Szatmár, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-01 / 1. szám
2 január 1. hatjuk rá: „Requiescat in pace!“ Megmaradt a leverő aggodalom, a kínzó bizonytalanság; mi miatt a biztató remény helyett csak szivszo- rongással nézhetünk a borús jövőbe, hogy minő kimenetele lesz ennek ? Vájjon nem dönti-e teljesen halomra > minden reményünket ? Vájjon nem dulja-e fel áldásos nyugalmunkat —- mire pedig égető szükségünk volna, hogy a múltban szenvedett csorbáinkat kiköszörülhessük ? Szóval olyan zsák utcába jutottunk, a melyből való szerencsés kimenekülésünk nagyon kétes. És ha esetleg szerencsésen menekülhetünk ki, erre aztán elmondhatjuk, hogy ez igazán csudák csodája ! És hogy ez megtörténhessék, minden jóravaló igaz magyar honpolgárnak szent kötelessége érte nemcsak imádkozni; de tehetségéhez képest minden lehetőt elkövetnie. S ha valaha kívánhattuk, hogy: „Adjon Isten boldog uj esztendőt!“ most igazán jkivánhatjuk ; mert bár sok nehéz járású idő viszontagságaival küzdöttünk meg vállalkozó szerencsével, — a mostani állapotunk a nehezebbek közé tartozik. — Azért méltán kívánhatjuk, hogy a hazafiak jóakarata, bölcsessége, egyetértve a legfelsőbb világi hatalommal szerencsésen vezesse ki e sokat sajtolt nemzetet a súlyos válságból ! Igazán olyan helyzetben vagyunk, hogy ez alkalommal, szinte gúnynak vehetjük a boldog uj év kívánását, de azért ne essünk kétségbe, tartsuk inom kisasszony. Ez való ilyen vagyonba, j — Én meg édes apáin, kinéző m a \ Botár Juiist, itt lakik a szomszédunkban, becsületes gazda ember az apja, úsztes- séges, jó erkölgsü a leány, ez való én hozzám. — Az a paraszt, az a koldus, az nem jön az Erős Ádá® portájára még holtom után sem. Érted. — Akkor más sem, édes apám. — Vagy az. akit én akarok vagy te is mehetsz. Hát akkor — elmegyek édes apám. * Erős Mózes elhagyta az édes apai házat, elvette Botár Juiist akit ő hűséges tiszta szerelemmel szeretett és kerestek maguknak egy kis tanyát, valahol a harmadik faluban. Erős Mózesnek erős volt a két karja is, meg az akarata ist, éltek nehéz munkával de tisztességesen és csendes megelégedésben. Elvállal minden n e m ii & pr papi munkák pontos gyors elkészítését $ S Z A T M Á R meg bizalmunkat, a jobb jövő reményébe vetett hitünket; mert a kétségbe esés nem segít, csak ront: míg a jobb jövő reményébe vetett hit felemel, s megerősít az igazi munkára, minek üdvös eredményének okvetlenül el kell jönnie. ilyen erős meggyőződéssel kívánunk boldog uj évet! F. Gy. Bankkartel. A „Magyar Pénzügy“ egyik közelebbi számában az újonnan alakult és január 1-én működését már mégis kezdő „Építő Szövetkezet“ agilis ügyvezetője, nyilt kérdésnek adja tel a helybeli pénzintézetek ama kenyerét féltő, -— vagy legalább is annak látszó cselekedetét, bogy a már másfél év óta fennálló bankkartelt, — az uj szövetkezet megalakulását letörendő — megújította és megalakította a pénzintézetek kartellszövetkezetét. Célja ezen kartellszövetkezetnek megakadályozni városunkban uj pénzintézet. vagy hasonnemü szövetkezet alakítását. — Nem kevesebb, mint kilenc, — biztos 'existenciával biró, részvény- társasági alapon szervezett pénzintézet fogott össze és indított harcot, — irtó harcot egy kis csoport ellen, mely ugyanazon jogoknál fogva akart részt venni a kereskedelmi világban, melyeket a kartellszövetkezetek tagjai sem