Szatmár, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-02-07 / 6. szám
XXXV. évfolyam 6-ik szám.. Szatmár, 1909. febr. 7. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS POLITIKAI LAP. ELŐFIZETÉSI ÁR : Helyben : Vidéken : Egész évre 4 kor. Egész évre 6 kor. Egyes szám ára IO fillér. Szerkesztőség : Petőfi-utca 1. szám. Kiadóhivatal : Deák-tér 3. szám. Milden»-n ű dijak a kiadóhivatalban fizetendők Megjelenik minden vasárnap. Javaslat a földadó-kataszter kiigazításáról. A földadó-kataszter kiigazításáról rendelkező javaslat indokolása ezen szavakkal kezdődik: „Mielőtt kifejteném azokat az irányelveket, amelyek alkalmazásával a földadónak több esetben igen súlyos mai terhén könnyíteni szándékozom.“ Nem akarok ehhez semmi kommentárt fűzni, csak azt az egy kérdést teszem föl: hogyan lehet a földadó súlyos terhéről beszélni ott, ahol a mil- liárdot, ezer milliót meghaladó budget- ben a földadó 65, mondd hatvanöt mil- liócsLával szerepel ? Tartok ugyan erősen attól, hogy ez a jelentésem a szociálistákat még jobban megvaditja és fölizgatja a mágnások ellen, de tiltakozom, hogy ez szándékomban volna, nekem, aki nagyon messze állok a szociálistáktól. Azonban az igazság érdekében ki kellett mondanom. A kataszter kiigazítására irányuló javaslat indokolása a 25-ik lapon egy hosszú körmondatot ezen szavakkal fejez be: ezek „mind oly tényezők, melyek a kataszteri munkálatokat az idő haladtával mindinkább avulttá teszik és a kataszternek már a megalkotás pillanatában is csak viszonylagos igazságait értékűkben mindjobban csökkentik.“ A következő bekezdésben pedig ezeket mondja: „A nagy költséggel készült földadó-kataszterünk már eredetileg nagy aránytalanságokat foglai magában.“ A 20. lapon végre ezeket mondja : „a földbérleti adatok azt mutatják, hogy a földbérleti összegek átlag kétszeresét teszik a kataszteri tisztajövedelemnek; akkor arra az eredményre jutunk, hogy a földbirtok tényleges jövedelme után 10°/0-ot alig meghaladó adó fizettetik“ (esnem 25-5,:/0 mint eddig, vagy 207„ ahogy az uj javaslat contemplálja). Ezeket azért idéztem szó szerint, hogy bebizonyítsam, hogy magok a javaslat készítői nagyon jól tudják és bevallják, hogy a mi kataszterünk nagyon gyatra | munka. A javaslat tehát, mint láttuk, elös- meri, hogy a kataszter készítési módja elavult és maga a munkálat a lehető leggyatrább; annak kijavítására mégsem az egyedüli logicus rendelkezést választotta, hanem a helyett, hogy azt mondaná, hogy mivel az országnak ma már igen nagyrésze, legalább fele bérleti rendszerben kezeltetik : úgy mint a hogy a házaknál fönáll a házbér-adórendszer, a földbirtokra is behozatik a haszonbéri adórendszer, vagyis minden föld jövedelme az azon ■ vidéken fönálló bérleti viszonyok átlaga szerint becsültetik meg. Ismétlem, nemhogy ezt mondaná és cselekedné a javaslat, ami által legkönnyebben elérhetné azt a célt, amit mint óhajtandót és követendőt contem- plál a 20. lap 1. bek. ezen szavaiban: „a viszonyok mind gyorsabb átalakulása szükségképen azt idézi elő, hogy minden kataszter viszonylagos becse folyton csak rövidebb-rövidobb időre fog szólni, vagyis, hogy a föld jövedelmének adóját nem szabad hosszú időre állandósítani“ (vagyis mozdithatlanná tenni). De ha a javaslat készitői nem tud-; ták, 'vagy nem merték ezt a logikus igazságot kimondani, nekünk háztulajdonosoknak kell azt követelnünk, mert csak ezen az utón, a házbér és föld- haszonbér és azok adójának egymás mellé állítása által tudjuk azt az óriási igazságtalanságot kimutatni, ami velünk történik háztulajdonosokkal, hogy mi a föld adójának 400—500 százalékát lennénk kötelesek fizetni. (Folyt, köv.) A piacz elhelyezése. (V.) Most midőn a rom. kath. főgimnázium áthelyezésének kérdése aktuális, ismét előtérbe kerül a piac végleges rendezésének a kérdése is. Aktuálissá lesz e kérdés azért, mert vitán felül áll, hogy a piac ott ahol van nem marad, nem maradhat rendészeti, közbiztonsági, közegészség- ügyi és szépészeti szempontból. Hiszen nem kell egyebet említeni, mint azt, hogy a mi szép piacunk egy valóságos szemét domb, akár hogy s akár hányszor seprik, takarítják is azt, tiszta soha sem lehet. Száz és száz szekér, ezer és ezer aprómarha, sátrak oly rondává, piszkossá teszik azt, hogy állhat ott minden szekér, minden kofa mellett egy- egy utcaseprő, ott gubbaszthat a köz- tisztasági vállalat egy-egy tagja : sohasem lesz az tiszta és rendezett. Ettől eltekintve, hoztunk mi valamikor régen (sokan talán el is felej- teték már) egy jogerős határozatot, melyszerint a millenium emlékéül, a piac parkírozandó. Ez a határozat végrehajtható s végrehajtandó, ha bárki is kéri. Miután pedig kéri, tessék az illetékes városi hatóságnak azt végrehajtani. Sokan ellene vannak, de azok a sokak vagy háztulajdonosok, vagy kereskedők, tehát érdekeltek; annyira pedig nem tudnak önző egyéni érdekeiken felülemelkedni, hogy midőn városi érdekről van szó, csak a közérdeket kell és szabád szem előtt tartani. De eltekintve attól is, hogy — mint már volt alkalmunk kimutatni —- a piac áthelyezésével sem a háztulajdonosok, sem a kereskedők érdekei s<Wve nem lesznek, végrehajtandó a hatá zat azért, mert nincsen olyan a közérdeket érintő javaslat, mely magánérdekei ne sértene s igy, ha m FELELŐS SZERKESZTŐ : Dr. VERÉCZY ERNŐ. ®ferevöíelek az ui adó t ö r v én y i avas 1 a to k ra.
