Szatmár, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-20 / 12. szám
XXXVI. évfolyam FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS HETI LAP. ELŐFIZETÉSI AH ; Helyben : Vidéken : Egész évre 4 kor. Egész évre 6 kór. Eftyes szám ára IO fillér. Főispáni beiktatás. Csaba Adorjánnak városunk főispánjává történt beiktatását nevezetessé teszi azon körülmény, hogy a legkis- sebb politikai mozzanattól is mentes volt. A beiktatási aktus simasága is ezen körülménynek tulajdonítható, mert a függ. párt vasárnap hozott határozatában csak arra az esetre ígért passzivitást a politikai színezet mellőzésére, ha arra kényszerítve nem lesz. — A rendezőség pedig volt olyan figyelmes és ügyelt arra, hogy az elkerültessék. A városház díszterme már négy óra előtt megtelt diszmagyaros ünneplőkkel és külömböző küldöttségekkel, a karzat pedig előkelő hölgyközön- séggel. Dr. Vajay Károly polgármester 4 órakor nyitotta meg a rendkívüli közgyűlést, melynek egyetlen tárgya a főispáni beiktatás volt. Megnyitó beszédében hivatkozott az uj főispán személyére és egyéniségére és kérte erre való tekintettel a közgyűlést, hogy mellőzze a beiktatás alkalmával a politikai színezetet. — Majd pedig indítványozta, hogyVisky Károly elnöklete alatt dr. farkas Antal, dr. Frieder Adolf, dr. Fejes István, Fogarassi Sándor és Szentiványi Károly bizottsági tagokból álló küldöttség hívja meg a főispánt a közgyűlésre. Egyben felhívta mindazokat, kik csatlakozni óhajtanak, hogy szintén menjenek a főispán lakására. Mintegy 15 magánfogatból állott a menet, mely a főispánt meghívó küldöttséget vitte. A díszteremben való megjelenésekor hatalmas éljenzés fogadta a főispánt, kit dr. Vajay Károly polgármester üdvözölt. Az üdvözlő beszéd elhangzása után a hivatalos esküt tette le a főispán, melyet dr. Papp Zoltán tanácsjegyző olvasott fel előtte. A törvényhatóság nevében dr. Keres., tszeghy Lajos biz. tag üdvözölte a főispánt, majd pedig a főispán tartotta meg székfoglaló beszédet, melyet a következőkben foglalunk össze: Tek. törv.-hat. bizottság! Az előzőleg elhangzott meleg hangú üdvözlő szavakra annyira meghatottnak érzem magamat, hogy hálám és köszönetéin kifejezésére a méltó szavakat nem is tudom megtalálni s életem legnagyobb feladatául tűzöm ki, hogy tettekben rójam le e város közönségével szemben a mai szives fogadtatásból reám háramló kötelezettséget. Mikor én a magas kormány ajánlatára ő Felsége koronás királyunk kegyelméből a főispáni állásra kineveztettem s ezen állást elfogadtam, talán nem is mérlegeltem eléggé gyenge erőimet s tehetségemet s csak akkor, midőn a higgadt s nyugodt gondolkodás stádiumába jutóin, éreztem a reáin háramló nagy feladatok súlyát és horderejét. Megvallom, az első időkben kislel- küség és kétség fogott el, vájjon használhatok-e csekély erőimmel e vármegye, ezen város és a magyar társadalomnak oly mértékben, mint azt a főispáni állás képviselőjétől megvárni lehet. De aztán megnyugtatott azon meggyőződésem, hogy erős akarat minden nehézséggel szembe állhat. Becsületes munkássággal a fogyatkozásokat pótolni s igazságos és törvényes kormányzással az erőket egyesíteni lehet. Ezeket az elveket tűztem ki magamnak főispáni működésem alapjául, ezen elvek vezérelnek nehéz feladataim teljesítésében s az a kérelmem, hogy ezen irányban álljon a t. törv.-hatósági bizottság segítségemre. T. törv.-hat. bizottság! Ez a nemes város azzá, ami, saját erejéből lett. A belső erőknek növelését s a negativ erők elhárítását tűzöm én ki feladatomul, mert e várost, mely nekem is otthonom, szeretném nagynak, virágzónak skulturmissiója magaslatán állónak látni. Működési tervemet illetőleg ma én nagyobbszabásu programmal nem állhatok elő, erre nézve előbb a város vezetésre hivatott fórfiai részéről kell egy látképet szereznem. Egyet kijelentek azonban, hogy mindazon társadalmi s gazdasági követelmények, melyek- a város fejlesztésére befolyásSzatmár, 1910. márc. 20. Szerkesztőség :Vörösniarty-u. 16. szám. Kiadóhivatal: Deák-tér 3. szám. Mindennel; ű dijak a kiadóhivatalban fizetendők. Megjelenik minden vasárnap. sál bírnak, állandó gondoskodásom tárgyát fogják képezni. Két kérdés van. melyet a közeljövő feladatai közé sorolok. Egyik a vízvezeték és csatornázás kérdése, mely a fejlődésnek a mai modern egészségügyi követelmények szempontjából conditio si ne qua nonja. A másik kérdés a város technikai téren való fejlődésének alapjául szolgáló s évtizedekkel előre szóló tervezeti programul elkészíttetése. Ezen kérdés szerintem a város modern fejlődése szempontjából nem ke- ; vésbbé fontos, de amennyiben nagy mérvben bevág a magánjogi érdekekbe i is, elismerem, hogy rendkívül nehéz- ! ségekkel jár. De ötletszerű s alkalmi i intézkedésekkel egy modern város alap- j ját lefektetni nem lehet. S a jövő nem- i zedék hálájában találjuk meg jutalmát az e téren hozott áldozatoknak. Én azt hiszem, hogy erős akarat s a város jól felfogott érdeke e tekintetben sikerrel járó munkát fog végezhetni. Társadalmi politikai téren s a köz- igazgatás vezetése tekintetében kénytelen vagyok ismétlésbe esni a vár- I megyén elmondott programmommal. De bár ez a dolog természeténél s ugyanazonosságánál fogva egészen magától érthető. Felekezeti tekintetben a felekezetek teljes és tökéletes békéjének fentartá- sát tűzöm ki célul. Nemzetiségi kérdésben az a nézetem, hogy mindnyájan egyenjogú polgárai vagyunk e hazának; egyikünk sem követelhet magának egyénileg több jogot, mint a mi a másikat megilleti s mindaddig, mig a nemzetiségek az egységes magyar állameszme fogalmát tiszteletben tartják, faji, nemzetiségi kultúrájuk terén való működésűket én is tiszteletben tartom, egyéni érvényesülési törekvésüket jogosnak elismerem s e téren készséggel támogatom. Szociális szempontból szükségesnek tartom kijelenteni, hogy a kisebb emberek, a mezőgazdasági munkások, az ipari, gyári alkalmazottak bennem mindenkor hivatott védőt találnak. Sérelmeik, jogos panaszaik meghallgatására ajtóm előttük mindenkor nyitva áll. Az adminisztráció állandó figyelmem tárgyát fogja képezni, de én megvagyok győződve, hogy olyan tapintatos és bölcs vezetés mellett, mint a polgár- mester űré, olyan tisztikar, mint a FELELŐS SZERKESZTŐ: DUSZIK LAJOS.