foglalhatnak le kizárólag a saját számukra. A szabad ipar, a szabad verseny senkinek sem kizárólagos kiváltsága, ehhez mindenkinek egyforma joga van, és aki valakinek ehhez való jogát olyan akadályokkal akarja nehezíteni, mint ezt a helybeli pénzintézetek tették, — az bizony nem sokat kérkedhetik a kereskedői tisztességgel. Mert hátározottan ellenkezik a kereskedői tisztességgel, ellenkezik a szabad verseny elvével a kartellszövetkezet ama határozata, mely kimondja, hogy az uj szövetkezettel semminemű összeköttetésbe nem lép, az alakulásban résztvetíeknek, igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjainak személyhitelt nem adnak, — sőt a jelenlegieket azonnal felmondják, — legyen azon érdekeltség akár elfogadói, kibocsátói, vagy forgatói. Igazán az oroszlán és az egér harc jut eszünkbe, látva ezt a nagy buzgalmat, amivel a kartellszövetkezet neki indult az építő szövetkezet megalakulásának letörésére. Nem volna okunk a kartellszövet- kezeí határozatát bírálat tárgyává tenni, ha tudnánk, hogy nem a saját zsebeiket féltik, hanem a közönségét. — Tudva azonban, hogy csak a saját érdekeiket féltik, a konkurenciát akarják megakadályozni, vagy még annak lehetőségét is kizárni ; ismerve a kartellnek a közönségre való káros voltát, továbbá a legjobban kartelező intézetek annak időbeni alakulásának körülményeit: azt határozottan elitéljük. Elitélnők különben a kartellt akkor is, ha az uj szövetkezet bevonásával alakult volna is meg, mert mi egyáltalán nem állhatunk olyan intézErős Ádám Dem birt a haragjával, megállj te, kutya fajzati Ha te így akarod, hát h-ayea igy. Meghaltál. Nekem meg. Puaktum. Aztán óüriiu látogatott be a városba. Addig járogatott, mig talált ott magának egy uriféle dámát. Van ott olyan elég, nem tudni kicsodák, micsodák. Egy ilyen uriféle dámát talált magának Erős Ádám és elvette hitves feleségül. Haza hozta a portájára, de előbb neki móringolt a fele vagyonát. Megvette a szép madarat jó pénzért. Ettől kezdve ur lett Erős Ádám, úri ruhás emberek rajostói odakaptak a házához, alfélé semmitévök, akik szeretnek enni, inni — ha van hol. Nekih otthon nem igen van. Heje huja tanyája lett az Erős Ádám portája, mert hát Erős Ádámból ur lett. urat csinált belőle a felesége. Vitték esztendőről-esztendőre a hirt falubeli emberek Erős Mózesnek az ö csendes kis tanyájára, hogy az édes apja veszni indult. A tenger lábas jószág már elmet, a fele vagyon az asszonyé, a másik felin maholnap megütik a dobot. Ne hagyja, mert nem fog maradni az apjáról egy járomszeg se. Erős Mózes mindig csak azt mondta erre a beszédre: — Ha elherdálja, a magáét herdálja, én megélek a magam emberségéből. * . . . Hullott a falevél. Beszorult a munkás ember a házba Erős Mózes is bent üldögélt. A felesége a tűzhely körül forgolódott a vacsorával, ő meg a csemetéivel játszadozott. Kettő van. A fiúcska már betüz- get az abc-ből, a leányka még csak most gagyog. Alkonyra hajlik az idő, amikor bé- nyit a szobába valaki. Megroskadt, viseltes ember, keserő hangon szóit: — Egy koldus ember vagyok. Itt kezdtem meg a kéregetést, aztán — megyek tovább. Erős Mózes odanézett, meg a felesége is, aztán odamentek a megroskadt, kopott CSAPÓ LAJOS $Legfinomabb szövetekből ; " _______l£ é 8 Z 1 t ’ (emel et.) FÉRFI SZABÓ. SZATMAR, Deák-tér 7 * &tr polgári ruhákat a íegjutányosabb árakba«.
