Szatmár, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1910-10-16 / 42. szám

XXXVI évfolyam 42-ik szám. Szatmár, 1910. okt. 16. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS HETI LAP. előfizetési ae; Helyben : Vidéken : Egész évre 4 kor. Egész évre 6 kor. Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal Deák-tér 3. szám. Mindenneirű dijak a kiadóhivatalban firetendök. Megjelenik minden vasárnap. Tömegsztrájk. I ranciaországban sztrájk. Sztrájkba léptek az ottani vasutasok. Nem volna érdektelen valahogy végigkísérni azt a folyamatot, melynek eredménye egy tömegiázadás. Hogyan fejlődik, ho­gyan terjeszkedik, hogyan harapódzik tovább a tűz, mig egyszerre csak lángban áll az egész tömeg. Azonban ily mélyre pillantani csak kiváltságos nagy szellemeknek lehet. Carlyle Ta­más leír egy ilyen mély pillantást. Annak idejében Cromwel Olivér eié, aki lován ült, odaállt egy katona és a fölállított csapatok nevében beszélni kezdett. Megszólalt ajkán az egész hadsereg panasza s artikuláltan kife­jezte azt, amit a háta mögött álló százezernyi legénység érzett. Crom­wel! látta a lázadás füzét, de mielőtt lángokban tört volna az ki, hirtelen lecsapott rá és elfojtotta. Hogyan ? A nyeregkápájába nyúlt, pisztolyt vett elő és lelőtte a lázadót a lázadással együtt. Mert a tömeg mindig engedelmes és mindig lázadásra kész egy és ugyan­abban a pillanatban. Rab is, lázadó is. Minden attól függ, hogy azok, akik fölötte állanak, hogyan viselkednek, a bölcseség és energia milyen fokára tudnak emelkedni és kellő időben mekkora elszántsággal tudnak szembe szállni vele. Ha a kellő pillanatot el­mulasztják, az explozió bekövetkezik és akkor legnagyobb elszántság sem ér semmit. Ezt a pillanatot mindenesetre el­mulasztotta a francia kormány most, miután a 'francia vasutasok tömeg­sztrájkja kitört. Nehéz lett voina a kellő pillanatot kilesni, mely az el­fojtásra alkalmas lehetett volna, mert a lázadás szelleme régóta kisért a vasutasok közt és a tűz különböző irányokban terjedt tovább a központ­ból a perifériák és perifériák felől a központ felé. És sok mindenfélének kellett történnie, amigaz ilyen fegyel­mezett, munkához szokott, munkából élő hatalmas tömeget át tudta járni a közös akaratnak és közös cselekedet­nek szelleme s amig ; Megheterogé- nebb, legkülönbözőbb individiumok : egy és ugyanazt akarva, összetörték a {egyelem és engedelmesség bilincseit. Szatmár, 1910. okt. 15. Mánuei király idegen földön van és nem fogja többé kipréselni az öt- venrnilliós előlegeket a szegény por­tugáloktól. Valahol délen nagy szél­vihar keletkezett és elsöpörte a sze­gény emberek elnyomóját, elkeseritő­jét. — Az elnyomottak pedig kéz de nek berezdezkedni az uj életre. — Programmjukat nézve, nem voltak ér­demtelenek a diadalra. — Kiszabadít­ják Portugáliát a Vatikán hatalmából, mert meggyőződésük, hogy az egy­ház forrása minden bajnak. — Meg­csinálják francia mintára az állam és J az egyház teljes szeparációját. — Harcot indítanak a klerikálizmus el­len minden vonalon, — Államosítják a közoktatást. — Rendezik az ország végsőkig züllött pénzügyeit. — Meg­tisztítják az adminisztrációt a becste­len elemektől, melyek a királyság alatt ellepték, és végül szervezik a köztár­saságot francia mintára, hogy az or- j szágot