Szatmár, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-30 / 5. szám
5ZATMÄR január 30. 2 az egységes, összeolvadó társadalom kicsinyített alakja. Még mindig zártkörű táncestélyek“ meghívói röpködnek, melyeket egyes társadalmi osztályok, körök rendeznek. A tánc mámorában fel-fellobbanó szerelmet lehűti a holnap, a bálok éjjelét követő siralmas katzenjammer. Az élet drága s a házasságkötések ritkulnak. A létért való küzdelem elnyomja a szerelmet, a házasságok anyagiasak s a „noblesse oblige“ nagy Moloch-ja elnyeli sok-sok szív ideális érzelmét; ennek áldozunk verejtéket, munkát, pénzt, melyet a bálok után megkoplalunk. * Farsangolunk ... Bálokat rendezünk ... De mindez csak a múltnak korunkra ■erőszakolt formasága. A tömegbálok kedélytelenek, nem fedik a farsangi mulatságokat; helyettük a jourok, piknikek veszik át a szerepet, ezekké tör- pültek a régi, hires, vármegyékre szóló bálok. A mulatozás lemossa az emberről a színpadi festéket, őszintévé teszi, korunk báljai is hű képei társadalmunknak. Hidegebbek, zárkózottabbak, anyagiasabbak, akár csak korunk fiai. . . Vajh, mikor tér vissza a régi farsang, a régi magyaros, farsangi kedv?... Szikla. vetően. Igen, kigyelmed fél! Hát már hamarosan ennyire ment ?! Hát nem akarja a tulajdon édes gyermekének a javát ? Hát ennyire elijeszti egy levél, amit nem is a fia ir ?! Szépen vagyunk. Nagyon gyönyörűen vagyunk. Még megérem, hogy Kocsárdy Károly maga megy el megkérni a fia számára Jánosi Mariskát, a nyomorultat, a koldust. — De ez nem lesz, most már én állok a gátra. Had látom, ha bele is halok, de megmutatom, hogy ez a porta nem aljasodik le annyira, hogy egy falu bakterjének a csemetéje üljön bele. Nemes Kocsárdy Károly csak hallgatott, nem mert az asszony szavába vágni, hanem vette a kalapját s megindult az ajtó felé; hanem amikor már a kilincsen volt a keze. hátra fordult s csak annyit mondott a magából kikelt asszonynak: — Nem bánom akármit csinálsz !! Én félek, én ismerem Pistát s azzal megindult ki a házból le a nagy szérüs kert felé, gondolkozva, lehorgasztott fővel.... Borcsa asszony pedig nyaka köré kerítette háromszegletes nagy kendőjét s megindult ki a korláthoz,... átalnézett s meglátta azt, akitől úgy féltette a fiát. (Folyt, köv.) Az esperanió Szatmáron. Csodálatosan jóleső érzés tölti be egész valómat, ha magam elé gondolom azt a szép számban egybegyült, válogatott közönséget, amely az expe- ranto helyi csoportját megalakította. Hogy miért e jóleső érzés ? Megfelelek erre is. Azok közé tartozom, akik az esperantonak lelkes hívei. De lelkes híve vagyok, szívből szeretője városunknak is. Es amikor az esperantó mozgalom induló — félben volt Szat- máron: dideregve féltem attól, hogy blarnálva leszünk; hogy beteljesedik az informálónak e jóslata: — Nem tud Szatmáron öt embert sem fogni, akik espíuantóul tanuljanak. Hála és köszönet annak a szép közönségnek, amely tegnap este a ref. főgimnázium VII. osztályát zsúfolásig megtöltötte : nem vált be a jóslat. Nemcsak ! a központ kiküldötte szemlélhette lelkes ! örömmel a nagyszámú ifjú — esperan- i tistákat, de el kellett ismernünk, hogy Szatmár intelligens közönségének szine- i java gyűlt ott egybe. Vannak tehát az esperantonak Szat- máron is lelkes apostolai, akik meg győzik majd a lemosolygókat, akik eloszlatják majd azoknak is a kételyeit, akik az esperantót a nemzeti nyelv ellenségének tartják. Meggyőzik majd ezeket azzal, hogy az esperantó nem kivánja sem pótolni, sem kiszorítani a nemzeti nyelveket. Nem egyéb ez, mint egy nemzetközi érintkező nyelv, mely a különböző nemzeteket — a nyelveik okozta távolságot eloszlatva — közelebb óhajtja hozni egymáshoz. Gyakorlati célokat akar ez