Szatmár, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-28 / 13. szám
2 SZA TM AE márc. 28. alább is nagy mértékben közremüköd- j nek a kivándorlók számának emelkedésénél. A kivándorlási ügynökségek, illetve ezek alkalmazottai azok, kik mézes szavakkal, fényes jövőt Ígérve i reábeszélik a munkásokat az Amerikába való kivándorlásra. Rózsás színnel festik a jövőt, nagy fizetéssel járó foglalkozást, állást Ígérnek s az a magyar paraszt, aki sajnos, mindig jobban hitt bárkinek, mint az urának, felül a szép szavaknak, hajójegyet rendel s megy Amerikába, az aranybányába és csak Amerikában látja azután kétségbeejtő helyzetét, állás, pénz és ismerős nélkül egy uj világban, ahol aztán előállanak az ebből élő lelketlen, úgynevezett közvetítők és kiszipolyozzák utolsó krajcárjaikat, kiszívják utolsó csöpp vérüket és azután szépen útnak eresztik. Szigorú törvény, rendelet vagy nem tudom én, mi kell a kivándorlási ügynökségek működésének szabályozásara addig is, mig reméljük ez bekövetkezik, társadalmi utón próbáljuk ellensúlyozni ama hatást, amelyet ezek a lelketlen ügynökök a munkás-osztályra gyakorolnak. mölcsót s messze, de biztos helyről szemléled ? Ugyan Györgye, te hős, te, nagy miért tetted ezt ? Talán felséges atyád megfogadta múltkori tanácsunkat és úgy bánt el veled, mint a szülő szokott a rossz gyermekkel ? Na de mi ránk teljesen mindegy, ki lesz a szerb trónörökös, valamint az is teljesen mindegy, hogy Györgye, mint cél - lövő vagy mint pojáca keresi meg a kenyerét ; az a jó, hogy a háború borzalmas rémei elmaradnak, nem hajigálunk ki milliókat a nagy Szerbia esztelen politikájáért s nem fog magyar vér patakokban folyni a disznók szép hazájában. A HÉT. Györgye ! Györgye mit csináltál ? Lázba hoztad a szerb nemzetet, igaz, hogy nem felső rétegeit 1 Bele vitted uagy és hős nemzetedet egy pár millió dénár költségbe. Harci kedvedben meg is öltél valakit. De mikor már-már a te szép fiatal bőröcskéd is veszélyeztetve lenne, oldalba rugód hazádat s a szép, nagy önfeláldozó munkád gyüA véletlen. — Irta : Puskás Károly. — Dr. Simon rendelő szobájában az asztalnál ül; az asztalon bonckések, emberi csontváz darabok hevernek s egy lombikban a vas reágense, terro cyánkálim forr. A belépő szobalány leveleket és friss hírlapokat hoz, az orvos ur egy „csak ennyi ?“ (megjegyzés) után idegesen a szobaleányra ki ált, hogy „mehet.“ Egyedül marad és halkan, szinte suttogó hangon magában beszél. — Igazán nem tudom elgondolni, hogy valaki roaida-mérgezési tünetek közt haljon meg, pedig a fekete foltok az arcon, a hónalj alatti daganat, kékesbe játszó színe határozottan vasmérgezésre mutatnak és mégis a vérsejtek eddig nem reagáltak vasra. Az ajtón kopogás hallik. Dr. Simon bele van merülve a vizsgálásba, a kopogást nem hallja meg és az idegen mély sóhaj tások és tompa jajjok hallatása közt belép. Az ajtó nyikorgás felzavarja dr. Simont és a belépő fiatal asszonyt leülteti. A« asszony könnyezve kezdi levetni blúzát, karján hatalmas ütések nyoma látVÁROS. Árlejtés müjégre. A tanács 1909. ;óvre a vágóhídi telapen gyártandó müjégre árlejtést i hirdetett, melynek eredményeként Mer- mel8tein Lipótnak táblánkint 25 fillérben tett ajánlatát fogadta el. Az uj kir. adóhivatali épület tervei. A város központjába helyezendő kir. adóhivatal terveit a pénzügyminiszter átalakítás végett visszaküldte. Úgy látszik a kormánynak nem sürgős az építkezés végrehajtása, mert dacára, hogy a tervek a minisztériumtól küldött ; szabványoknak megfelelnek, mégis kilo- gásokat tett azokra s a szabványtervektől eltérő átalakításokat kiván, A tanács kiadta a terveket Illés Gyula fővárosi építésznek átdolgozás végett. Tanulmányi kiküldetés. A városi tanács fertőtlenítő telepünk küszöbön álló korszerű berendezése előtt kiküldte Erdélyi István főmérnököt és dr. ; Vajay Imre kér. orvost a budapesti fertőtlenítő berendezések tanulmányozására. ható, a