Szatmár, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1910-03-20 / 12. szám

XXXVI. évfolyam FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS HETI LAP. ELŐFIZETÉSI AH ; Helyben : Vidéken : Egész évre 4 kor. Egész évre 6 kór. Eftyes szám ára IO fillér. Főispáni beiktatás. Csaba Adorjánnak városunk főis­pánjává történt beiktatását nevezetessé teszi azon körülmény, hogy a legkis- sebb politikai mozzanattól is mentes volt. A beiktatási aktus simasága is ezen körülménynek tulajdonítható, mert a függ. párt vasárnap hozott ha­tározatában csak arra az esetre ígért passzivitást a politikai színezet mellő­zésére, ha arra kényszerítve nem lesz. — A rendezőség pedig volt olyan figyelmes és ügyelt arra, hogy az elkerültessék. A városház díszterme már négy óra előtt megtelt diszmagyaros ünnep­lőkkel és külömböző küldöttségekkel, a karzat pedig előkelő hölgyközön- séggel. Dr. Vajay Károly polgármester 4 órakor nyitotta meg a rendkívüli köz­gyűlést, melynek egyetlen tárgya a főispáni beiktatás volt. Megnyitó beszédében hivatkozott az uj főispán személyére és egyéni­ségére és kérte erre való tekintettel a közgyűlést, hogy mellőzze a beiktatás alkalmával a politikai színezetet. — Majd pedig indítványozta, hogyVisky Károly elnöklete alatt dr. farkas Antal, dr. Frieder Adolf, dr. Fejes István, Fogarassi Sándor és Szentiványi Károly bizottsági tagokból álló küldöttség hívja meg a főispánt a közgyűlésre. Egyben felhívta mindazokat, kik csatlakozni óhajtanak, hogy szintén menjenek a főispán lakására. Mintegy 15 magánfogatból állott a menet, mely a főispánt meghívó kül­döttséget vitte. A díszteremben való megjelenése­kor hatalmas éljenzés fogadta a főis­pánt, kit dr. Vajay Károly polgármester üdvözölt. Az üdvözlő beszéd elhang­zása után a hivatalos esküt tette le a főispán, melyet dr. Papp Zoltán tanács­jegyző olvasott fel előtte. A törvényhatóság nevében dr. Ke­res., tszeghy Lajos biz. tag üdvözölte a főispánt, majd pedig a főispán tartotta meg székfoglaló beszédet, melyet a következőkben foglalunk össze: Tek. törv.-hat. bizottság! Az előzőleg elhangzott meleg hangú üdvözlő szavakra annyira meghatottnak érzem magamat, hogy hálám és köszö­netéin kifejezésére a méltó szavakat nem is tudom megtalálni s életem leg­nagyobb feladatául tűzöm ki, hogy tettekben rójam le e város közönségé­vel szemben a mai szives fogadtatás­ból reám háramló kötelezettséget. Mikor én a magas kormány aján­latára ő Felsége koronás királyunk kegyelméből a főispáni állásra kinevez­tettem s ezen állást elfogadtam, talán nem is mérlegeltem eléggé gyenge erőimet s tehetségemet s csak akkor, midőn a higgadt s nyugodt gondol­kodás stádiumába jutóin, éreztem a reáin háramló nagy feladatok súlyát és horderejét. Megvallom, az első időkben kislel- küség és kétség fogott el, vájjon hasz­nálhatok-e csekély erőimmel e vár­megye, ezen város és a magyar tár­sadalomnak oly mértékben, mint azt a főispáni állás képviselőjétől megvárni lehet. De aztán megnyugtatott azon meg­győződésem, hogy erős akarat minden nehézséggel szembe állhat. Becsületes munkássággal a fogyatkozásokat pó­tolni s igazságos és törvényes kormány­zással az erőket egyesíteni lehet. Ezeket az elveket tűztem ki ma­gamnak főispáni működésem alapjául, ezen elvek vezérelnek nehéz feladataim teljesítésében s az a kérelmem, hogy ezen irányban álljon a t. törv.-hatósági bizottság segítségemre. T. törv.-hat. bizottság! Ez a nemes város azzá, ami, saját erejéből lett. A belső erőknek növelését s a ne­gativ erők elhárítását tűzöm én ki fel­adatomul, mert e várost, mely nekem is otthonom, szeretném nagynak, virág­zónak skulturmissiója magaslatán álló­nak látni. Működési tervemet illetőleg ma én nagyobbszabásu programmal nem áll­hatok elő, erre nézve előbb a város vezetésre hivatott fórfiai részéről kell egy látképet szereznem. Egyet kijelen­tek azonban, hogy mindazon társa­dalmi s gazdasági követelmények, melyek- a város fejlesztésére befolyás­Szatmár, 1910. márc. 20. Szerkesztőség :Vörösniarty-u. 16. szám. Kiadóhivatal: Deák-tér 3. szám. Mindennel; ű dijak a kiadóhivatalban fizetendők. Megjelenik minden vasárnap. sál bírnak, állandó gondoskodásom tár­gyát fogják képezni. Két kérdés van. melyet a közeljövő feladatai közé sorolok. Egyik a vízvezeték és csatornázás kérdése, mely a fejlődésnek a mai modern egészségügyi követelmények szempontjából conditio si ne qua nonja. A másik kérdés a város technikai téren való fejlődésének alapjául szol­gáló s évtizedekkel előre szóló terve­zeti programul elkészíttetése. Ezen kérdés szerintem a város mo­dern fejlődése szempontjából nem ke- ; vésbbé fontos, de amennyiben nagy mérvben bevág a magánjogi érdekekbe i is, elismerem, hogy rendkívül nehéz- ! ségekkel jár. De ötletszerű s alkalmi i intézkedésekkel egy modern város alap- j ját lefektetni nem lehet. S a jövő nem- i zedék hálájában találjuk meg jutalmát az e téren hozott áldozatoknak. Én azt hiszem, hogy erős akarat s a város jól felfogott érdeke e tekin­tetben sikerrel járó munkát fog végez­hetni. Társadalmi politikai téren s a köz- igazgatás vezetése tekintetében kény­telen vagyok ismétlésbe esni a vár- I megyén elmondott programmommal. De bár ez a dolog természeténél s ugyanazonosságánál fogva egészen magától érthető. Felekezeti tekintetben a felekezetek teljes és tökéletes békéjének fentartá- sát tűzöm ki célul. Nemzetiségi kérdésben az a néze­tem, hogy mindnyájan egyenjogú pol­gárai vagyunk e hazának; egyikünk sem követelhet magának egyénileg több jogot, mint a mi a másikat megilleti s mindaddig, mig a nemzetiségek az egységes magyar állameszme fogalmát tiszteletben tartják, faji, nemzetiségi kultúrájuk terén való működésűket én is tiszteletben tartom, egyéni érvénye­sülési törekvésüket jogosnak elismerem s e téren készséggel támogatom. Szociális szempontból szükségesnek tartom kijelenteni, hogy a kisebb em­berek, a mezőgazdasági munkások, az ipari, gyári alkalmazottak bennem min­denkor hivatott védőt találnak. Sérel­meik, jogos panaszaik meghallgatására ajtóm előttük mindenkor nyitva áll. Az adminisztráció állandó figyelmem tárgyát fogja képezni, de én megvagyok győződve, hogy olyan tapintatos és bölcs vezetés mellett, mint a polgár- mester űré, olyan tisztikar, mint a FELELŐS SZERKESZTŐ: DUSZIK LAJOS.

Next

/
Thumbnails
Contents