Szatmár, 1911 (37. évfolyam, 1-48. szám)
1911-08-27 / 35. szám
aug. 27. S Z A T M Á K CSARNOK. Clamosis, vagy bagó ? Felment a vidéki atyafi Budapestre világot látni. Ámult-bámult erre—arra, egyszercsak bebotlött a klinikára. Ott annyi sok látványosságot talált, hagy újra csak elbámészkodott egész addig, inig az utolsó' beteg is eltávozott már. A főorvos őt is patiensnek vélte és az orvostanhallgatókhoz fordulva igy szólt: — Látják kérem, ez az ember clamosisban szenvedő beteg. Megismertem pedig a betegsége nemét arról, hogy jobb arcának közepe kissé du- zadt és veres, mely később az arc- azinbe elvész, beleolvad, Azután az atyafihoz fordulva kérdi: — Mondja csak barátom ! mióta van a kend arcán ez a daganat ? — Nem daganat az instálom, feleié meglepetve az atyafi — csak a bagó nyomta ki. Szórakozott tudós. Egy könyvmoly tudós szobájába rejtőzve annyira a tudománynak adta magát, hogy még az étkezésről is megfeledkezett. Egyszer rémülten ront szobájába inasa és jelenti, hogy ég a ház. — Ugyan kérlek, hogy zavarhatol meg ilyen csekélységgel, — mondja dühösen a tudós, — hisz tudod, hogy én sohasem avatkozom a háztartás vezetésébe. Szólj a feleségemnek, , *< . 't i __ És z és pénz. A falusi nótárius meg akarta tréfálni a városból falujokba telepedett, bukott kereskedőt. — Szeretném ez ur pénzét,! mondja elmésen. — Én meg az ur eszét! vágja rá a kereskedő. — Nü hát akkor egyiknek sem volna semmije ! mondja ravaszul a párbeszédet hallgató Icig zsidó, Elleste: Cserép. Szerkesztői üzenetek. Kis hamisnak. Szerkesztőségünknek üzenő munkatársa immár .ris.-za..hazaérkezvén nyaraló távol létéből,, -derűs haraggal, avagy haragos d^riivel vette kezébe már- már rozsdásodó <újságírói tollát, hogy t. i. magáeskának a - szamunkért szerk. üzenetet ezennel megadja.; íme : 1) Kellemesen kel- letlenkedö kérdezöski,(léseinek javarésze, — azaz hogy igkább a rossza, n. b. erős politikai (parlamenti) vonatkozásainál fogva sem válaszolható meg kellőleg a mi lapunkban. S amire nézvést egyébiránt igen ajánlhatjuk. hogy. tessék talán közvetlenül fordulni városunk országgyűlési képviselőjéhez. Aki nevezetesen csak el fogja árulhatni magács- kának, kis hamis, hahogy csakugyan azért nem intéz ő legalább egy nyílt levelet a választóihoz, merthogy inkább intézget zárt leveleket az ő választottadhoz ? ! (S amit azonban a jó IsteD őrizzen, hogy a szatmárnémeti, vagy pedig a budapesti illetékes otthonban is megtudjanak !..) 2) Hogy 3-ik oldal pediglen a mi városunk hire* vízvezetéki munkálatai megkezdődtek-e már igazán ? Hát, hiszen hogyne ! Ugyan, kérjük szeretettel, a kedves szülőfalujából olykor ide városunkba kerülvén, a helybeli vasúti állomástól befelé jövet, nem tetszett-e mar észrevenni, mikép’ a mi szépséges Kossutb-kertünknek arra nyúló szögletében krégente díszelgett izé szélhajtó készülék eltűnt onnan ? Hát, ez a szélhajtó micsoda voltaképpen a vizet hajtotta (nem ugyan egynémely vállalkozónak a malmára, hanem) afféle szivattyúzó gépi módra, mégpedig úgy, hogy a izéi fúrása hajtván, a felső vitorláz készüléket, egyszersmind fől- szivattyuzta a szükséges talajvizet is. Ámde persze ez a különös készülék csakis a szél irányában forogván, viszont a szél ellen aem lehftett véle -------vizet hajtani 1 Nos, eme példabeszédes igazságot elvégre megunván amúgy fennen jelezni a mi városunknak érdemes vezetői, elhatározták, hegyhát megpróbálják a forrásról vezetendő vizfogást. Csakhogy Szatmárnémeti város alaposan szegény lévén a vizfarrásban,(valamidképpen a pénzforrásban is,) — miután világhíre kelt bizonyos Spalding nevezetű angol őrnagy varázslatos vízkutató titkának, amely- szerint nevezetesen őkelme holmi delejes varázspálcájának az érintésével megtudhatja bárhol is, hogy hol leledzik forrás, avagy egyébféle viz : imh it a mi városi (kupak) tanácsunkban is nyitatkezé szóvá tétetett, hogy hátha valahsgyan elhivatnák ide azt a hírhedt Spalding őrnagyot. S amit azonban a mi városunk vendéglősei s több efféle bormérői megneszelvén : csakhamar egyesületté alakultának és legottan kimondották,hegy nem engedhetik, miszerint»* a hune- fut ánglius ide betegye a lábát és plaae az ő áruló varázspálczáját. — No, merthogy miután az ördög nem alszik : hátha valamelyiküknek pl. a boros hordóját is meg találná érinteni azzal a vizet szimatoló ördöngös varázsvesszővel ? 1 Nohát, ez ami megfeneklett városi vízvezetékünknek a szomorú históriája - . . . . Terményárak 1911 évi aug. hó 16-án. Tiszta búza . 21 K 00 f Kétszeres . 81 K 40 f Rozs . 16 K 40 f Árpa . 16 K — f Zab . 16 K 00 f Tengeri . . 14 K 40 f Kása . -— K — f Paszuly fehér. . 00 K — f Szerkesztők; Kovács Jenő Berki Géza. kályha raktár! Van szerencsém a közönség becses tudomására hozni, miszerint Batthyány-utca 10. szám alatt a mvi kor igényeinek megfelelő uj kalyha-raktárt nyitottam. Raktáron tartok elsőrendű cserép- és porcellán kályhákat, takaréktüzhelyeket és porcellán fürdőkádakat. Javításokat, átalakításokat felelősség mellett a legjutányosabb árban, a legrövidebb idő alatt esz- k 5zlök. Magamat a n é. közönség becses pártfogásába ajánlva maradok teljes tisztelettel: HÜBNER LEÓ. kályha raktár! $ * * I f é I \ \ I 1 I \ Olcsóid FISCHER ANTAL a tavaszi újdonságok. Vásárlási kötelezettség nélkül bemutatom. Selymek 38 krajcártól. Egyben felhívom a t. hölgykőzönség figyelmét a selyem , kelme- és csipke-áruháza SZATMÁR, a Pannónia mellett dús választékban megérkeztek az alkalmi maradék vásárra és az újonnan érkezett női blúzokra és .............; ■ ----------PONGYOLÁKRA.
