aki gyönyörűen kimutatja a papíron, hogy a beruházásnak rosszul kiszámított 23.047 korona deficitjét 1.165 év alatt behozza az eddig tapasztalt beviteli emelkedés alapján. Aki 5.5% pénzt vesz alapul, holott 8—10%-on alul semmi szin alatt nem kaphat s csak ez a kis különbség kitesz az évi deficit emelkedésében 20—25 ezer koronát. De ettől eltekintve jövedelmezőségi számításai alapul vételénél eltévesztette szem elől azt, hogy a kiló-watt termelés emelkedésének — a bevétel emelkedés nem felel meg, mert az elmúlt 6 évben a kilo-watt termelés 144% emelkedést mutat — mig a bevételnél csak 69% az emelkedés — holott az áramtermelés emelkedését megközelítő módon követni kell a bevétel emelkedésének, — hiszen a termelt áramot értékesítjük. Kétségtelen tehát, hogy a kiló-wattok emelkedése nem jelenti az ugyanolyan mérvben való bevételi emelkedést, sőt jelen esetben még 75%-nál is több lesz a termelt kvatt és a tényleges bevétel közötti különbség, mert egyrészt olcsó — de nem jövedelmező áramot kell jó részben adnia a városnak, (már t. i. ha lesznek közművek) másrészről meg lesz a nagy berendezés — a nagy termelés, — de nem lesz a kihasználási lehetőség, mert belátható időn belül itt nálunk fejlődés nem lesz. Ez vitán felül áll. Különben is érthetetlen a szakértő ur pálfordulása különösen abban a nagy sietségben, mellyel a városi közműveket s természetesen idő rendben elsősorban a vízműveket árammal ellátni törekszik. Hiszen még 1913. junius 12-én a Delphin — rendszer ellen irt fillipikájában még a vízmű részére külön villamos telep létesítése mellett tör pálcát s igy ir: «mert a nehéz küzdelmek és fáradtságos munkával megalapozott villamos mű jövedelmezőségét lerontani nem hagyhatom, ez nézetem szerint nem az én, de a közönség jól felfogott érdeke», — miért siet tehát 2 hó múltán oly sürgősen szállítani a nem létező közműveknek az áramot, ha a közönség érdeke ezt nem kívánja? Ha a beruházás szüksége tényleg fenn áll, ne fájjon a szakértő ur feje a közművekért. Majd csak gondoskodnak a létesítés idején a szükséges hajtóerőről, az még akkor sem lesz késő, hanem beszéljünk arról: mire van szüksége a villám-telepnek ! ? A villamtelepnek a mai egyenáram helyett úgy látszik, váltóáram-rendszerre van szüksége, mert e nélkül ma már nem reuzálhat s erre csak 20 év után jövünk rá, holott nagy kiterjedésű s nem sűrűn lakott területi elhelyezkedésünk ezt már 10 évvel ezelőtt kérlelhetetlenül maga után vonta s mi azonban most is a perifériák és a közművek árammal való ellátásáról beszélünk, ahelyett, hogy az ily nagy beruházás szükségét az áramrendszer változtatás elkerülhetetlen kényszerévelindokolnók és csak mellékesen emlitenők a közműveket és a fejlődést. Ez tiszta munka volna, azonban, ha ez nem igy áll, mert a telep igy is jövedelmező és fejlődésképes, úgy akkor igazán kár e másfélmilliót beletemetni a teljesen valószínűtlen fejlődés ürügye alatt. Maradjunk csak meg egyelőre a mostani keretekben. Tegye félre a telep az igazgató által jelzett évi 50.000 korona tartalékot, mely ez év végén már 200.000 koronán felüli összeg volna t. i. (ha meg volna), a fentebb hivatolt igazgatói Programm szerint várjunk még türelmesen 8 évig sakkor együtt lesz a tartalékból circa 700.000 korona. Akkorára a fejlődés * is visszatér a normális mederbe, az igazgató ur 1909. évi szakvéleménye is igazolva lesz, — akkor esetleg beszélhetünk nagyobb mérvű jövedelmező beruházásról. De ma — tegyük szegre ambícióinkat — s evésközben megjött étvágyunkat csillapítsuk kevésbé zsíros falatokkal, mert gyomrunkat könnyen elronthatjuk. (X.) Mielőtt bármit is vásárolna, — nézze meg a Párisi áruház kirakatait. Minden darab árun rajta az olcsó szabott ár. — SAJÁT TUDÓSITÓNKTÓL. - A mai tőzsde. Budapest, okt. 18. d. u. 4 óra. Az értéktőzsdén kicsiny forgalom keretében lanyha volt az irányzat. A vezető értékek 2—3 koronával gyengültek. A forgalom később valamit