szeme vérben van és keserves zoko- ' gásban lör ki. — Mi baj ? elesett, vagy megverték ? — Igen, igen ! megvert. P ;uig nem ! vagyok hibás ; szerettem nagyon, de tovább nem állom, ... ez az örökös féltékenység 1 j Nap nap után keservesebb lesz az életem, mindig üt és ha sírok, el kozd csókolni, de végre is nem állhatom tovább, tessék megvizsgálni az ütéseket, hogy az orvosi bizonyítvány kíséretében beadhassam a váló- pörömet. Dr. Simon megvizsgálja az ütéseket és a férj után tudakozódik. Az a szerencsétlen egyszerű munkás ember, — fél éve, hogy együtt vagyunk, mintegy három hónapon keresetül boldogok voltunk, nagyon szerettem azt az embert és vagyonos lány létemre, szüleim beleegyezése nélkül mentem hozzá. Három hónap óta nagyon zavart lett a viszony közöttünk, folyton részegeskedik és a testvéröcsémre féltékeny; ha haza jön és csak a legkisebb nyomát is látja, hogy öcsém hozzám volt, üt-ver, érzem, hogy sorvadok, pedig alig múltam el húsz éves. Véget akarok vetni az ilyen életnek — válunk 1 Dr. Simon kiállítja az orvosi bizonyitA SZÍNHÁZ. 20- án volt a „Szép gárdista“ premierje. Már a darab maga sem érdemli meg, hogy komolyan foglalkozzunk a bírálatával, — üres semmit mondó darab — ahol a szerző merész fantáziája működik ugyan, de semmi eredménnyel. Zenéje határozottan nem üti meg amit csak egy kevésbé sikerült operettéről is mondhatnánk. Az egész este értéke, ha ugyan vehetünk neki értéket, Baliának, meg Rónainak köszönhető. Boda szépen énekelt — persze a játéka az csak a régi. 21- én d. u. a „Gyimesi vadvirág“ ment közepes előadásban. Este ismét a „Szép gárdista“, az előbbihez hasonló előadásban. 22- én „Csepürágók“, amúgy csepürágók módjára. 23- án és 24-én az „Ember tragédiája,“ vendégszereplővel, Erdőssyvel a kolozsvári színház tagjával. Erdőssy Lucifert adta. Játéka gondos és jó volt. Határozottan jobb mint Peterdi bátyánké. Színházunk megbízható erőt nyerne vele, ha a direktor szerződtetné. 25-én d. u. a „Tatárjárás“ ment még mindig elég eleven előadásban. Este Mihályi Ernő első felléptével a „Cigánybáró.“ Igazán örvendünk, hogy az „állandó vendégünket“ végre valahára volt szerencsénk „látni,“ hallani már hallottuk, de csak hírből, a direktor gyönyörű szép fehér plakátjairól, amit még október 31-ér> szegeztetett ki Szatmár kisebb és nagyobb bódéira. ' Szóval most három estén Mihályi tényleges vendégünk. Az első esten mindjárt megmutatta hogy tud, meleg érzéssel játszott, pompásan énekelt. Tibor méltó partnere volt. Színészeink ellen sem lehet kifogásunk, ez este bár gyér közönség mellett, sikerültnek mondható. 26 án a „Szép gárdista“ még ide is alig-alig méltó helyére, zónába jött. ványt és az asszony szomorúan, sántítva ballag ki. Ilyen az élet 1 — Orvos létemre megáll az eszem, ha szív kérdésekről van szó. Egyik páciensem meghalt, mert megmérgezte a felesége. Itt van a bizonyság, a feloldott cyankáli kénes karikát csalt a megolvadt vér felolvasztott sejtjeire. A szerencsétlen borotválkozás közben megvágta az arcát és az asszony, a felesége rozsdát juttatott a sebbe, a segítség későn érkezett meg és a férj meghalt, mert az*az asszony mást szeretett. A másikat üti-veri, azt, akit legjobbal! szeretett, akiért elhagyta a szeratő szülőket. Hálát adok a jó Istennek, mi boldogok vagyunk 1 Irén valóságos kis angyal. írón 1 Édesem, csókolj meg 1 íróasztaláról leveszi felesége arcképét és szenvedélyes csókokkal borítja el. — Egyszerre csak megakad a szeme az asztalon, a levelek közül egy rózsaszínű levélke kandikál ki, ezzel a felírással „Nagyságos dr. Simon Aladárné úrasszonynak“ (hirtelen utána kap). A szobába magas, karcsú, gyönyörű szép szőke arcú nő lép be, kullámos égszínkék pongyolában. Kovács Gyula temetkezési intézete Szatmár, Ka Jnczi utcza [5. sz. (volt Vajay-ház) alatt megnyílt. A hol a legmagasabb igényeknek is megfelelő temetéseket a legjutanyosabban eszközöl.
