Szatmár, 1911 (37. évfolyam, 1-48. szám)
1911-02-19 / 8. szám
XXXVII évfolyam 8 ik <'zám. Szatmár, 1911. február 19. TÁRSADALMI ES SZÉPIRODALMI HETI LAP. P f Q-----------------™~-----—--------------------------— Kl .OFXSSi.TE.si ah. : I Helyben : Vidéken : .Egész évre 4 kor. Egész évre 6 kor. Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség és xiadóhivaial Deák-tér 3. szám. Mindéin.. h ű dijak a kiudóhiv. talban fizetendők Megjelenik minden vasárnap. Városi közgyüiés. Szatmár-Németi szab. kir. város törvényhatósága 13-án tartotta meg február havi rendes közgyűlését, melyen a bizottsági ta&ok nagyszámban vettek részt. A polgármesteri jelentés felolvasása és tudomásul vétele után elfogadta a közgyűlés a Számos-mederből kitermelendő kavics és homok- | szedési jognak bérbeadása tárgyában j Ösztreicher Tóbiással kötött szerződést. ; Az adóíelszólamló bizottságba dr. Ha- raszthy Béiát rendes és Kató Antalt póttagnak megválasztotta. Hozzájárult a színház bérletére nézve a szinügyi bizottság által beterjesztett szerződéshez, mely szerint a színházat egy évre Heves Bélának adta ki.. Elfogadta a beterjesztett lakbérleti, továbbá a közrend elleni kihágásokra vonatkozó 'szabályrendeleteket. A kültelki gazdakörnek kérelmét, hogy a kor céljaira egv telek adassék, teljesítette. A rendőrök, szolgák és egyébb alkalmazottak részére az 1911 évre j járó drágasági pótlékot kiutalta, hozzájárult a városi középületeknél 1911-ben teljesítendő javítási és fentartási munkálatokra nézve mérnöki hivatal áltál ! beterjesztett javaslathoz. Kimondta a közgyűlés, hogy addig | is, inig a belügyminiszter a üsztvise- I lök fizetésének rendezése tárgyában ! i hozott közgyűlési határozatot jóvá- ! j hagyta, részükre a megállapított tize- ! léseket 1910 január 1 -tői havi egyenlő j j és előleges részletekben kiutalja. A Verbőczy-utca rendezési, keres- í kedelmi, polgári és iparos tanonciskolák részére szükséges telkek vételi ! költségeinek íedezhetése céljából egy 1 500 ezer koronás kölcsön felvételét | elhatározta. A Tisza Kálmán szobrára 100 K-át megszavazott. A Fehérház telkén em lendő hér- j ház építését dr, Vajry Károly polgár- j mester, Heinrich Viktor, dr. Weisz Sándor, Bartha Kálmán és Kovács Ábrahám felszólalása után a középit-. kezési bizottság javaslata értelmében Weszelovszky testvéreknek adta vállalatba. , ^ Dr. Török Istvánná részére nyugdíjban évi 440 K-át és gyermeknevelési pótlékban 220 K-át megállapított. | Egy pár telekmegosztási ügy, a hatósági átiratok elintézése és két bábaoklevél kihirdetése után az elnöklő főispán 5 órakor a közgyűlést bere* j késztette. Kardos kalapja tartós ! A kritika joga Lapunk múlt számában megemlékeztünk arról az afférról, mely a szín- társulat és az újságírók között keletkezett egy szinireferensnek a színpadról való megsértése miatt. Az ügy a következő nyilatkozatokkal nyert befejezést : Nyilatkozat. Alantirott kijelentem, hogy arról a rögtönzésről, melyet Heltai Hugó társulatom komikusa a „Cigány- szerelem,, legutóbbi előadásán improvizált, s amelyet Bendiner Nándor ur magára nézve sértőnek talált előzetes tudomásom nem volt. Mikor tudomásomra jutott, magam is megütköztem eljárásán és őt színházi törvényszék elé állítás céljából felírattam. Hogy pedig ez az eset -— bár tudtom nélkül is — társulatomnál megtörténhetett, azt mélyen fájlalom és a magát ez által sértve érző u ságirói kartól bocsánatot kérek. Szatmár, 1911. február 13. Heves Béla. s. k. a Szatmári színház igazgatója. Nyilatkozat. Alulírott ezennel a nyilvánosság előtt kijelentem, hogy a „CigányKossuth és Janku. A küldött ur előadta, hogy egy vér és vallásból való velők s ennélfogva őt, mint testvéri bizalommal s őszinte szeretettel ment hozzájuk. Előadta küldetésének célját és egy saját nyelvükön készült szónoklattal ünnepélyesen az óhajtott békességre felhívta őket. Elömutatván a magyar kormány elnökének manifesztumát, annak foglalatát saját nyelvükön meg magyarázta, mit a románok hallván, leírhatatlan örömmel elfogadták, tiszta szívből és lélekből hódolatukat kijelentvén kinyilatkoztatták, hogy ellenséges fegyvereiket leteszik. Ilyen nagy sikerrel végződött a topánfalvi népgyülés. Innen a román vezérekkel együtt. Jankut kivéve, ki ott maradt másnapig, estére visszajöttek Abrudbányára. Egy egykorú, román egyéniségtől származó tudósítás, minden későbbi tendenciózus .román forrás ellenkező m ás« Jancsó — is határozottan bizonyossá teszi, hogy Axente, Bálint prefekteket és szerné- ) lyes híveiket leszámítva a magyarokkal való kibékülést az Összes felkelő mócság : vezérek, értelmiség és nép egyaránt lelkesedéssel üdvözölte. Május G-án Drágos és a vele Topánfalváról viszatért prefektek Abrud- bányán tovább folytatták a tanácskozást, mint egy ratifikálva a topánfalvi népgyülés határozatát. Mikor Drágos Topánfalváról visszaérkezett, azonnal elrendelte a magyar lobogók kitűzését a város középületeire. A tanácskozás az abrudbányai unitárius templomban folyt, hol déltájban Janku is megjelent s résztvett a tovább folyó tanácskozásban. E tanácskozást megelőző napon Drágos elrendelte, hogy Geringer Mátyás szücsmestert és Fülöp Jakab zsidót, kit Klokocskán őrnagy csapatai a piskii csatában elfogtak s abrudbányán voltak fogságban, azonnal bocsássák szabadon s nekik menedéklevelet adva, engedjék haza utazni, \ tanácskozás még folyt midőn egyszerre Jankónak hírül hozták, hogy Hatvani ezredes csapa,a közeledik Abrudbánya felé. Janku azonnal kérdést intézett Drágos- hoz, hogy mit tud a hir valódiságáról. Drágos azt felelte, hogy neki Hatvan kozeled- téről nincs semmi tudomása, de nem is hiszi, hogy igaz lenne. Kevés idő múlva, újabb értesítés jött, amely már a leghatározottabban állította, hogy Hatvani körülbelül már Abrudbánya határába érkezett. ! Janku, .mihelyt megbizonyosodott a hir valóságáról, csendesen azonnal eltávozott nem- 1 csak az értekezletről, hanem Abrudbányáról i is Verespatakra. Drágos pedig lóra, ülve. azonnal Hatvani elébe lovagolt és figyelmeztette őt tettének esetleges balsikerü következményeire ős saját vállalata érdekében kérte, hogy térjen vissza és jelenlétével ne veszedelmeztesse a már-már teljesen létrejött békét. Hatvani azonban nem hallgatott Drágosra, hanem az esteli órákban bevonult Abrudbányára. Hatvani támadasa véget vetett a^
