Szatmár, 1911 (37. évfolyam, 1-48. szám)

1911-05-14 / 20. szám

2 S Z AT M A R május 14. é mellett a 2-őt az 1 elé helyezni. Az első után jön a második és azután a többi, ami tehetség esetén mindig si­kerültebb lesz. Ne riasszon vissza benneteket a kontárok tudatlansága, sem a szakte­kintélyek szeszélyei. Az erős akarat nem ismer akadályt. Demosthenes dadogó volt, mégis Athén első szóno­kává lett. Kardos kalapja tartós! Gazdaság köréből. A szöllövédelem. Végpusztulással fenyegette még egy pár évvel ezelőtt szőllőtermelésün- ket a peronospora. A gazdák kétségbe­estek és rohamosan hozzáláttak a szől- dőtőkék kiszedéséhez. Földjeiket uj venyigékéi ültették be. Mit sem hasz­nált. A peronospora az uj tőkéket is megtámadta. Sokan lemondtak a jövedelmező szőllő-termelésről és magasra fel­szökkent a bor ára. Úgy hogy még sátoros ünnepek alkalmával sem igen került bor kisgazdáink asztalára. A különböző szerekkel való permetezés Legutóbb irta, hogy haza jön. Hosszabb időre. Talán egy félévre is. Igaz, hogy azt is irta, hogy beteg. Lelkileg megrokkant. De hát azt az öreg nem vette komolyan. Fiatalos blazirtság, gondolta. Nem kell ko­molyan venni. A fő az, hogy hazajön. Majd magához jön. Tavasz van, a természet me­leg életet önt petyhüdt idegeibe, ereibe. Meg is érkezett. Alkonyaikor jött, gyalog, keresztül a szántóföldeken. Ott, ahol valamikor pillangót kergetett. Ott várta az ajtóban. Az öreg Kerekes, meg a háznépe. Az anyjuk, a testvérek, meg a cselédnépség. S mikor belépett az ajtón, az anyja sírva borult a nyakába. Az örömlöl, hogy láthatja. Kerekes is törölt ki egy kÖHuyet a szeméből. Oh, nem a viszontlátás könnyét. Hanem a szánalomét, a fájdalomét. Most már látta, hogy beteg a fia. Csak az anyja |nem látta. Vagy talán nem akarta, nem merte látni. Ő el volt telve a viszontlátás örömeivel. Más mindenki látta. A falu apraja- nagyja. S szánakoztak az öregen. Az öreg Kerekest az sem vigasztalta' hogy a fia doktor lett. Hogy a névjegyén szinte kényeskedve húzódik végig : dr. Kerekes Ferencz. (Vége köv.) soha sem hozta meg a remélt sikert. Azért gazdáink nem is igen orvosol­ták már szőllőiket, hanem — ha vé­szesnek indult — kiirtották és helyére hasznot hozóbb veteményt plántáltak. Ma — úgy látszik — befellegzett a peronosporának és mindenféle penész­gombának. Útját vágta az Antoid nevű por, melynek egyszeri behintésével kivész a legrnérgesebb szőllő, nagy növény bacilus. Amellett kezelése is sokkal egyszerűbb és könnyebb, mint bármi más permetező szeré. Hiteles adatok igazolják, hogy 3 kiló Antoid 1800 öl területű szőllő befuvására teljesen elegendő. És e munka el-» végzése nem vesz igénybe 3 órát egyszeri eljárás után biztos a siker, mert a finom eloszlású por behatol a növény l«^;eldugottabb részeibe is és a bacilusokat, csirájukban elöli. Igen fontos reánk nézve az is, hogy az Antoid magyar találmány és gyárt­mány, tehát kisgazdáink sokkal olcsób­ban beszerezhetik a „Galenus“ gyár „Antoid“ osztályától, (Budapest V. kér. Dorottya-utca 11. szám) mintha az idegen találmány volna és külország­ból kellene hozatnunk. Karoljuk fel tehát ismételten el­hanyagolt szőllőtermelésünket, védjük azt mindenféle betegségeitől a biztos hatású, magyar találmányu hazai gyártmányú, olcsó Antoiddal fáradozá­sainkat biztosan siker fogja koronázni, mert az Antoid áldásos hatását a ha­zai és külföldi földbirtokos szől- lőtenyésztők elismerő leveleinek ezrei j bizonyítják. Üzlet áthelyezés! Bútor üzletemet május l-től Hám János-utcába, Bárdóly