Szatmár, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-27 / 13. szám
márc. 27 S Z A T M A R 3-ik oldal népnevelés nemes ügyét minden téren erkölcsileg és anyagilag gyámolitanU a szövetkezet tagjai a felesleget és a szövetkezet jövőben várható esetleges nyereségeit is ajánlják tel iskola épi- ; tés cétjaira. A krónika feljegyzi, hogy Leszéte ; község tót ajkú polgárai a legnagyobb j lelkesedéssel tették magukévá ezt az indítványt, amellyel sikerül ismét ne- ; hány magyar nyelvre oktató népiskola létesítését megkönnyíteni. Azt hisszük, a dologhoz nem is kell bővebb kommentárt fűzni, már csak azért sem, mert a példa nem egyedül álló. Ismerünk oly szövetke- j zetet, amely a falu két néptanítóját ■ fizeti üzleti feleslegéből, ismerünk oly szövetkezetét, amely árvaházat létesített s viszont olyant, amely 40 betegre berendezett kórháznak fentartá- sát vállalta magára. Ezek a dolgok világosan bizonyítják, hogy a fogyasztási s egyéb szövetkezetek légköre nemesebb erkölcsi tartalommal van telítve és ha egy-egy szövetkezet élére kulturális és emberbaráti érzésektől áthatott egyén kerül, a szövetkezetek, nagy részben tel jesíthetik azokat a kulturális és emberbaráti kötelezettségeket, amelyek egyébként a társadalmat terhelnék. Természetes dolog, hogy Bielicky Jusztinekre van szükségünk, aki a maga kicsiny falujában nemcsak fogyasztási, hanem hitelszövetkezetet és gazdakört is szervezett és vezet állandóan és dacára annak a szűk körzetnek, amelyeknek ezen intézmények működése kiterjed, mégis sikerül olyan eredményt elérnie az embereknek áldozatkészségre való nevelésében, amit az egész ország társadalma is méltán irigyelhet. Bielicky Jusztinekre van szüksége és a leszéteihez hasonló szövetkezetekre az ország kultúrájának, akkor mindinkább kevesebb lesz a düledező falusi iskola, a tetőnélküli népoktatási intézmény, de kevesebb lesz az analfabéta is és kétségtelenül csökkenni fog a széles néprétegek nyomora. Erdélyi 6. SZÍNHÁZ. Sipos Zoltánnak szerdai jntalomjá- téka a várakozásoknak megfelelően igen szépen sikerült. Abonyi hires színmüve a Gyermek került szilire kitűnő előadásban és rendezésben. A közönség, mely teljesen megtöltötte a színházat, — az egész estén át ünnepelte a kiváló jutái in a- zottat, kit több pálmaággal, öt pecsétes levéllel és több ajándék tárgygyal ajándékoztak meg tisztelői. — Sipos, mint a társulat legtehetségesebb és legszorgalmasabb tagja már két év óta kedvence a szatmári közönségnek és méltán rászolgált az ünneplésre, melyben ez estén része volt. E helyütt tartjuk valónak megemlíteni, hogy a direktor még mindig késlekedik Sípost továbbra is leszerződtetni, holott a közönség nagyon szívesen látná ót jövőben is színpadunkon. — .Reméljük azonnban, hogy az igazgató meg fogja hozni a közönségnek azt az áldozatot, hogy Sípost még nagyobb igényei dacára is leszerződteti. A címszerepet a tőle megszokott művészettel játszotta meg. Szilágyi, Herceg és Aitner Ilka szintén kitűnőt produkáltak. — Elragadóan bájos volt j Wirth Sári a kantinos leány szerepó- | ben. luké és Göraöry Vilma kifogástalan játéka egészítene ki az előadás sikerét. Szombaton este Váljunk el vígjáték sehogy sem tudott hatást elérni. A szereplők közül Markovits Margit és Sipos játékai érdemelnek dicséretet. Vasárnap este Luxemburg grófja 11- ik előadását zsufoltház nézte végig. Hétfőn Varázskeringő, Kedden pedig a Cigánybáró nem lettek kellőleg méltányolva. — Az utóbbi előadásról Burányi gyönyörű