Szatmár, 1911 (37. évfolyam, 1-48. szám)

1911-07-23 / 30. szám

f

S Z A T U A K

j«luM 23

minden színben 35 kr., 120 széles szövetek 29 kr., valédi sziatarté festő kartonok, saját készítésű férfi és női fehérnomüok. — Nagy vászon raktár. MOLDOVAN JENŐ divat üzlete Deák-tér 14. sz.

aeiskolánk vezetősége úgy az intézet falain belől, mint a nyilvánosság előtt végzett.

Az évkönyv nagy körültekintés- | sei s szakavatottsággal tárgyalja zenei életünk minden mozzanatait. Hü képet nyújt arról a munkálkodásról, melyet úgy a zenemüveltsóg terjesztése, j mint a zene iránti szeretet fejlesztése j érdekében kifejteti.

Kevés hozzáfűzni valónk lehet ez évkönyv adataihoz. Annak gondos áttekintése után teljes bizonysággal meggyőződhetünk zene-életünk kiváló fejlődéséről. Láthatjuk már a növendékek számarányaiból is a rohamos fejlődést. A múlt évad 75 növendéke után az elmúlt tanév 160 növendékkel záródott, fényes tanujelét adván annak, hogy a közönség bizalma megfelelő helyen összpontosult.

A nyilvános iskolai, valamint ka- maiai s más hangversenyeken a közönség már elég meggyőződést szerzett magának a növendékek haladásáról s a tanerők fáradozásának ered- j ményéről. Itt csak annak konstatáld- j sára szorítkozunk, hogy a városi ha- j tóság határozottan szükséges s áldásos munkát végzett azzal, hogy zeneiskolánk házi kezelésbe vételét elhatározta.

Zeneiskolánk ügye jó kezekben

Maga a botrány elöl külföldre menekült én : pedig a lelkemben sajgó sebbel, fájó lemondással tehettem e egyebet, férjhez mentem egy gazdag emberhez, akinek a szi- j vemhez nem volt semmi köze, s aki el ■ halmoz szeretetével, — fényűzéssel vesz | körül, kit én megajándékoztam három gyönyörű gyermekkel . . . Lássa milyen prózai i az élet.

Azóta én minden nyáron, mikor leveleznek á fák, illatoznak a virágok, mikor a szívben nyár van, szerelmes, perzselő nyár, akkor én mindig eljövök ide. Első srerelmem színhelyére. Hogy mégegyszer, talán utoljára végig éljem a fiatalságom. Ezt a pár hónapot mindig ki szakítom az ' évből. Ezt az emlékeknek szentelem . . .Itt Maradok acdig, amig a fák nem hullatják leveleiket, addig, amíg az ősz jötte lemondást, megnyugvást nem hint a lelkemre.

„ . . Akkor aztán visszamegyek az uram mellé, a gyermekeim közzé. Elhallgattatom a szivemet, s leszek jó feleség, szerető anya. A családomnak élek . . . Solisem gondoltam arra, hogy magával találkozni fogok. De éreztem, hogy meg fog történni.

van. Az elmúlt tanév sikere, eredménye, garancia arra, hogy zenei haladásunk a lehető legjobb utón halad.

És ezért az eredményes munkálkodásért a legteljesebb elismerés hangján emlékezhetünk meg Ferencz Ágoston közigazgatási tanácsnokról, mint a Dal- és Zeneegyesület titkáráról, kinek páratlan intelligenciája, zene iránti szeretete, lelkesedése határozottan elősegitője volt az eredmény elérésének, nemkülönben az igazgatóságról, tanári testületről, élén Hermann László zeneművész, zenetanár és elismert zeneszerzőről, akinek gondos, szakszerű vezetése alatt bizton remélhetjük, hogy zene-iskolánk jövő évi eredménye még az idei igazán kiváló eredményt is megkétszerezi.

Kardos kalapja tartós 1

Üzlethelyiség: Kazinczy u. szám.

Legújabb divatu újdonságok !

Gazdaság köréből.

A dinnye- ós töktermelés.

írja ? HERCEG PÉTER.

Vájjon a dinnye- és töktermelés méltó arra, hogy vele foglalkozzunk ?! Erre a felelet csak „igen“ lehet, mert e kitűnő gyümölcs termelésében igazán élvezetet találunk s fáradságunk- ■

nak jutalmául szép és jó eredményben gyönyörködhetünk.