meg- valósitani. Nem a politika, hanem a tudomány, irodalom, közgazdaság, ipar és kereskedelem céljait kivánja szolgálni. És, ha az ezekre illetékes tényezők, komolyabban foglalkoznak vele, be kell látniok, hogy erre a célra felette alkalmas. Az esperantonak az adja meg a lét- jogosultságot, hogy nyelvtana igen rövid, feltétlenül logikus és kevés számú szabályai nem ismernek kivételt. Szókincsének nagy része nem terheli a memóriát, mert azok nagy része az élő nyelvek közkeletű szavai, és a beszélőnek szinte önkéntelenül tolulnak ajkára. Szívből üdvözlöm a szatmári gru- pót alkotó k. tagtársaimat, mint az esperantó lelkes apostolait Gida. Elvállal min den néniül papi munkák CSAPÓ LAJOS FÉRFI SZABÓ. pontos gyors elkészítését, jji (emelet.) SZATMÁR, Deák-tér 7 i SZÍNHÁZ. Francia darabokban egyáltalán nincs hiányunk az idei saisonban. És ami a fő, az eddig előadottak színészeink igyekezete folytán mind jelentős sikert arattak. „Paradicsom“, „Kék egér“, „Király“, valamint az elmúlt héten bemutatott „Testőr“ előadásai tanúskodnak a társulat drámai személyzetének ez oldalú erősségeiről. Szombat este, valamint vasárnap is a „Testőr“ cimü francia vígjáték vonzott telt házat. Kitűnő, mulattató darab és csak abban különbözik a többiektől, hogy kissé túl sok benne — a nem fiatal leányoknak való. A darabhoz méltóan az előadás és rendezés is kifogástalan volt. Wirth Sári kokotjat kell j első sorban kiemelnünk. Kedves és könnyed játéka, sokoldalúsága és ambíciója nagy j jövőre engednek következtetni. Herceg, Sipos i és Rónai kitűnő játékai önönmagukat dicsérik. Úgyszintén Markovits Margit, Szilágyi, j Inkei, Molnár és Gömöri Vilma kivették | részüket a sikerből. Ellenben Dunai a nem neki való szerepet teljesen elejtette, ami által az .gén érdekes kibontakozási végjelenet teljesen hatástalan maradt. A beteg súgót ez este Skultéti helyettesítette, csak I az a kar, hogy a sagólyukból, mert az első , padsorokban ülők felől akár a karzatról is szavalhatott volna. Vasárnap délután a „Bálkirálynő“ ment J zsúfolt ház előtt jó előadásban. Az „Erdé.szleáuy“ hétfőn ismét telt házat hozott. Bállá Mariska, Dénes Ella, Lugossi, Sipos és a többi szereplők a megszokott jók voltak. Szelényi Ilona, ki szerződtetés céljából lépett fel, ügyes és temperamentumos színésznő, de talán mégis túl fiatal a komikai szerepkörben. Kedden a „Sasfiók“ művészi előadását telt ház nézte végig. Sípos ez este ismét művésziesen játszott. Szerdán este Bagi Gyula, az újonnan szerződtetett főrendező mutatkozott be mint színész és főrendező. Jó hir előzte meg és ezt első szereplésével meg is erősítette. Suderman hires színmüvét, az „Otthon“-t adtak olyan gördülékeny és kifogástalan előadásban, hogy nem akartunk szinpadankra ismerni. Mintha az uj főrendező az összes szereplőket kicserélte volna. Láttunk végre egy tökéletes színmű előadást. Mert az esteli az volt. A siker oroszlánrésze természetesen Bagi Gyulát dicséri, ki mint rendező és főszereplő minden kétkedést kizáróan már ez első fellépésével bebizonyította, hogy kiváló színpadi ember. A direktornak pedig csak gratulálni tudunk a jó választásért. Markovits Margit művészi játéka dicséretre nem szorul, Elégséges, ha megemlítjük, hogy mai szereplésével ismét szaporította eggyel ama nagy sikerei számát, aminőkkel nagyon kevés vidéki színész dicsekedhetik. Margit szerepét Wirth Sári játszta az előadás művészi keretébe illő gonddal és kedvességgel. Ez a fiatal színésznő napról-napra tanujelét adja fényes tehetségének, kedves játékának és művészi ambíciójának, melyet eddigi mel- löztetése miatt nélkülöztünk. Szilágyi, Inka Legfinomabb szövetekből Részit — Mr polgári ruhákat a legjutányosabb árakban.