európai színvonalra emeljék. A Portugálok minden baj kutfor- rásának az egyházat tartják. — Ezért szigorú rendeletet adott ki az uj köz- társasági kormány, melyben az összes szerzeteseket kiutasítja az országból és elrendeli vagyonuk elkobzását. — I Lévén ezek a királyságnak mindenütt leghívebb uszályhordozói. — Nincs uszály, hordozóra sincs hát szükség, — Mert félő, hogy ezek fognak egy uj forradalmat támasztani az uszály visszaszerzése céljából. # Eqy modern n índentfudo. Semmi sem jellemzi jobban a mi ko­runkat, mint az az ellentét, a mely a müveit embernek ismeretköre és a mindennapos szük­ségletté vált ismeretek roppant kiterjedése között van. Az embert arra hajtja a szük­ség, hogy többé kevésbbé egyoldalúan ké­pezze ki magát, ha a maga életpályája dol­gaiban teljes és biztos képzettséget akar szerezni. A tudományok többi területeit kény­telen elhanyagolni, a polihisztor ma már körülbelül a lehetetlenségek sorába tartozik. Viszont azonban az élet minduntalan vet fel olyan problémákat, melyek megoldásához okvetlen szüksége van mindenkinek szakmá­jától távoleső ismeretekre. Ezt az ellentmondást a modern ember úgy egyenlili ki, hogy tart magának a köny­vespolcán egy saját külön mindenttudót, a ki tud mindent, a mire gazdájának szüksége lehet és gyorsan, könnyen, megbízhatóan ad meg minden felvilágosítást minden fölmerülő kérdésre. Ez a mindentiudó — mindenki kitalálhatta — a lexikon, ez a modern éle­tet jellemző könyv, az emberi művelődés eredményeinek a mindennapi élet számára való feldolgozója.' Nagy külturáju nemzeteknél a lexikon­nak külömböző tipusai fejlődtek ki, a feldol­gozás módja, a terjedelem stb. különbségei szerint s egy-egy nagy lexikon valóban enciklopédiája szokott lenni az egész emberi művelődésnek. Nálunk azonban jóformán csak a nagy, számos kötetre rugó lexikonok alkotása irányában haladt a fejlődés. Tud­juk, hogy az első erőfeszítések ebben az irányban még a múlt század első felében történtek, de sikerre csak a legújabb időben jutott az ügy. Csaknem teljesen el volt azon- ; ban eddig hanyagolva egy másik lexikon- típus, a melynek pedig gyakorlati hasznos­sága talán fontosabb a nagy lexikonokénál is; a kisebb terjedelmű, de ép azért köny- nvebben kezelhető kézi lexikon. Mindenki tapasztalhatta, hogy mikor hirtelen eg_v adatra, egy tényre vagy sürgős felvilágositásra van szüksége, a nagy lexi­kon célszerűtlennek bizonyul, mert a cím- szók roppant tömkelegében idő kell, mig rábukkan a keresett címszóra s ha megta­lálta is, oly bő és hosszas ismertetést talál, a mely inkább tanulmányozásra való, mint a gyors, pillanatnyi tájékoztatásra. Ez adja meg leginkább a kézi lexikon szükségét. Mumkám vagy olvasmányom köz­ben fennakadok egy adaton, a melyet nem ismerek, pedig nélküle nem haladhatok tovább. Arra azonban sem időm. sem nyu­galmam, hogy az illető tárgyról hosszas értekezéseket olvassak. Csak azt az egyetlen adatot keresem, a melyre szükségem van, hogy aztán tovább haladhassak. A nagy lexikon a maga túlságos bőségével nem ilyenkorra való, itt a kisebb kézi lexikon segít, a melyben hamar megtalálom, a mire szükségem van és azonnal rábukkanok arra az adatra, a melyet keresek, a nélkül, hogy fölöslegesen töltenem kellene az időt. A nagy

Next

/
Thumbnails
Contents