Szatmár, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1910-07-03 / 27. szám

9 S Z A T M Á R juüus 3. mellett szabad tér nyilik úgy a jó, mint a rósz képzetek befogadására. Ott pedig, ahol a gyermek karak­tere teljesen beteg s illetve a helytelen nevelés ezt teljesen rossz irányba te­relte, ott legyen maga a társadalom könyörtelen s vágja le testéről ezt a beteg részt, közősitse ki magából, mert ha megmarad, csak az egészségesek szenvednek miatta. Szóval mint mindennek, úgy a neveltetésnek is meg van a határa, amely határig el ' nem menni hiba. de rajta túl lépni bűn, melynek a fejletlen gyermek adja meg mindenkor az árát s melynek nyomán nem egyszer hang­zik fel a csenevész gyermekkézbe vett revolver durranása. Kinek szabad Ameriká­ban partra szálni? Jó tudni, hogy az Egyesülfc-ÁUamokba csak épkézlábunknak szabad bevándorolni. A partraszállást ott megtagadják a kővet­kező betegségek miatt: izületi merevedés, ütőérelmeszesedés, izomelerayedés, az ideg- rendszer idülten előrehaladó bánta Imái, füi- tömirigygyulladás, a tagok megrövidülése és bénasága okozta csipőizomelváltozások, kettős sérv, golyva, hátgerinc? sorvadás, psoriasus és lupus, idillt bőrbetegségek, sziviebontyübajok, erősen ^kifejlődött vér- j érdaganat. Hivatalos értesítés szeriül a visszautasítás gyakori oka a pénzhiány. Nem lehet eléggé gyakran ismételni, hogy bevándorlóknak nem engedik meg a partraszállást, ha nem rendelkeznek annyi készpénzzel, amiből megélhetnek, inig mun­kát kapnak. Csak oly esetekben tesznek kivételt, amikor asszonyok, vagy kiskorú gyermekek hozzátartozóikhoz mennek, akik törvénye­emelte ajkához s megcsókolta . . . Maga szépen itt marad még pár hétig s aztán haza utazik a birtokára, s elfelejti ezt a bohó, szeszélyes asszonyt, aki elvete a maga nyugalmát . . . Nos úgy lessz. ? Megígérem. ! — válaszold a férfi, — de csak egy feltétel alatt. Ha még ma este . . . nős igen ... ha ma este először és utoljára, eljön hozzám, ... a lakásomra. — Ohó baráíocskám ! gondolja, hogy sokat, nagyon sokat kiván. Ha ezt megten- ném, túl lépném azt a határt, amelyet a tisz­tesség von elém. Mit szólna a világ Elveszne a jó hirem. Maga kegyetlen Jolán. A jó hirével tö­rődik akkor, midőn arról van szó, hogy bol- dogá tegye önmagát, s boldoggá tegyen egy férfit, aki magát őrülten szereti s akinek lelkében csak egy vágy ég, lobog szenve­délyes lánggal, hogy magát Jolán boldoggá tegye s karpótolja a sors szeszélyeiért. S maga a helyett, hogy megragadná a kedvező alkalmat, ridegen visszautasítja azt, s ezáltal boldogtalanná tesz engem s önmagát. (Vége köv.) sen kötelesek őket eltartani és bebizonyít- I ják, hogy tényleg módúkban áll és akarják is őket eltartani (tehát, ha a feleség fér­jéhez a gyermekek atyjukhoz mennek.) A bevándorlók megérkezésükkor alkalmasak legyenek a partraszállásra, s no várjanak — Ellis Oslandra érkezve — arra. hogy pénzt kapnak olyanoktól, kik sem törvé­nyesen, sem erkölcsileg nem kötelezettek pénzt küldeni. A tapasztalás igazolja, hogy azokat az ős '/egeket, melyeket a visszautasítás és az ezen intézkedés inegfelebbezése után fizettek, hogy ezáltal lehetővé tegyék a partra szállást és a bevándorlási törvény kijátszását, az átvevő, Newyorkba étkezve, ott visszaszolgáltatni volt kénytelen. A ha­tóságok ily pénzküideményekuek, partra- szálihatási szempontból, kevés értéket tu­lajdonítanak. Azonkívül a megterhéltetés, mely sok ezer számra menő pénzküidemé- nyéknek a kormány védelme alatt való át­utalása által (bár nem a hatóság kívánsá­gára) a ha lóságokra háramlik, oly nagy, I hogy az idejekorán való kézbesítés az ily i torlód-*s időszakaiban lehetetlenné válik. A j visszautasítás egyik további oka a pénz- j utalvány helytelen címzése. A törvény nem ! elégszik meg olyan úgynevezett bankár cí­mével, aki főleg bevándorlókkal üzérkedik. Ily címzések arra valók, hogy eltitkolják az igazi rendeltetési helyet; gyakran hasz- ! nálják, hogy a munkaszerződési törvényt ! kijátszszák vele. Bevándorlók, kik ily című uialvá- j nyokkal vaunak ellátva, annak a veszély­nek teszik ki magukat, hogy visszautasítják őket. Számtalan késedelem és visszautasí­tás okai ama megbocsáthat! a a kísérletnek, hogy tizenhat éven aluli fiukat, kiknek szülei külföldön vannak, becsempésszenek. Ezeket csak akkor bocsátják az országba, ha azt a kereskedelmi és munkaügyi állam­titkár megengedi, s közismert tény, hogy 1 az államtitkár őket csaknem mindig a part­raszállástól eltiltja. HÍREK. Kelemen Samut, városunk képvise- j lőjél a pénteki országgyűlésen beválasztot- ; ták a zárszámadási és igazságügyi bizott­ságokba. — Halálozás. Saja Sándor öcsödi nyug. ref. orgonista-kántor f. hó 26-án élete 67. évében rövid szenvedés után meghalt. Temetése f. hó 27-én volt Vámosorosziban nagy részvét mellett. I Az elhunytban Saja Sándor németii ref. kántor az édes atyját gyászolja. — Uj ügyvéd. Dr. Keresztszeghy Sándor az ügyvédi vizsgát a budapesti j ügyvódvizsgáló-bizotság előtt sikerrel letette. — Segély a krassószörényieknek. A vá­rosi tanács 200 korona segélyt hozott ja­vaslatba a Krassószörény megyei árvízka­tasztrófa károsultjai részére. — Éreíségi vizsgálat. A szatmár­németi! felső kereskedelmi iskolában f. hó 27. és 28-án voltak a szóbeli érett­ségi vizsgálatok. Ez már a második záró­vizsgálata városunk e szépen fejlődő intézetének. Harmincegy növendék jelent­kezett a vizsgálatra, kik közül jelesen Brüll Andor és Fischer József, jól Borgida József, Ehrenfeld Áron, Jónás Jenő, Markoviig Elek, Schreiber Meny­hért és Zsürger Vineze, elégségesen Bán László, Berinde András, Berkes József. Bőim Károly', Bernjén Emil Dienes Jenő,Graái József, Forber József, Ignácz László, Katz Mózes. Liembermann Adolf, Lőwinger Dezső. Mayer Ernő, Medveczky Mária, Molnár Albert, Nagy László, Kozmán Viktor. .Schwartz Ernő, Sepsy Dezső, Torgyán Sándor és Weisz Benő feleitek meg, egy növendéket a bizottság szeptemberi javító vizsgálatra utasított. — Ösztöndíj. A Kovács Ábrahám-féi§ ösztihuiij Napitváoy kamatait a városi tanács Mazúrok Károly faipari szakiskolai tanuló­nak utalványozta. — A kamara ezüst érmei. A debre­ceni kereskedelmi és iparkamara a tanonciskolát jelesen végző s egyébként is kiváló iparos és kereskedő tanulók között évenként ezüst érmeket szokott szétosztani. A kamara ezidén Szatmáron Svare Herman kőfaragó, Márton István gépész, Szűcs Ferenc esizmadi és Bein Iliid cimfestő tanoncnak adományozta a kitüntető érmet. — Syászhirek. Komka Alajos városunk tekintélyes polgára junius hó 29 én 68 éves korában elhunyt. —• Egy szép reményekre jogosult ifjú embert, Csányi Miklós egyetem, hallgatót ragadta el az élők közül a könyör­telen halál. Hozzá tartozói a következő gyászjelentést adtak ki a korán elhunyt ifjú haláláról: „Alan!Írottak úgy a maguk, mint az összes rokonság nevében mély fájdalom­mal tudatják felejthetetlen kedves fióknak, illetve testvérüknek, Csányi Miklós első éves egyetemi hallgatónak élete 20 ik évében, 1910. junius 30-án, délelőtt fél 10 órakor hosszas szenvedés után történt csendes el­hunytat. A megboldogult földi maradványai 1910. juüus 2 ik napján délután 4 órakor fognak a Wesselényi-u. 6. sz. gyászháztól a ref. egyház szertartása szerint a Perényi u. temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Áldás és béke lengjen porai felett! Csányi Lajos és neje Muhi Berta szülei, Csányi Berta Csányi Anna, Csányi Lajos testvérei. — Értekezlet. Az újonnan alakuló szat­mári fa vas és rézbutor gyár részvény tár­saság ma d. e. 11 órakor értekezletet tart a városház nagytermében, melyre a részt venni kívánók minden kötelezetség nélkül tisz- etlettel meg hivatnak. — Országos áilatvásárok megyénkben. Julius 4-én Avaslekencén, Nagykárolyban, Elvállal minde 1111 omüÉ CSAPÓ LAJOS ÉLegfinomabb szövetekből IlillIlHcIK jj| FÉRFI SZABÓ. polgári ruhákat p'OEtos gyors elkészítését, $ (emelet.) SZ AT MÁRA Deák-tér 7 $ a legjut áayosabb árakban.,

Next

/
Thumbnails
Contents