Szatmári Értesítő, 1862 (1. évfolyam, 28-32. szám, 2. évfolyam, 1-7. szám)
1862-07-26 / 32. szám
— 126 — építészeti műemlék rajzával kedveskedett. Régi szép freskó festvények rajzait is be* küldeni ígérte ő mlga. Irodalom. * Sxél Farkas fiatal írónk „II. M. Vásárhelyi HIaptár“t ad ki, melyre az előfizetési iveket már szélylyel küldé. A begyülendő pénzt mivel a mű iskolai jótékony célra van szentelve, iskolai felügyelő n. t. Szél Sámuel ur kezelendi. Az előfizetési pénzek aug. lo-ig ugyan őhozzá H. M. Vásárhelyre küldendők — mikoris a naptár sajtó alá adatik . Munkatársakul, mint tudjuk, nevesebb íróink vannak megnyerve. Híredet! adomák* Papválasztáskor szörnyen vitatkoztak Körösön : hogy vajon egy papot válasszanak-e vagy kettőt? Végre csakugyan abban állapodtak meg, hogy két lelkipásztora lesz a gyülekezetnek. Midőn egy istenfélő öregnéni ezt meghallotta, örvendve mondá: — Hála, ezer hála Istennek! — eddig1 alig hallottuk a sarokban tisztelendő ur beszédjét, — de ha két pap prédikál .... akkor ugyancsak meghalljuk!-— Hol a sarkantyúd pajtás? — Elajándékoztam X-nek. — Nem bolondultál meg? — Deb’zon! felelt hirtelen amaz. — Oh kérem mi csak ritkán szeretjük a spenótot, alig eszünk egyhóban kétszer, háromszor. — De sűrűn többször esznek ugy-e? — Thatele! mondjad csak, márhogy mirth nem szabadh nekhünkh disznóhusth ehnnih? —- Mhert nincs; válaszolt a thatele, kis fiának. Az özönvíz előtti világban, még mikor a diákok a collégiumban bentlakának, — egy diák a kályhába burgonyát tett be: hogy azt megsüsse. Eszre vette ezt egy pajtása, s mikor már meglehetősen megsült, kiszedte amaz elől. Epen akkor jött azonban a másik is; ez, hogy észre ne vétessék csinja, hirtelen kebelébe rejti a forró burgonyákat; mégis meglátta amaz tettét, s hogy rá szedje, a legbarátságosabb képpel ment felé, s mintha csupa szeretetből tenné, derékon öleié; mely által hogy a sült csemegék szétnyomódtak, az illető fanyar képpel igy kiáltott: — „Ez oszt igazi baráti forró ölelés volt. „Felelj ■ |ak Kis Estök! Ha 8 gombóchoz 5-öt hozzáadsz, mennyi az? •— Tizenhárom! S ha e 13 gombóchoz még 13-at adnál, mennyi lenne akkor? — Egy tállal! — Hol vette ön ezt a kést? — Még a boldogult Faxnál. — Uhm! ühm! úgy hiszem, hogy jobb késeket csinált az a Fax, míg boldogtalan volt. A paraszt odaadta fiát asztalos inasnak, hol neki a mester alvó helyül egy padot jelölt ki, melyre rá volt szegezve az egyetlen vékony párna. A fiú első nap jól aludt, de midőn másnap fölébredt, érezte, hogy minden csontja öszsze- törődött. — Istenem! nekem csak egy párnám volt, s mégis hogy fáj tőle minden csontom! mit kell hát azoknak szenvedniük, kiknek egész ágyuk csupa párna ?!.... <$$? f&ei'eskeilelmi csarnok. Szatmár juh 23. 1862. Általános pangás uralkodik mindenféle üzletekben; ennek oka a nagy munka idő- és szárazságban keresendő, különösen észrevehető leend pedig a szárazságokozta hiány a tengerin, melynek előjele máris mutatkozott. De általában minden más termék magasabb árakba ment át, úgy hogy ez az év egyike leend a szűk esztendőknek; a bor is már sokkal tartottabb, mint egy hete volt. Lábasjószágai nkat azonban a széna drágasága miatt olcsón kell elvesztegetnünk: elannyi- ra hogy 40—5G°/0-el leebb van a jószág ára. Zsiradékunk is magas áron áll, úgyhogy egy itce zsir 72—76 kron kél. A mai hetivásári terményárak következők: Tiszta búza 6 ft. 40 kr. 7 ft. Kétszeres 5 ft. 40— 60 kr. Rozs 4 ft. 20—60 kr. Árpa 4 ft. 30—50 kr. Zab 3 ft. 20—40 kr. Tengeri 7 ft. 10—20 kr. Kása 18 ft. Kolompár 3 ft 30—40 kr. Főzelék 7 ft. 20; —-8 ft. 10 kr. oszt. értékben. \
