Szatmár, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-27 / 13. szám
9 S Z A T M Á R márc1 27. nak telve. A társadalom minden rété- j gében játszódnak le ilyen tragédiák, a j szererelem és az érdek borzalmas ; harcában, melyben vérzik a sok szív leányaink, testvéreink szivei, kik itt élnek közöttünk, sokszor megvetve minket és önmagukat is. Vájjon hány ember tudja, hogy a nő lealacsonyitására mi mindent követett el az önző férfiönkény, mely ősi, jogtalan uralmát a nő felett még ma, a szabadság eszméinek forró századában is lenn akarja tartani ? ! A férjhezmenés körüli elkeseredett tülekedés, azs anyagi jólétnek a legrettentőbb megalkuvásokkal járó konok bálványozása, a külső disznek. fényűzésnek mindenek felé emelt előszeretete ; ez a mai leány életnevelése. Erről beszél a család, a világ. A szerelem, mint legfőbb alapja a nőiesség érvényesülésének és mint legszentebb cél, mely által jelentőséget, nimbuszt nyer, csak esetlégként jöhet számításba. A legkevélyebb szerepet az érdek játsza mindig és mindenütt. A szegénysorsu leány válogatás nélkül j veti ki a hálóját minden férfiúra, ki őt feleségül venni némi hajlandóságot mutat. Csókját, testét és lelkét adja oda. csak elfogadható állása és keresete legyen. A fejcsóválás itt nem sokat segit mert ez a valóságban még százszorta szomorúbb és vigasztalanabb képet nyújt. De ne kotorjuk fel azt a sok bűzt és piszkot, melylyen ez a társadalom rég idők óta kéjeleg. A tényállás nagyon egyszerű. A női erkölcs létfeltételei a mai társa dalom életéből teljességgel hiányzanak, sőt ez az élet legsikerültebb műhelye a prostitúciónak és az erkölcstelenségnek. Nem zárkózhatunk el tehát annak beismerése elől, hogy a nő helyzete gyökeres változást kivan, valamint azt is el kell ismernünk, hogy a nőnek a férfiúval való egyenjogúsítása minden téren a legégetőbb társadalmi i , , ,,c’ , I szükség es a végső méntomegoldás. | Uj nevelés: kenyér kell a nőnek, hogy önmaga felett rendelkezhessék, hogy a jellemét fejleszthesse. Arra pedig, hogy maga teremthesse meg a jövőjét, szüksége van az anyagi függetlenségre, illetve arra, hogy a saját munkája után való megélhetésre mód adassák neki. Szabad, független emberré kell nevelni a nőt, a ki felett nem uralkodik más, csak saját szive s kinek épugy lehessenek eszményei, mint a férfinek és akkor a női ideál típusával gyakrabban találkozhatunk az életben. Irodalom, művészet, nemzetek egész kultúrája újjáalakul a sikeres nőnevelés nyomán s a mi eddig csak a szenvedő szivek ábrándja volt: uj erkölcsök támadnak az érdek lánca alól felszabadított szerelem egy lélekben ! fenkoltebb emberiséggel fogja benépesíteni a világot. Szövetkezetek a kultúra szolgálatában. A szövetkezetek kulturális hivatását nagyon sokan szeretik kétségbe vonni, pedig a való élet minden nap rácáfol a kétkedőkre. Legutóbb is oly dologról ad hirt a napi sajtó, ami világosan bizonyítja, hogy a fogyasztási, hitel és egyéb szövetkezetek helyes vezetés alatt egy-egy községnek nem csupán gazdasági téren való előrehaladására szolgálnak, hanem igazán nagy szolgálatára lehetnek a kultúrának, a népnevelésnek. Az eset a következő. Leszéte Nyitra- vármegyének egy kicsiny tótajku községe. Ebben a községben Bielicky Jusztin esperes plébános kezdésére nehány év előtt megalakult a fogyasztási szövetkezet. Üzleti szempontból is egyike a legjobb szövetkezeteknek, jóformán az egész falu népének fogyasztási szükségletét ellátja. Forgalma év- rői-évre emelkedik, mérlegét ezidén is, nem túlságos, de igen szép nyereséggel zárta. Az alapszabályok értelmében a szövetkezet nem fizethet ki tagjainak 5f>/0-nál nagyobb osztalékot. Ezért a fogyasztási szövetkezetek, ha az alaptőke 5%-ánál nagyobb a nyereségük, azt a tagok közt bevásárlás arányában j szokták felosztani. A leszétei szövetkezetnek 1320 korona ily felesleges pénze maradt, amely azonban nem kerül felosztásra. A közgyűlésen felállt a szövetkezet érdemes elnöke, Bielicky Jusztin esperes plébános s azt az indítványt telte az igazgatóság nevében, hogy miután a kerület több községében | iskolák építése vált szükségessé s a ; községekre amúgy is elég sok teher nehezedik s végül, mert a szövet- I kezeteknek amúgy is egyik célja a Magyar zarándokok kara. Keletről jöttünk. Jégen és áron Keresztül törtünk. Tízezer gáton Által jövénk. Nem nyugszik vérünk, tova visz utunk, Bolygás a részünk. Hová is jutunk ? Mi iut felénk ? Keletről jöttünk. A cél még messze, Tova visz vérünk. Reggel és este Ez az imánk : „Adj Uram nyugtot, adj Uram békét, Dalaink Neved fényét dicsérjék, Vedd le igánk !....“ Messze a cél még. zsibbad a vérünk; Ők, kik elérték, rokonink nekünk, Adnak hazát ......... Keletről jöttünk . ... Haj ez a végzet: Hogyha elértünk, uj vágy űz, éget... Előre hát ! Gyulai István. A rossz gyerek. Irta: M. I. C-eudes volt a falu. Vasárnap mindenki pihenőt keresett az egész heti fáradság után. A Bíró házaspár is a húz előtt üldögélt, nézték a kis két éves lányukat, amint játszott, meg a Józsi fiút figyelték, hogy mit böngészik a könyvből, mert ez már a másodikba járt. A középső gyermek, Pista, a szekér mellett ugrált; egész ellentét volt az ö pajkos és bátyja csendes természete között. Olykor-olykor figyelt szüleire, látta, hogy azok mily boldogan nézik két testvérét. Fájt a kis szive. Öt soha sem csókolja az édes anyja, mint Józsit, őt biztosan nem szereti úgy. Lopva nézett az anyjára, de félt hozzá menni. Azután megint játékához fogott. Bírónő észre vette a fiút és igy szólt az urához: — Milyen rossz az a' Pista ! soh' se venné kezébe a könyvet . . . akarnám, de én még sem tudom úgy szeretni, mint a másik kettőt. Az ember bólintott, hogy bizony ő is úgy van vele. — Meg rossz is, mindig ugrál, nem olyan mint Józsi, — toldotta az asszony. Elébe vette a kis leányt és simogatta a Józsi sima fejét. Szegény kis Pista, úgy szerette volna ha őt is csókolná az édes auyja, De ő rossz, őt bizony nem csókolja meg! Neki mindig azt mondja: „Te rossz, te szófogadatlan.“ Az asszony meg, nem hivtá magához, azt hitte, hogy a gyermek nem szereti őt, nem örülne úgy csókjainak, miut a másik kettő. Nem is törődött vele. Másnap a rossz gyermek heves láz Elvállal mindennemű^ ^.Legfinomabb szövetekből pa] itc ük FÉRFI SZABÓ. ]£ & 3 2 1 t polgári ruhákat pontos gyors elkérilesét, $ (emelet.) SZATMÄR, Deák-tér 7 ijf a legjutányosabb árakban.