Fer- dinánd házába helyeztem át. özv. Koos Józsefné. Karcolatok. Irodalmi termékre mindenkinek szüksége van. A felsőbb tanulmányokat, avagy közép­iskolákat végző műveltebb osztálynak épen úgy, mint a hat elemi ^osztályt végig szen­vedő alsóbb néprétegeknek. Az olvasás a lélek tápláléka. S amint hogy a test meg­kívánja a maga fizikai táplálékát, ép úgy a lélek is. S hogy mégis olyan, szinte ijjesztő módon el van hanyagolva nállunk az iro­dalom, annak két fő oka van. Az egyik az, hogy a műveltebb osztály alig-alig vesz tudomást az irodalmi életről. Nem igen sé­tál az irodalom berkeiben. Inkább a nagyobb napilapok hasábjairól szerzi be szellemi táplálékát. A kevésbé müveit ember, a falusi magyar egyrésze pedig irtózik a betűtől. Azt tartja, hogy a betű öl. A másik része pedig harminc filléres népkönyvtárból, meg lelketlen ügynökök által nyakukba erőszakolt „Rózsa Sándor kalandjai,“ meg a „Tébolyda titka“ s más hasonló lélek mételyező ponyva­termékekből szórakozik. S ha ezeknek a szennyiratoknak lélekölő hatása mutatkozik s egy-egy rablókalandokkal, kalandos gróf­leány szöktetésekkel, s borzalmas tébolydái titkokkal teleszedett ember tényleg elveszti azt a kevés eszét s csakugyan bekerül a bolondok házába, a szépséges, szép gróf­kisasszony mellé, aki ártnányos, titokzatos kezek azért erőszakoltak az élőhalottak közé mert szive hő érzelmeire hallgatva feleségül akart menni szive elszegényedett Tihamérjahoz, — akkor aztán a derék zsiroskaiapu, hatcsabajuszu, pipákoló ma­gyar hamarosan kész az ítélettel : megölte a betű. Ebből aztán vagy az következik, hegy a derék atyafi a padka tüzibe veti a ház körül találkozó összes nyomtatott Írást, s szigorúan meghagyja a házbelieknek, hogy a háznál egyetlen betűs — Írást se tart­sanak, vagy pedig, — a mi szintén való­színű — ő maga is elolvassa a ponyva­regényt. Hogy lássa, mi van abbai olyan ördöngös. S ha már egyszer elolvasta azt az ő egyéni Ízléséhez, természetéhez szabott, históriát, ha elolvasta a „Mágnások testvér­harca stb.* hangos feliratú ima-firka első füzetét, addig le nem teszi a kezéből, amíg 150—180 füzeten keresztül végig nem borzadta a leányszöktetés, gyilkosság, kin- zás külömböző fázisait. S mivel ezek a termékek az ő számukra vannak Írva, az ő naivságuk, gondolatviláguk, kalandos hajlandóságuk szemelőtt tartásával, hát hamarosan beférkőzik a családba. S olvassa apraja-nagyja. Esténként összegyül- nok valamelyik családnál a szomszédok, komaasszony, meg a többi, s az iskolás leány olvas. A többek bólogatnak hozzá. Mig nem egy-egy érzelgős jelenetnél mind- anyian hangos sírásra fakadnak. Talán épen ott, ahol az álarcos titokzatos személyek elrabolják a regényhősnőt, akinek egész élete csak szenvedés. S azok az apró csemeték, ott az asz­tal körül, vagy az ház egyik vackában j szájtátva hallgatják. Serdületlea fiuk és leányok szinte visszafojtott lélekzettel figye­lik : S lelkűkben gyökeret ver a dudva. Agyukat foglalkoztatja a furcsa cselekmény. Gondolkodóba ejti. S a vége rendszerint rossz. Kalandos vágyak, munkátlanzág avagy épen rablás-gyilkolás. Hiszen még napjaink­ban is gyakorta megtörténik, hogy rablé- romantikával megzavart sukanc, vagy fel­nőtt ember kiáll az országúira s kezében az ismert füzetkékből rája ragadt somfa ­✓ Elvállal m i n d e n n e m ü & CSAPÓ LAJOS papi munkák férfi szabó. pontos gyors elkészítését, $ (emelet.) SZATMAR, Deák-tér 7 ^Legfinomabb szövetekből é B Z 1 t : $ W polgári ruhákat I a legjutányosabb árakban.

Next

/
Thumbnails
Contents