élénkült. A bécsi piac politikai okokból le van hangolva, az árfolyamok hanyatlottak. A gabonatőzsdén a tartós szárazság és a fedezési kényszer miatt az árak ismét emelkedtek. Az ellenzék akciója. Budapest, okt. 18. A függetlenségi párt tegnap esti értekezletén kimondotta, hogy a kormánynak a margitszigeti bankkal kapcsolatos ügyében szükségesnek látja a parlamenti akciót. Megbízta az elnökséget a szükséges lépések megtételével. Már alá is írták az ivet, amellyel szükség esetén összehivatják a Házat. — Gróf ^ndrássy Gyula pártja nevében hozzájárult az ellenzék támadó fellépéséhez. Megvásárolt közvélemény. Újabb leleplezés a kormányról. Budapest, okt. 18. Kinos szenzációt kelt a fővárosban a következő eset: A kormány megbízta Lipscher Lipót francia újságírót, hogy évi 120 ezer koronáért a kormányt dicsérő közleményeket helyezzen el a francia lapokban. Ez meg is tette ezt, azonban az utolsó 12 ezer koronát, ami még a bonoráriumból neki járt, nem kapta meg. A felháborodott hírlapíró Budapestre jött és Barát Ármin sajtóirodai főnököt kérdőre vonta és inzulíálta. Gróf Tisza Istvánt is inzultálni akarta tegnap a munkapártban, ahol heves jellenetek játszódtak le közöttük. A margitszigeti pinkaügy. Budapest, okt. 18. Lukács László Budapestre érkezett. Az Általános Forgalmi Részvénytársaság megbízásából Kristóífy József tárgyalt vele. Később Lukács Tiszát kereste föl, majd a félhivatalos Budapesti Tudósitó szerkesztőségébe ment. Egyébként Lukács megcáfolta azt, mintha Fiúméban interjút adott volna egy újságírónak. A szerb konfliktus. Budapest, okt. 18. A monarchia Szerbiának a hármas szövetség egyértelmű fellépésére adott válaszát nem találta kielégítőnek. Gróf Berchtold külügyminiszter az osztrák-magyar ügyvivőt megbízta, — miután Ugrón belgrádi követ szabadságon van, — hogy jelenjék meg a szerb kormánynál és tudassa vele, hogy a monarchia nem tartja elfogadhatónak Szerbia válaszát és szólítsa föl a szerb kormányt, hogy záros határidő alatt adjon kielégítő választ. Az osztrák kivándorlási botrány. Bécs, okt. 18. A Canadian Pacific letartóztatott igazgatójánál házkutatást tartottak és 7 millió koronáról kompromittáló nyugtákat találtak neves politikusok ellen. — Mit tárgyalnak hétfőn? A hétfői hözgyülés tárgysorozata a következő : Hitelesítő küldöttség kirendelése, a hitelesítés helyének és idejének meghatározása. Polgármester havi jelentése intézkedéseiről és a törvényhatóság állapotáról. Kormányhatósági leirat: Kereskedelemügyi miniszter leirata a Szatmár-erdőd- krasznabélteki törv. hat. közút felülvizsgálata tárgyában. Tanácsi előterjesztések: Az 1912 évi erdészeti anyagszámadás. Városgazda 1912 évi anyagszámadása. A vízvezetéki beruházások kamatainak a közpénztár részére való megtérítése. Markovics Dávid fellebbezése bérleengedés ügyében hozott tanácsi határozat ellen. A folyó év végével kilépő választott bizottsági tagok helyének betöltése iránt szükséges intézkedések. A villamosmű tovább fejlesztése. Meiselsz Jakab felebbezése a darai ut kövezésének vállalatba adása ellen. Házszám- jelző táblák beszerzése. Gazdasági szakbizottsági előterjesztések : a közpénztárban őrzött biztosítékok és óvadékok kérdésének rendezése. Uj honvéd laktanya építése. A Németi határrész tagosításakor kihasítandó közcélra szükséges területek meghatározása. Az 1913—1914. évi közúti költségvetés. Az uj kir. adóhivatali épületben levő szálló-szoba elrendezése. A Kossuth-kerti régi lövészház átalakításánál szükséges pótmunka. Fertőző betegekkel érintkezett egészségesek megfigyelésére és elkülönítésére szolgáló helyiségek kijelölése és megszerzése. Hatósági átirat: Gömör-Kishont vármegye átirata a gyámpénztári tőkék felerészének állampapírokba fektetése tárgyában. Magánkérelem: Dasek Bálint dr. orvosi oklevelének kihirdetése. 7—8 Sc fieri ing modern fényfíépészeti műterme Szatmáron a Pannónia szálló udvarában, földszinten. TÁVIRATOK. A VÁROS.
