Szatmár, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-04-10 / 15. szám
ilprs.iá 3-ik oldal S Z A T M Á R ismerkedni a kisiparosság nyomott helyzetével, nehéz életviszonyaival — és ha alkalmat keresne arra, hogy megirigyelhesse azt a nehéz munkát és küzdelmet, melyet az országnak ez a számottevő néprétege az élettel a megélhetésért folytat: bizonyára beismerne legalább annyit — amit beismerni sehogysem akarnak, hogy : más az elmélet és másként fest a való élet — és hogy az elméletben szépen kieirkalmozott alkotások a gyakorlatban nem mindig válnak be, sőt rendszerint olyan eredményeket szülnek, melyeket senki, még az alkotók maguk sem akartak. Épen így vagyunk az iparszabadsággal is. A liberalizmus magasztos jeligéje alatt létesített szabad- ipar rendszere a gyakorlati életben ; épenséggel nem vezetett az óhajtott ; eredményhez. A céhrendszer — kisiparosaink által áldottnak mondott idejében ipart csak azok űzhettek, akik előbb bizonyságát adt k erre való rátermettségükre. Az úgynevezett „remeklés“ valódi vizsga volt azokra nézve, kik a „mester“ névre pályáztak. De még az sem volt elégséges, ha a „legény“ jól állotta ki a vizsgát. Ki kellett még mutatni azt is, hogy rendelkezik az üzeme és üzlete berendezéséhez és azoknak az első időben való íentartására okvetlenül szükséges. anyagi eszközökkel is. Csak ha e két fontos tényezőnek is a birtokában volt, adatott meg neki az engedély arra, hogy iparát önállóan gyakorolhassa és csak akkor lett felütve mesterré. Ennek pedig az volt az eredménye, hogy az akkori kisiparos, kellő szakismerettel bírva, meg is tudott felelni hivatásának és tisztességes munkáját, szorgalmát a jól megérdemelt anyagi siker is koronázta. Ma egészen másként, van a dolog. Ma nem kell szaktudás, nincs vizsga és nincs remekelés. Ma bárki is kiválthatja az iparengedélyt és nyithat bármilyen üzletet, ha az üzletbe egy „üzletvezetőt“ állít be. Mivel pedig ez nem magának dolgozik és a tulajdonos nem ért a munkához, igy áll elő az olcsó és silány tömegtermelés. Az ilyen verseny természetesen kiveszi a törekvő, de szegény iparos szájából a kenyeret, vagy legalább is arra kényszeríti, hogy ő is silány iparcikket állítson elő. Ez a nyitja, a magyarázata annak a sok panasznak, amely mai iparcikkeink felől hallható. Ám legyen iparszabadsag. De legyen gondoskodva arról is, hogy ezáltal a törekvő és hazafias kisiparos megélhetése ne legyen veszélyeztetve. És túlhajtott, hamis liberalizmussal ne kergesegy ok, hogy minden megtörténhetik. Mily különös hogy az emberek nagy része nem a 148 millió okban, hanem az utóbbi egyben hiszen. Ilyen összeütközés tehát nem valószínű, de nem teljesen lehetetlen. Az üstökös farka, amint láttuk, gázneniü valami, igy ez, habAr volt üstökös, melynek 320 millió kilométer volt is a farka, valami nagy aggodalmat nem okozhat. Habár a félelmes tünemény az üstökösben a farkának fényes uszálya. Annál aggodalmasabb lehet aztán az üstökös feje. Ez, amint láttuk, szilárd anyag ; némelyiknek átmérője megközelíti a föld átmérőjét, tehát ennek az üstökösnek a feje majd oiyan, mint a nap. Hát bizony, ha egy ilyen üstökösfejjel a föld összeütközne, alapos kis meglepetést szerezne a föld lakosainak, melyet az ott lakók nem igen köszönnének meg neki, már csak azért se, mert nem érnének rá. Képes voina eltörölni a föld színéről Parist, Londont, Budapestet, New- Yorkot. ügy, hogy egy ilyen összeütődés a tudomány szempontjából szinte kívánatos volna. Hogy zarándokolnának az emberek, kivált a tudósok, az üstökös romjaihoz. Nem találnának olt ezüstöt, aranyat, gyémántot. De