Szatmár, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-31 / 5. szám
S Z A T M Á R ja-n. 31. 2 lezett vállalatok adójáról szóló javaslat 35. §-ban a fölebbezés világosan a pénzügyminiszterhez van előirva. Igaz, hogy ezek a szakaszok nem magának az adónak megállapítása elleni fellebbezésekről, hanem bírságok elleni iö- lebbezésekről szólanak; de mivel oly magas összegű az adónak 2—300%- os magasságú bírságokról van szó; azért ezeket a bírságokat is a közigazgatási bíróság döntése alá kell bocsátani. Különben ennek a kijelentésnek, ' hogy a közigazgatási bíróság döntésé- ' nek helyt adok, ellent mondanak az egyes javaslatok hallgatásukkal, ameny- nyiben csak a földadó kiigazításáról szóló javaslat mondja ki világosan, hogy felső fokon az országos földadóbizottság határoz s ennek határozatát a miniszter többé meg nem változtathatja. Továbbá a kereseti, illetőleg jövedelem-adóról szóló javaslat 61. §-ban van megmondva, hogy az adózó mely esetekben fordulhat a közigazgatási bírósághoz. így kell a többi javaslatok mindenikében világosan megmondani, hogy a fél a közigazgatási bírósághoz fordulhat. Még egy utolsó megjegyzés az általános indokolásra. Minthogy ezek a javaslatok, mint a 17. lapon az általánosindokolás részében maga mondja, a földadó kataszter kiigazítására vonatkozó rész kivételével a többi mind önálló szerves egészet képez; épen ennélfogva nem találom helyén valónak, hogy azokban bármely más törvényre való hivatkozás történjék, hanem azt a hivatkozott intézkedést be kell iktatni Strófák. ! Itta: Oszkár. Én vagyok a kísérteted — (Fehér leplü kósza szellem), Te vagy az én álomképem, Te vagy az én szép szerelmem! Én vagyok a halál-madár, Álmaidban minden éjen; Te vagy az én élet álmom, Te vagy az én bálvány képem! Én vagyok a futó vándor, Kalandozva száll a lelkem ; Te vagy az én csábos arcom, Te vagy az én szivem-lelkem ! E1 y á ] 1 a 1 mindennemű É *sgr papi munkák f pontos gyors elkészítését, $ egész terjedelmében. Az indokolás, hogy ezt miért kell így tenni, igen egyszerű, az: hogy ezeket a törvényeket nemcsak jogtudók, meg hivatalnokok forgatják ám. No már most találjon egy egyszerű adózó polgár valami ilyen hivatkozást, megakad; mert nem tudja fölütni, mint ahogy a pénzügyi hivatalnok, vagy a jogtudó fölütheti, mert az adózó polgárnak nincs ám törvénytára, mint van a hivatalnoknak. Még a földadó kataszter kiigazítására vonatkozó javaslatban sem ártana azt a temérdek hivatkozást (az 1875. évi kataszteri törvényre) — teljesen kiküszöbölni. (Folyt, köv.) A HÉT. Valóban megható az u. n. bankbizottság elhatározása. De hogy egyik szavukat a másikba ne öltsiik, állapodjunk meg abban, hogy tudjuk-e még, mi az a bankbizottság ? A bankbizottság, mint neve is mutatja, a bankkal függ össze; helyesebben a bankkérdéssel: még helyesebben : az önálló vagy közös jegybank kérdésével. Hivatása lett volna: elméletileg tisztázni a kérdést, vájjon az önálló vagy közös jegybank kivánatosak-e ránk nézve s minő intézkedéseket kell bevezetnünk az önálló jegybank esetleges felállításával kapcsolatban. Ez a bankbizottság. Eddig meg is tett anyit, hogy bekérte a legkiválóbb gazdasági s pénzügyi tekintélyek szakvéleményét. Hogy ezek tényleg be is adattak arra még csak emlékszünk homályosan. Hanem, hogy mi történt aztán ? Azt igazán nem tudjuk. Úgy látszik, a szakvéleményeket belepte a por, a bizottság meg elszenderedett. Mígnem most újra felhorkan. És elhatározza, hogy legközelebb megkezdi az egész nagy kérdés érdemleges letárgyalá- sát . . . Lám, lám, milyen kis hamis ez a bizottság! Vagy legalább is annak látszik. És milyen kényelmesek az urak! Vagy legalább is annak látszanak. Eddig ilyen formán gondolták : miért bolygassuk mi ezt a súlyos kérdést? Hátha különösebb nehézség nélkül meghosszabbítják a közös bank privilégiumát s akkor mi hiábavaló munkát végeztünk a fejtörésünkkel. Várjunk !... És vártak nyugodtan. Csak most akarnak hozzá fogni a nagy fejtöréshez, amikor látják, hogy a függetlenségi párt nem remélt határozottsággal áll az önálló bank mellé. Most tehát „legközelebb“ megkezdik az érdemleges tárgyalásokat ... Pedig igazán nagy hasznára vált volna az egész ügynek, ha az a bizonyos elvi döntés már eddigre elkészült volna s az egész nagy mozgalom szilárd elvi alapra támaszkodhatni .. . A VÁROS. Telekvásárlás. A gazdasági ía- j nácsos legújabban azt az ajánlatot j tette a polgármesternek, hogy a Diny- ! nyéskertben egy nagyobb területet Halotti búcsúztató. Irta: Puskás Károly. Kikisértiik az én kedves Flottamat, nem mondhatom, hogy halottunkat, mert nem volt a tietek az életben, mirt erőszakoljam rátok a halál után. Ti nem szerettétek, de nekm a lelkem volt, mert én megértettem. Ti gyűlöltétek, mert szerzett, én szerettem, mert ti nem szeretteik. Fiatalos ábrándokkal mnt el a törökökhöz és ólomba burkolva ott haza hozzátok, akiknek szerelem virágt kellett volna tűzni epedő keblére. Elment, mert szeretni vgyott. délre a szerelem országába és ha;. jöt elporladni oda, ahol nem volt számárcszerclem. Most- már nesirjatok ne könnyezlek, hogy köny- nyü legyen neki a búcsúz?. Egy évvel ezelőtt hagta el szülőföldje nádfödeles kunyhóit, od ment a kupolák országába és haza jött eg sirhalmot követelni az édes anyaföldtől. Fiatal szive nem tudott nyugodni ott, ahol csak jövőtlen jövő állott előtte és elment szeretni. Szeretett is ! Megszerette a szultán legkedvesenb feleségét, tűnt követett el, mert szeretett és megmérgezték. Meghalt értetek, mert nem szerettétek; ha szeretik, akkor nem megy el, itt él velünk, boldog lett volna veletek. Most már nincs egyéb- hátra, mint az j elhantolás, ne lökjetek utánna göröngyöt., ne | ejtsetek érte könnyeket, hadd hulljon reá : az érintetlen anyaföld, feledjétek, mint a | hogy feledve volt eddig. Isten veled, Álmos ! És e búcsúztató után minden lázárfalvi leány szerelmes lett Sellő Almosba. Ha tudná ! — Az ő porai már elhamvadtak, azokkal a boldog ábrándokkal, amiket sohasem ért el, a lelke elszállt, a forró csók utáni vágy. gyal, amelyet sohasem kapott meg. CSAPÓ .íAJOS ^Legfinomabb szövetekből —--tt:— k é b ss 1 t .......... • FÉ RFI SABO. polgári ruhákat (emelet.) SZAT5AR, Deák-tér 7. | a legjutányosabb árakban.