Szatmármegyénk nyugoti részében nagyban termelik mindkettőjüket, ennélfogva érdemes vele foglalkozni.

Sokan hasznosnak tartják e két növény termelésénél az úgynevezett ,,herelés“-t, mely eljárás azonban nagy szakképzettséget kivan, s ennek hiá- i nyában a remélt javítás helyett köny- nyen kár származik.

Én a következő eljárást gyaka- i rolva az elért eredménynyel teljesen I megvoltam elégedve, amennyiben fé- 1 lig-meddig kedvező időjárás esetén dús j termés mellett görögdinnyéim átlag 10 kiló, kedvelt sárgadinnyéim — párisi cantaloup pedig — 6—8 kiló súlyt értek el, a tök pedig óriási volt.

A sárgadinnye és töknél egyformán használt eljárásom a következői; én a dinnyemagot, sárga- és görögdinnyét az ültetésre kedvező idő elérkezettékor 24 óráig langyos esővízben áztatva, — a tököt nem — a kellőleg trágyázott és rovarmentes porral hintett fészekbe ültetem és pedig 6—8 szemet, melyekből kikelésük után legfeljebb 3-at legszebbiket hagyok meg, úgy hogy egy fészekben 2—3 tő marad. A fészkek 2 méter távolságban vannak egymástól.

(Folyt, köv.)

Ereztem, hogy még egyszer magával beszélni s boldog voltam. Tudtam, hogy maga is elfog jönni egyszer ide, emlékezni. S ho »st, hogy eljött a perc, most, hogy megmondhattam ezt magának, a lelkem még jobban megnyugszik. Eddig talon éreztem valami kis szorongást. Mo.-t ez N «löszük. Maga még itt marad par napig ebben a fürdőben. Én reggel hazautazom . . . Maga meg fiatal. A maga lelkét még nem tették, nem lehették annyira fásu;liá a szenvedések, hogy no lehetne még a lelkében tavasz. Maga még megtalálhatja a boldogságát. Csak akarnia kell. Lássa én holnap hazautazom s nem jövök többet ide. Nem akarom többé látni ezt a helyet. Félek magamtól. Ha hazaérek, belenézek az uram tiszta szemébe, magamhoz vonom a gyermekeim borzas kis fejét, s élek úgy ahogyan eddig éltem.

Férfi : S elfelejt engem.

Asszony : Téved ha azt hiszi Kálmán. A lelkemben mindig marad egy-egy emlék- foszlány, amely magára emlékeztet, Elégedjen meg ennyivel. Lássa be, hogy mi ketten egymás mellett már nem lehetünk

boldogok. Az én leisem jmár fásult, s testea faradt, s pihenni vágyik. Annyira beleéltem, magam a lemondásba, hogy talán megölni* egy kü.öuósebb leiki izgalom . . . Maga, most már nem is engem szeret. Szereti bennem a múltat, Ennek pedig már vége. Mint a fiatalságnak. Ha most a feleségévé lennék, akkor széttépaém azt a fátyol»* amely alól rikitva tűnne elő a valóság. A» élet. Ezt pedig nem akarom. Szeresse tovább — ha akarja — az emiéíekot. Aztán, a maga leik® is megnyugszik . . .

Elhallgatott. Szemét fáradtan lehunyta* s a hold reá tűzött színtelen, beesett arcara. Az arcán elomló fájdalmas vonás, a szenvedés, a közelgő vónség eltorzította arcát. A férfi reá nézett. Egy percig még érezte a múlt emlékeinek varázsát, de hamar «1- osziott. Előtte volt a jelen: a valóság. Tekintete lesiklott az asszony arcáról s egykedvűen nézte tovább a hold mását a sötét hullámokban . . ,

(Vége.)

Elvállal ni i l (1 v it ii miül é 1

*ar papi

* CäAPO LAJO»

Ftfth 0ZÄ8Ö.

1 & Le^HiiouiaOO s/ o v e f •* k Dói

az ó b í. t t,

ijaar polgári r ullage*, fi

| OJ H<s gyors eike*zilését, $ (emelet.) SZATMÁR, Deák-tér 7 # a legju ii iyo-.-ló U:n.i

ANGOL RUHA VASZM;