Szatmár, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1910-05-22 / 21. szám

XXXVI, évfolyam f J Wf; 21-ik szám. Szatmár, 1910. május 22 FUGGETLBSS: M ELŐFIZETÉSI AB : Helyben : Vidéken : Egész évre 4 kor. Egész évre 6 kor. Egyes szám ára IO fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: DUSZIK LAJOS. Szerkesztőség :Vörösmarty-u. 16. szám. Kiadóhivatal : Deák-tér 3. szám. Mindenn-n ű dijak a kiadóhivatalban fizetendők. Megjelenik minden vasárnap. A ref. főgimn. 300 éves jubileuma. A helybeli ref. főgimnásium 300 éves fennállásának alkalmából rende­zett ünnepélyek ünnepi hangulatot ön­töttek az egész városba. Zászlódiszt öltött a város, örültünk, hogy van egy olyan intézményünk, mely 300 éves nehéz küzdelem közepette mindig megállotta helyét, és ma egyik legna­gyobb középiskolája az országnak. Szatmár város közönsége méltán büszke lehet erre a 300 éves múltra, mert kultur élete ezen intézettel van leg­jobban összeforva. Az ünnepségek lefolyását röviden a következőkben közöljük ; Az ország különböző vidékéről 300-nál több tanár jelent meg, kik mint az országos ref. tanáregyesület tagjai a jubileum alkalmából kongressust tar­tottak. igen sok vendég érkezett, köz­tük az intézet több száz növendéke is. Az ünnepség 18-án reggel fél 10 órakor vette kezdetét a ref. templom­ban, mely zsúfolásig megtelt közön­séggel. Jelen voltak a városi törvény­hatóság Vajay Károly dr. polgármes­ter vezetésével, továbbá a katonai és polgári hatóságok képviselői. A Jövel szent lélek Úristen bevezető ének után Erőss Lajos dr., a tiszántúli ref. egy­házkerület püspöke mély érzésű imát mondott, utána a főgimnásiumi ifjú­ság énekkara több éneket adott elő. Ezután Bakcsy Gergely igazgató is­mertette a gimnásium múltját és je­lenét. Bakcsy igazgató beszéde után a templomi ünnepséget az ifjúság ének­kara zárta be, majd a közönség a Himnuszt énekelte. Az ünnepély után a rét. főgmnásium, tanitónőképző in­tézet, a ref. felsőbb leányiskola tanári kara, valamint a különféle testületek tisztelegtek Erőss püspöknél. A tisz­telgések után az orsz. ref. tanáregye­sület nevében nagyszámú közönség részvétele mellett Pap Károly dr. deb­receni ref. akadémiai tanár a Kölcsey Ferenc szobrát hatásos beszéd kísére­tében megkoszorúzta. Délben a Pan­nónia szálló dísztermében 500 teritékü banket volt, melyen beszéltek Csaba ! Adorján, Bakcsy Gergely, Dócy Imre, Kölcsey János, Mátray Lajos, Hantz Jenő, Bőd Sándor, Ratkovszky Pál és Kelemen Samu. Délután a város nevezetességeit tekintették meg a vendégek. Este a színházban díszelőadás volt, melyen Mátray Lajos tanárnak egy korképét adták elő a régi szatmári diákéletből a ref. főgimn. és leányis­kola növendékei. — A darabot Heves Béla rendezte. A színdarab után a Dal és Zene­egylet egyesülve az Iparos dalkörrel Gál Ferenc nyitányát énekelte el. Utána Füredi Sándor ismert hegedű­művészünk játszott nehány hegedű számot, melyeket Jcn-k Réfáné kisért | zongorán. Majd Balia Mariska, kedvelt primadonnánk énekelt el több dalt az ő megszokott kedves közvetlensé­gével. Az est legszebb száma termé­szetesen ez volt. — Színpadra lépte­kor szűnni nem akaró tapssal fogad­ták, ez úttal is bizonyítva, hogy Bulla Mariska művészetéért való ra­jongás nem