Szatmár, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1910-06-19 / 24-25. szám

FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS HETI LAP.

ELŐFIZETÉSI AB, :

Helyben : Vidéken :

Egész évre 4 kor. Egész évre 6 kor.

Egyes szám ára IO fi Mér.

FELELŐS SZERKESZTŐ:

DUSZIK LAJOS.

XXXV!. évfolyam

24—25-ik £

Szatmár, !9IO. junius 19.

Szerkesztőség :Vörösmarty-u. 16. szám. Kiadóhivatal : Deák-tér 3. szám.

Mindemmu.ű dijak a kiadóhivatalban fizetendők. Megjelenik minden vasárnap.

Aratás előtt.

A magyar föld rónáin nemsokára megkezdődik az esztendő legszebb, legnemesebb és leghasznosabb munkája: nemsokára megpendülnek a kaszák, hogy az istenadta termést learassák.

Az eddigi jelentések azt mondják, hogy dús termésünk lesz, hogy végre valahára a magyar bőséges esztendőnek néz elébe. Van mindenből bőven és ha Péter és Pálig valami különös sorscsapás nem sújtja az országot, akkor jókedvvel fognak a kaszák belemélyedni a dús termésbe.

Ezt az örömet újságoljuk itt, lapunk első helyén és szinte különös érzés fogja el lelkünket, a mikor ezt tesszük. Nem is csoda. Eddig csupa nyomorúságos, silány termésű esztendőkben volt részünk és a kis meg középgazdáknak nrég megélhetésre sem volt elég, a mi termett, nemhogy eladjanak belőle.

A termés mizériával egyidejűleg pontosan beköszöntött minden esztendőben egy csomó más mizéria, a többi élelmek, a ruházkodási cikkek drágulása, a komisz politikai viszonyok, húztak és nyúztak bennünket minden oldalról.

Az idei aratás a legkedvezőbben

Fura eset . . .

Iíta : Berki Géza,

Fura eset történt velem.

Ebéd után voltam s egy többó — kevésbé finom cigaretta elfüstölése után az újság olvasásába merültem. Átfutva a külöm- böző rovatokat a „Törvénykezés“ rovatnál állapodtam meg. Nem azért, mintha talán legkedveltebb rovataim egyike volna, hanoin mert valami nagyszabású tolvaj szövetkezet leleplezéséről volt benne szó, amely nagy összeköttetései révén, a legelőkelőbb bankokat s családokat, hihetetlen ravasz módon fosztotta ki.

Lelki szemeim előtt megelevenedtek a hetük s én annak a nagyszabású tolvaj szövetkezetnek több teremből álló, földalatti helyiségében képzeltem magam.

A nagy teremben, melybe beléptem, fekete posztóval f dett asztal körülültek a collégák. Az asztal főn, magas, nyúlánk, komor férfi ült, kit méltán tekinthettem a

fest és az ország egész népe boldog i remény nyel néz a nagy munka meg- ; kezdése elé.

Örömmel regisztráljuk e hirt, de j egyúttal aggódva kérdjük : lesz-e va- J lanti kedvező hátása a jó, sőt bőtermésnek, elfog-e múlni fölöttünk az í immár elviselhetetlen drágaság, mely évek óta és állandóan du! minden vonalon ?

Azok, a kiknek hasznuk van a ; drágaságból fájó szívvel veszik tudo- | másul az Ígérkező bő termést, a legszervezettebb szociálistáknál is jobban { összetartanak abban, hogy a drágaságot, az ő gazdagodási fonásukat, továbbra is feníartsák, ha van ok rá, ha nincs, olyan erősen és gyönyörűen ! összetartanak, hogy méltán aggódhatunk, lendit-e valamit siralmas hely- i zetünkön az idei istenáldás, a bo termés ?

! folytán nincs ok a drágaság további ! fentartására, szabassa meg szakértőivel minden egyes élelmi és egyéb cikknek árát és teremtsen rendes megélhetési viszonyokat, olyanokat, mint a i milyenek ezelőtt húsz évvei voltak, a mikor a legkisebb keresetű ember is jobban boldogult, mint a mai közép- ! keresetű.

Tartsa kötelességének ezt a ható- I ság és ha visszatérnek a régi, jó megélhetési viszonyok, ha kiküszöböljük ; azt a sok oknélküli drágasági uzsorát, megint rend, béke és jólétben fognak nehány jó, esztendőkig munkálkodni az emberek.

Városi közgvüiés.

A város törvényhatósága hétfőn délután tartotta meg június havi közgyűlését.

A közgyűlést Csaba Adorján főispán nyitotta meg hosszabb politikai beszéd kíséretében, melyben kifejezést adott azon óhajának, hogy a választás által felzaklatott szenvedélyek le- csiliapultával a pártok versengései elfognak múlni és vállvetett erővel mozdítsák elő a város érdekeit. — A főispán beszédére dr. Kelemen Samu biz. tag. válaszolt. Pártja és az egész közönség nevében jelenti ki, hogy a

Ne várjuk, hogy a sült galamb magától a szájunkba repüljön és ne | várják a hatóságok, hogy a drágaság | magáitól, a jó termés eiérkezte folytán j szűnjék meg. Azok, a kik urai a drá- ; gaságnak, a fülük botját sem fogják mozgatni a létérdek olcsobbátéteie ér- I dekében.

Használja 'fel a hatóság minden erélyét és szigorúságát aratás után. Mondja ki, hogy a bőséges termés

szövetség fejének. Körülötte rangszerint ültek a többi coilégák.

Legelőször a főnök vett észre. Hozzám lépett, reám meresztette szúrós, átható tekintetét s nem éppen barátságosan szólt.

— Hogy került ide. ?

Megszeppentem. Az igazat megválva nem is tudtam, hogy kerültem közzéjük... Egy mentő gondalatom támadt, Közzéjük tartozónak vallom magam.

Uram.!-, mondám ; — én vidékről jöttem s az ön vezetése alatt álló szövetségbe óhajtok belépni. Itt megtudtam az Önök tartózkodási helyét, azért voltam itt bátor megjelenni.

Gyanakodva, a bizalmatlan-ág bizonyos l nemével nézett reám. Érettem, hogy itt olyas valamit kell tennem, vagy mondanom, a nit p minden kétséges, bizalmatlanságot eloszlat.

Ön kétkedik szavaimban főnök, pedig szavaim igazak. B efogom önnek bizonyítani (most segíts szemtelenség.) Emlékszik ön

urain arra a nagyszabású bankrablásra, a mely az ország keleti részén történt s a melynek elkövetőit most is keresi a rendőrség. Annak a szerzője, végrehajtója én voltam. (Tessék. Nem is tudtam, hogy ilyen számottevő egyéniség vagyok.)

A Főnök fitymálva intett.

Gverek játék — monda, s szakértőén magyarázta a rablásnál elkövetett vigyázatlanságokat. (No tessék, még lefőzneü.}

Majd bemutatott a társaság tagjainak. Megismertem a hírhedt „Fólszem.“ görbeláb“ vörös“ nagyorr“ stb. hírhedt alakokat. Én a „fehér kéz“ nevet kaptam.

Most pedig cimbora — szólt a főnök, megmutatom neked helyiségeinket. (Tessék, most *íár te beszél velem.)

__ Nézd e szobát. Ez a gyakorló iskola.

Látod ezt a bábot. Ez a modelünk. Ezen próbáljuk ki ügyességünket,.

Teie volt akasztva csengővel Lehetetlenség ebből úgy kivenni valamit, hogy a csengő ne szóljon. A tarsasig t;gy u. U«