Szatmár, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-04-10 / 15. szám
S Z A T M Á R április 10. 2 midőn a nemes, humánus intézmények elsorvadnak most nincs pénz, melylyel fenntartani lehetne ? ... Talán mélyebben a zsebünkbe nyúlnak, midőn iskolára, templomra, vagy valami cultu- ralis intézményre gyűjtögető kopogtat ajtaikon?... Talán a magyar ipar fejlesztésére tesznek-e valamit ? Hiszen a tulipánmozgalom nem a kereskedők, hanem a mi mágnásaink kezén sikkadt el! A magyar pénzt külföldi fürdőkben, külföldi üzletekben s Monte- Carloban költik el. És még mi panaszkodunk, hogy Ázsia vagyunk I Igen! Lenézni, becsmérelni ki nem fogyunk. Mi magunk adjuk a vádat, a csúfolódást elleneink szájába, amely amúgy is éhes a magyar botrányokra! Szinte megszoktak már olvasni azokat a becsmérlő olvasmányokat, melyek bármi hibáért mindjárt Ázsiának keresztelnek el! Ha valaha valaki, úgy Széchenyi t ehette ezt!. .. Az ő ajkán az ítélet vád lett volna s ime Ő hirdette, vallotta fanatikus rajongással : „Magyarország nem volt hanem lesz !“ Ö nem gúnyolta saját vérét, saját nemzetét, pedig tehette volna... S ma, midőn egy lelketrázó szerencsétlenségben elvesztik a Közelállói nyugalmukat s intézkedéseik tisztult s nyugalmas lélek felfogása előtt, hibásnak tűnne fel, leázsiázzuk s kongóvá sötétítjük önmagunkat!... Az ököritói katasztrófáról szóló fai- rek kommentárjai majdnem mind ilyen ázsiázó hangon szólallak. Que jure ? . . Majd meglátjuk, hogy az ázsiázók tesznek-e valamit, hogy ha már ók Ázsiát látnak, ne legyen itt többé ! Széchenyi a fajál mérhetetlenül szerető s hibáit javítani igyekező nemes j lelke energiájával nekifeküdt az át- gyuró regeneráló munkának. Az ócsárlás helyett a positiv rnun- í kával, intézmények létesítésével dolgo- I zott eszménye megvalósításán. Vajh mikor támad fel szelleme a j közélet vezérei lelkében ? .. Vajh mikor lesz a munka a leg- igazabb hazaszeretet ? . . . szikla. Kisipar — szabadipar. A szabadelvüség korát éljük s csak a liberális eszmék, irányok és alkotások után vágynak a lelkek. Igaz, hogy már ebben azután vajmi kevesen tudunk disztingválüi s az ál és talmi liberalizmus sokszor ül orgiákat I a valódi szabadelvüség fölött, csakúgy, a mint a szabadság mezején is sűrűn burjánzik fel a tömegeket meg- 1 : tévesztő szabadság. Való igaz, hogy gazdasági életünk sem ment a moder- j nizmus hibáitól és bűneitől. Gazdasági j életünk berendezése nem tud kibonta- j a Nagy Constantin, Attila halálainak esztendejében. Persze ezek mind azért voitak, hogy hirdessék eme nagyok halálát. Milyen a hiú emberiség! Az üstökösöket is az ő önző hiúságának szolgáivá teszi! Caesar meg Attila nagy. Talán az üstökös bic-i. hogy szolgáljon a nagy embernek! Hisz az egész főid a mindenségben egy vakondtúrás. Saz 1811-iki üstökösnek a farka Flamrtiarion szerint nem volt kevesebb, mint 17ü millió kilóméter ! Nos, hát majd ezen kis égi lámpások fognak előagrálni, hogy jelentgossék a nagy emberek halálát; vagy épen egy kis szárazságot, vagy hideget. 1305-ben megjelent a Halley üstökös; ez az esztendő szörnyű hideg volt. Azt hiszem, anélkül is az lett volna. Csak véletlen találkozás az egész. No de térjünk vissza a valóhoz. Az üstökös fejéről már szóltam. Az üstökös farkának anyaga még bizonyosan nincs felderítve. Ezek az üstökös légkörének folytatását képezik, talán a nap hője, vagy fénye, vagy valami elektromos jelenség. A meghosszabbodást inkább az aether mozgásának tartják, mint valóságos anyag kifolyásának. Színképelemzővel vizsgálva az üstökös, a szénvegyületek vonalait mutatja. Minthogy pedig a gyémánt is szén, i; y az üstököse kot az ég gyémántjainak is nevezhetjük. Az üstökösök egv