múló árny a szatmári közönség előtt. Örömmel és lelkese­déssel fogadtuk, hisz már annyira a miénk, annyira össze-van nőve szín­padunkkal, hogy nélküle nem is tud­juk elképzelni színházunkat. — Si­pos Zoltán a mi kedves Sasfiókunk szavalt azután, kit egy fiatal zongora­művész Baranyi Nándor követett a műsorban. Gyönyörű és művészi já­tékával magával ragadta a közönséget. Játékát kiváló mestere, Bendiner ze­netanár kisérte. — A műsort a Da­lárda éneke zárta be, mely után a Pannóniában Bankett és reggelig tartó tánc volt. A következő nap délélőtjén az Or­szágos ref. tanáregyesület tartotta meg rendes közgyűlését, melyen Dóczy Imre elnökölt. A vendégek nagy része pedig ki­rándultak a vidék nevezetességeit meg­tekinteni, igy Bikszádra, Erdődre, Felső és Nagybányára. ! Dr. Kelemen Samu programmöeszéde. Dr. Kelemen Samu a függ. és 48-as párt jelöltje pünkösd másod­napján tartotta meg programmbeszé- dét s Vigadó előtti téren. A gyűlést Csomay Imre pártelnök nyitotta meg és vezette. — Kelement egy 6 tagú küldöttség hívta meg a gyűlésre. — A programmbeszédet megelőzőleg Turner Albert méltatta Kelemen érdemeit, utána pedig Dr. Tanódv Endre és Simon Aurél a magyar-igeni kerület függ. jelöltje be­széltek. A gyűlésen mintegy 2—3000 em­ber vett részt. Kelemen nagyhatású beszédéből a következőket közöljük : Tisztelt Polgártársak ! Önök mindannyian tudják, hogy a füg­getlenségi és 48-as párt elveit vallom. Ami­kor ezt minden félreértést - kizáró módon hangsúlyozom, örömömet fejezem ki, hogy azok sorában, akik jelöltségemet támogatni szívesek, a szatmári közéletnek olyan fér­fiak is üdvözölhetem, akik inás partnak kö­telékébe tartoznak. (Éljenzés) Ebben bizo­nyítékát látom annak, hogy igénytelen köz­életi működésem szelesebb köröknek érdek­lődését es rokonszenvet is kiváltotta. És ha ennek okát kutatom, ezt azt hiszem abban találhatom föl, hogy képviselőségem első pillanatától kezdve nem tértem le az igaz, a nemes értelemben vett szabadeivüségnek útjáról, hogy soha egy percre el nem felej­tettem, hogy magam is a népnek gyermeke vagyok és a népnek minden fájdalma és szenvedése százszoros erővel verődik vissza a lelkemben. (Helyeslés és éljenzés.) És volt politikámnak egy vezető gondolata és ez az, hogy csakis Magyarországnak pol­gársága az, amelynek erőit fejlesztve le­szünk képesek kivívni Magyarországnak jó­létét és függetlenségét, csakis ez a polgár­ság az, amelyre a jövendő Magyarországot rá lehet építeni. (Igaz ! ügy van ! Éljenzés !) Jól tudom t. polgártársaim, hogy az utolsó évtizednek áramlatai ennek a meggyőződés­nek nem kedveztek ; jól tudom, hogy egyéni szempontból sokkal hasznosabb lett volna ha én is az újszerű áramlatoknak hullá­maira vetem magam s azok hátán engedem magam himbáltatni ; jól tudom, hogy semmi sem lett volna rám nézve kényelmesebb, minthogy az összeütközések vihara elől el­húzódjam s biztos helyre meneküljek. De az a meggyőződésem, hogy a közéletet csak az az ember szolgálja igazan, aki minden olyan ér«'. ‘ ellen, amelyet károsnak tart, a becsük meggyőződésnek élő gátját emeli, n m törődve azzal, hogy elsodorják-e őt magukkal a hullámok vagy sem. (Elénk tetszés es éljenzés.) FÜGGET^S:*|§js^ 8-AS HETI LAP.

Next

/
Thumbnails
Contents