énekét kell kiemelnünk. Csütörtökön a Magyar szinház műsorából egy kedves vígjáték a Sötét pontot mutatták be. — Úgy a darab, mint a jó előadás nagyobb érdeklődést érdemeitek volna. A szereplők Herceg, Sipos, Rónai, Szilágyi és Somogyi, valamint Aitner Ilka, Gömöri V., Czakó j Mici és Jnke kivétel nélkül jók voltak. Heti műsor: Vasárnap d. u. Próbaházasság, este 12- szer Luxemburg grófja. Hétfőn d. u. Kedélyes paraszt, este ; újdonság először „Taifusz“, Lengyel Menyhért óriási sikerű sensatiós színmüve. Kedd másodszor „Taifusz.“ Szerda „Édua“ Deák Ferenc történelmi színmüve, újdonság. Csütörtök. Dénes Ella jutalomjátékául „Szultán“ operette. Pénteken. Zónaelóadás. „Szulamit.“ Szombaton. „Füst.“ Kaczér Ignácz verses vigjátéka. HÍREK. — Evangélikus egyházi hir. Duszik Lajos evang. lelkész husvét másodnapján Máramarosszigeten, a szatmári ev. egyház fiókegyházában tart istentiszteletet. ban feküdt. Az édes anyja aggódott, amint látta a szenvedő kis arcot, azután pedig azt gondolta, hogy talán nem is tudná nagyon sajnálni, még ha meghalna sem, hisz’ olyan rossz, pajkos. Hirtelen eszébe jutott a kis leánya, és ott hagyta a beteget. A kis gyügyögő csöppség már sirt, bogy nem látta az édes anyját. Az asszony az ölébe vette. A kicsike nem találta magát, keresett valakit . . . Pistát szóllitotta. Az asszony bevitte a házba és megmutatta neki az ágyban a gyermeket, azután ki akarta vinni. A kis leány sirt ott szeretett volna maradni. Az asszony letette az ágy szélére és a pici nagyon boldog volt. Estére a kis lány is beteg lett, a bátyjától megkapta a betegséget. Pár nap múlva a legnagyobb gyermek — Józsi — is lázban feküdt. Az any? fájdalmasan nézte őket, ápolta és virrasztóit felettük'. Magában gyűlöletet érzett a középső gyermek iránt, aki pajkosságával behurcolta a betegséget és két testvérét is beteggé tette. Pista, ha egy-egy kicsit magához tért és látta kis húgát meg a bátyját is hogy betegek, sírni kezdett. Nagyon szerette őket és sajnálta, hogy szenvednek. Kis hat éves szive olyan nagy fájdalmat érzett. Az asszony mikor látta siró gyermekét, vigasztalta és látta kérő tekintetét, meg is csókolta. Ilyenkor nagyon boldog volt a kis Pista. Az asszony azután a másik kettőhöz sietett, hiszen ezek drágábbak voltak neki. Pista napokig feküdt eszméletlenül. Fájdalmas napokat ért a kis család. A kis lányt megölte a gyilkos láz, de még nem elégedett meg a halál angyala, két nap múlva mellette feküdt a temetőben a nagyobbik fiú is. Az asszonyt eszméletlenül hozták haza a temetőből. Az ura bambán nézett maga elé, sehogy sem tudta megérteni, ami történt; a fájdalom megbénította. Az asszony mikor magához tért, szét nézett . . . mintha gondolatait szedné össze. Azután szemeit az ágyra szegezte, hol Pista feküdt. Oda ment , . . nézte mereven a kis arcot, keservesen sírni kezdett, ráborult, a kis ágyra és csókjaival halmozta el a mozdulatlan gyermeket. Mikor ez megmozdult, megkönnyebbülten kiáltott fel: — Csakhogy te élsz, édes jó egyetlen gyermekem. Magyar Vulkáncementgyár Részv.-Wmság Központi iroda : Budapest, V.,Sas-utca 25. szám. Teíefon-sz. 107-16. Gyártelep: Selyp. Telefon : Hatvan 45. Aj g n ti S • Elsőrendű Selypi portiantícementet. Yuikánportland csementet, kitűnő 1«/ üli • minőségűt, mely a porííadcement szabványait 50 százalékkal túlhaladja. Képviselő: B E E R S A M ü E L .Szafniár l «»caiíEaaawKHssí i ii— m— nn 11 gmwim—i ihiibb w MMHTfi"«wiTwr inger«. ? & 3agsg"*üj; yy*» täWSSäEiäfSÄ