egy darabka szén az üstökös fejéből a tudomány előtt többet érne, mint száz ar.ny- gyémánt. P- Idául a tudomány nem tud. biztos feleletet adui, hogy honnan került az élet első magva a földre, csak sejti, hogy az a szénben nyilvánult meg. Mint láttuk, az üstökösök feje is a szénvegyületek képét mutatja. Ki tudja, uiucs e valami összefüggés az élei első magva, és az üstökösök közt? Egy üstökös katasztrófa nem adna-e feleletet a nagy kérdésre ? Nem többet érne-e ez a felelet sok millió áru gyémántnál ? így a katasztrófáról is beteljesedne, hogy minden kárban van haszon. Hogy ilyen összeütődés eddigtlé nem fordult elő, noha temérdek égi testek keringenek az égürbej, az csak azt bizonyítja, hogy ezeket nem a véletlen vezeti, sőt ellenkezőleg, egy nagyon is bölcs és erős kéz í hogy jól mondja Berzsenyi Dániel: „A legmagasb menny s aether uránjai, Melyek körülted rendre keringenek; S a láthatatlan férgek A Te tölcs kezeid remekelt csudái 1 Őry Tamás. síik ki hazájából a munkást, mert az ennek folytán állandóvá lett vérveszteséget ez a nemzet soká ki nem birja ! SZÍNHÁZ. A „Füst.“ Kacér Ignác ily cimü verses vigjatéka Szombat este került színre a közönség élénk érdeklődése mellett telt ház előtt. — A darabról véleményünket már megalkottuk és meg is irtuk akkor, mikor a sziaügyi bizottságot a darab eltiltása miatt kellőleg méltányoltuk. — Véleményünk ezúttal is az, hogy a „Füst“ színpadi darab. — A szerzőt tisztelői hatalmas babér- koszorúval leplek meg. — Az előadás kitűnő volt, melyeu Aitner Ilka, Wirth Sári, Herceg, Barics, Somogyi és Sípos gyönyörűen játszották meg szerepeiket. A hót többi estélyét három jutaiomjá- ték, — Dénes Elláé. Kouai Imréé, továbbá a kot kis művész csemetéé, Burányi Berci és Szeléuyi Liliké, — kötötték le. — Az összes jutalinazoítakat zsúfolt házakban ünnepelte a közönség, amire azok ra is szolgáltak. — Mindhárom előadás példaszerű volt. Szerdán az öküritoiak javára a Taifuat adták üres ház eiőtt. Az összes bevéieí 84 korona volt. Euhoz nenr kell kommentár. Jutalomjátók. A péntek este színre kerülő „Szicészvér“ juialomjátéka lesz Barics Gyulának, társulatunk kitűnő bariton énekesének. — Luxemburg grófja és Torelió kivaló személyesitöjo igazán rászolgált művészi alakításaival a Közönség szeretetére, miért is reméljük, hogy zsúfolt ház fogja 'ünnepelni Baricsot a jutalom estéjén. Baziiovics cég. Az idei szinházi szezon végének kétségtelenül legnagyobb szen- zatiója lesz Somogyi Károly kiváló komi- kuöuuk jutaiomjátéka. Ez alkalomra Dénes Sándor a „Szamos“ szerkesztője és Somogyi Karoly egy 3 feivonásos revürt iríak, melyben a társulat összes tagjai szerepelni fognak. A színre kerülő darab címe: „Baziiovics cég.“ — Ismerve a darab egyes részleteit, mar előre elárulhatjuk, hogy ez estén olyan pompás mulatságban lesz részünk, minőre a szatmári színpadon nem emlék- szüuk. ' A revü az idei szinházi idény összes újdonságait felöleli és nem fog hiányozni a színpadról nemcsak a Sasfiók, Kis cukros, Trolik báró, Luxemburg grófja, Erdészleány, de meg a Szíhatnith, Tavasz, Szultán, Király, Kék egér, Taifun sib. sem. Heti műsor: Vasárnap délután ez idényben utól- szor „Az elvált a.-szuny,“ este „Iglói diákok,“ Hétfőn zóuaelőadas mérsékelt hely árakkal a „A betyár kendője.“ bncemen őszY.-íán üio.1 Központi iroda : Budapest, V.,Sas-utca25.szám. Te!efon-sz. 107-16. Gyártelep: Selyp. Telefon :Hatvan 45. • Elsőrendű Selypi portlandcementet. Vuikánportland esementet, kitűnő * minőségűt, mely a portiadcemení szabványait 50 százalékkai túlhaladja. Képviselő: li E E E 8 A M U E L Szatmár.
