Szatmári Értesítő, 1862 (1. évfolyam, 28-32. szám, 2. évfolyam, 1-7. szám)
1862-07-05 / 29. szám
— Il4 — ból: mert: akkor még 63 lövés nem tétetvén meg, a nyertesek nevei köztudomásra nem juttathattak. Eredeti adomák* „Mi a jó?!“ kérdi a philosophiaból a professor egy kamasz tanítványát. — „A túróscsusza“, felelt ez rögtön. — Hogyan van az Jankó —- szólott az űr kocsisának — hogy mikor a Keselyt szólítod, mindég a Tündérre ütsz, — s mikor a Tündérnek szólasz, rendesen a Keselyen nyújtod végig az ostor nyelet? — Hejh! uram! — felel fontosképpel a kocsis— oka van annak! Ha csak az egyiket szólítom és titöm: akkor a másik elhízza magát! így pedig— ért belőle mind a kettő. — Mit adsz édes Snüile barátom ezért a mantillért? — Huszonöt garast ?! — — De Fanit is vele adom ?! — Akkor te fizetsz 25 garast! A Széchenyi gyászünnepély alkalmával Nagy Kő........n egy csizmadia legénytől kérdé társa: „miért van fátyol kalapja mellett! “ — Ejnye pajtás, de elmaradtál a világtól! — nem tudod hogy módi?!... Gazdasági tárház* A lovak kihasarit körmei nem csak igen roszszul néznek ki, hanem a patkólást is nehezítik, némelykor pedig a lovakat még a munkában is hátráltatják. Azon eszme, miszerint ezen hasadások gyógyíthatók, több kísérletre vezetett, azonban minden különös eredmény nélkül, mert nehéz volt oly anyagot találni fel, melyben minden kellékek meglettek volna; — ugyanis ennek a szarvéhoz hasonló keménységgel kell bírnia, patkoláskor a szeg beve- rését hasadás nélkül kell kiállnia, könnven Iá- gyithatónak kell lennie, hogy rendeltetése könnyen és gyorsan alkalmaztathassák, a vízben nem szabad felolvadnia, vagy megváltoznia, végre a körömhöz szorosan hozzá kell tapadnia, hogy azzal mintegy egészet képezzen. A gutta-perchának mindezen tulajdonságai megvannak, az utolsót kivéve, mert a körömhöz nem ragad, s azon szerek, melyekkel a* gutta-percha-talpakat a csizmához ragasztják, ez esetben hatástalan. Addig tétettek azonban kísérletek, míg akadt oly anyag, mely a gutta- perehanak ezen tulajdonságát megadja, s ez a szalamia mezga (Ammoniak gumi). Kezelése e következő: a gutta-percha forró vizben meglágyit- tatván dió nagyságú darabokra osztatik fel, s hozzá félannyi súlyú szalamia mézga adatik törve s egy czinezett vasedényben gyenge tűz felett e keverék lassan felolvasztatik, folytonoson kevervén míg egyenlő anyaggá nem vált. Színe olyan mint a csokoládnak, s fontja körűlbelől 1 forintba kerülhet. Használatkor ismételve fölmelegíttetik, s a köröm tökéletesen kitisztittatván, annyira hogy teljesen száraz és zsiratlan legyen, a rajta levő hasadás betapasztatik épen úgy mint az ablak tapaszszal szokás elbánni. Könnyítve leend a dolog ha egy késnek, inelylyel dolgozunk, pengéjét meg- hevitjük, mi által egyszersmind a bekent hely csinosan elsimítható. Jól eszközölve hasonló javítások nagyon sokáig tartanak. $$ Kereskedelmi csarnok. Folyó julius hó 2-án tartott nagy vásáron mint alább kitetszik, — legkeresettebb termény a búza, tengeri és z a b volt. Kétségbe ejtő a zab magas ára, melyet megmagyaráz a hosszú szárazság, mely minden széna termő helyet nagyrészt kopárrá változtatott. A zab és széna rendkívüli nagy ára a ló és más lábasjószágok becsét azonban csökkenté. Az eladott lovak közt láttunk 400 frtost 240 ftért megvétetni: ily viszony van a másféle marhák eladásánál is. A vásárt nem mondhatjuk élénknek; köttettek ugyan több búza és repcze foglalások előre, — de mégis mindennütt a pénz hiány mutatkozott. Ez állításunk bizonyítja a következő termény forgalom: Tiszta búza behozatott 995 köböl, elkelt 760; Kétszeres 110, elkelt 70; Rozs 70, elkelt 50; Árpa 97, elkelt 56; Tengeri 359, elkelt 270; Zab 297, elkelt 160; Kása 12, elkelt 8; Kolompár 16, elkelt 8; főzelékek 10, elkelt 6. Az árak következők voltak; Tiszta búza 7—6 ft. 40—20 kr. Kétszeres 6—5 ft. 70—30 kr. Rozs 5 ft. 20—10 kr. 5 ft. Árpa 4 ft. 10 kr. 4 ft. Tengeri 6 ft. 6 ft. 10 kr. Zab 3 ft. 20 — 3 ft. 3 ft. 70 kr. Kása 12 ft. 20 kr. 12 ft.—11 ft. 70 kr. Kolompár 4 ft. 10—40 kr; 4 ft. Főzelékek 8 ft. 20 kr. 8 ft. osztrák értékben.