része ellipsis alakú páiyán mozog. Ezek, mivel pályájuk visszatérő görbe vonal, meg-meg jelennek; bizonyom időben visszatérnek. Ezeket visszatérő I i 1 l üstökösöknek nevezzük. Ilyen, amint említettem, a Hailey-fóle üstökös is, mely most május 19-én tér hozzánk vissza. Legközelebb | 1835-ben járt itt, tehát pályáját 76'37 év i alatt teszi meg. Tehát most, mint láttuk, I 25-ötödjőre fog visszatérni. Semmi oka niacs rá, hogy kegyetlenebb legyen irányunkban, mint volt 24 izben. Mostani pályafutását 74 év alatt teszi meg. Óriási elipsisen mozog. Keresztül halad a Föld, Mars, Jupiter, Saturnus, Uránus, Neptun pályáján. Elipsisé- nek nagy tengelye 5 milliárd és 200 millió kilométer hosszú. Alapos kis kirándulás 1 Jó volna tőle megkérdezni, nézték-e a Marson lakók ? irányoztak-e felé távcsöveket a Jupiterről ? a Szaturnusbeliek nem rándultak-e át repülőgépeken a gyűrűre, mint a szatmáriak Dónátkor a Hegyre? Nem örültek-e meg az Uranus lakók a nagy fényesség láttára? Nem marasztották-e őt Napnak? Elvállal minden n e m ü $ SAt*Ó IL \ # ®@r papi iiMHtkák í( FÉRFI SZABÓ. pontos gyors el készítését. $ (emelet.) SZATMÁR. Deák-tér 7 $ kozni a középkoriasság kereteiből; az erősebb joga ma úgy ól, mint évszázadokkal ezelőtt és valóban ma is áll a közmondás : a ki bírja, marja. Kartellek, ringek, trösztök és mesterséges üzemkorlátozások békóiba van szorítva a termelés és ugyanezek fojtogatják — verseny kizárásával — fogyasztók millióit; a szabad ipar égisze alatt kifejlődött kontárság meg tönkretette a kisipart, mely egykoron pedig nemcsak ipari, de főleg nemzeti szempontból is jelentős tényező volt a hazában. Szó sincs róla, szép dolog az a szabadság; de csak akkor, ha nem élnek vele vissza s ha éltető és fejlesztő hatást gyakorol, a helyett, hogy rombolna. Ám az iparszabadság, a szabadipar, aligha találhat általános dicséretre. Legalább az iparosság közt ma már mindsürübben hallhatók olyan hangok, melyek épen nem szólnak dieséróleg a minden téren --- s így a kisipar^terén is — érvényre jutott szabadság felöl. Az ország iparossága kegyelettel emlékezik a régi jó időkre; sírnak a céhrendszer után, mely patriarchalis és maradi formája mellett is érvényt szerzett a szorgalomnak és tudásnak s nem szolgáltatta ki az egyént a tőke és a kontár szabadverseuy esélyeinek. Ha azok közül az urak közül, kik a „misera plebs“ sorsát hivatvák irtózni, — papíron — csak egy is akadna, aki nem madártávlatban vagy elméletben, hanem közelebbről is iparkodnék megHát az öreg Neptunbeliek vakondokszeme mit szólt a nagy fényességhez, melyet az üstökös fénye nyújtott ? Nem imádkoztak-e kétségbeesve: Uram, szabadíts meg-e nagy fényességtől, mert ez megvakitja a mi sötétséghez szokott szemeinket ? Üstökös temérdek van a világűrben. Keplertől egy izben azt kéldazték, hány üstökös van ? s azt felelte, a hány hal a tengerben. Nevezetesebb visszatérő üstökösök: Éneke, körforgása 3‘308 év; Brossea, körforg. 5’462 év; Tuttle, 13 év; Oibers, 72 év; Pons 71 év; Halley 76 év. Tehát a legnagyobb elipsist a Halley üstökös Írja le* így legjobban megérdemli, hogy vele foglalkozzunk. Egyébként is — miut látni fogjuk — igen szép sárga fényű üstökös. De következik már az a kérdés, hogy az üstökös nem ütközhetik-e össze a földdel, hogy meggyujtsa, vagy ellapitsa azt; sarkot csináljon az egyenlítőből s a sarkokból egyenlítőt. Szárazai a tengerből, a szárazból tengert. Erre a kérdésre azt moudhatjuk: nem valószínű. Egy Aragó nevű csillagász azt mondja, 148 millió ok szól amellett, hogy összeütközés ne legyen; s csak egy ok az ellenkező mellett, nevezetesen az az Legfinomabb szövetekből . ■készít i®T polgári ruhákat a legjutányosabb árakban.
