Szatmár, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-07-31 / 31. szám
XXXVI. évfolyam FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS HETI LAP. ELŐFIZETÉSI ÁR : Helyben : Vidéken : Egész évre 4 kor. Egész évre 6 kor. Egyes szám ára 10 fillér. Egészséges várospolitika. (D ) A magyar városoknak van egy állandó bizottságuk, amely minden évben legalább kétszer összejön az ország valamelyik nagyobb városában, hogy határozzon azokban a közös vonatkozású dolgokban, amelyek a magyar városoknak állítólag azonos érdekeit képezik. Közös érdekű dolgot ? Mintha nem tudná mindenki, hogy a nagyobb városok között valóságos élethalálharc dúl. Hogy ezeknek okai nem tisztán a féltékenységben rejlenek, az egészen természetes. Gazdasági küzdelmek lappanganak a marakodások hátterében. A városok állandó bizottsága ere- j detileg azon az alapon jött létre, mint a középkorban a német bundok szövetsége. Egyesültek azért, hogy meg- ; védjék életüket és vagyonukat a középkori vaspiasztronos rablólovagok ellen. Szintén gazdasági küzdelem volt ennek a szövetkezésnek is a lényege. A középkor agrárfeudalizmusa ellen érdekszövetségbe tömörültek a középkor iparosai és merkantilistái. A városok mostani szövetkezése Szerkesztőség és ki adóhivatal: Deák-tér 3. szám. csak látszólagos szövetkezés. Ezt legalább az eddigi ténykedéseiből világosan láthatjuk, Mert hát mit tárgyaltak ott éveken keresztül és mit fognak például most szeptemberben is tárgyalni ? Semmit vagy olyan ügyeket, amelyek a városok gazdasági és kulturális érdekeit épen nem szolgálják. Tárgyalták a városok szervezeti szabályrendeleteit és az Andrássy-féle állami segély tervezetét. Szép és mindenesetre felemelő dolog az, hogy a városok annyira szivükön viselik a tisztviselők érdekeit, — de azt hisz- szük, hogy a tisztviselők fizetésjavi- tásának a helyes megoldásával a városok állandó kongresszusa még nem fejtette meg azt a nacy kérdőjelt : hogy miért pang a város ipara és kereskedelme ? Hogyan lehetne segíteni a városokban kiállhatatlanná váló községi terheken és igy tovább. Ezeknek a bajoknak az orvoslása pedig igazán közös érdeke a városoknak, amelyeknek természetes fejlődése az alábbi évtizedekben megakadt. A lakosság száma, anyagi és kulturális ereje csökken, mert nincsen forrás, ahonnan az erőt meríthetné a továbbfejlődéshez. A városok fejlődésének Az özvegy. Halotti csend . . . A kis szobában Légyzümmögés sem hallható. A nap lement, S az éjszakában Halkan hangzik az altató. Pihenni tér a gyönge test, Tündéri álmot sző az est. Mily szép az éj 1 . . , Most, aki alszik, Annak az álom üdv lehet . . , Lágj' szellő kél És titkon hallszik Egy édes égi üzenet; Az ég üzen a földre le : „Aludj, oh! élet gyermeke!“ S a kis szoba Szürke csöndjében Merengve űl az árva nő, . . . Nem néz oda, Hogy künt az éjben A csillagtábor egyre nő. . , . Miért is nézne arra már ? 1 Bánatos lelke messze jár. Ő még nem ért Szép, tünde álmot. Csak lázas, kínzó éjszakát, — Ő még a célt, Mely után vágyott, Nem látta — még csak fátylon át. S midőn a fátyol porba» hullt: Reménye, vágya sírba fúlt. Most már temet A kis szobában — Egy fájó múltat árnyival; Sirat, . . . temet . . . És egymagában Csatáz az élet átkival; S mig másnak lelke szendereg : Fáradt szeméből köny pereg. Szatmár, 1910. julius 31. Míüdentivríű dijak a kiadóhivatalban fizetendők. Megjelenik minden vasárnap. egyik legfontosabb tétele az, hogy terjessze határait és fokozza a munkáskezek számát. Hogy miképen teheti ezt, ahhoz nem keli valami nagy nemzetgazdasági böicsesség. Kitágítani a város kereteit. Magába szívni a magyar falvak szűz talajának produktiv «mbe- reit. Megkönnyíteni nekik a városba való tódulást. A városok pedig épen az ellenkező politikát követik. A de- cenírális városi politika divatozik nálunk. Ezt meggátolni elsőrangú feladat. Németország, Franciaország egyenesen lehetetlenné tették ezt a széthúzást azzal, hogy az úgynevezett „ departement “ rendszert léptették' a vármegyei beosztás helyébe. A városok állandó választmányának eddigi működése meddő volt, hogy mit végez szeptemberben, rövidesen kifejezhetjük : meddő munkát. Egy egészséges városi pártpolitikának a programm- pontjai: 1. A lakbér uzsora megszüntetése a városokban. 2. Munkásházak építése. 3. A községi pótadó fokozatos leszállítása. Virraszt . . . virraszt . , . Mint minden éjjel; Vonagló teste lázban ég, — Nem lel vigaszt, S megtört leikével A múltra gondol vissza még. Múltja . . . egy szentelt sirhalom, S egy régi arckép a falon. sasi Nagy Lajos. Eladó a deres. Irta : Berki Géza. Szérüs Mihály gazda volt az Alvégen, Amolyan gatyás paraszt, akiről messziről le ri, hogy valaha jobb napokat látott. Persze, abban az időben sem járt pantallóban s nem húzott a lába kamásnit. Nem azért, mintha nem lett volna módjában. Az apja hat ökrös gazda volt, no meg bíró viselt ember. Jó maga is esküdt volt ezelőtt pár
