Szatmár, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-19 / 51. szám

51-ik szám. Szatmár 1909. decz. 19. XXXV. évfolyam, FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS HETI LAP. KTESI AR : Vidéken : Helyben : Egész évre 4 kor. Egész évre 6 kor. Egyes szám ára IO fillér. FELELŐS SZEEKEsA’Ö : Dr. VERÉCZY ERNŐ. Szerkesztőség : Petőfi-utca 1. szám. Kiadóhivatal: Deák-tér 3. szám. Mindem.-mű dijak a kiadóhivatalban fizetendői, Megjelenik minden vasárnap. Városi közgyűlés. (V) Hétfőn tartotta meg Szatmár- Németi szab. kir. város törvényható­sága december havi rendes közgyűlé­sét dr. Falussy Árpád főispán elnök­lete alatt, A polgármesteri jelentésből öröm­mel szegezzük le azt, hogy a csator­názás és vízvezeték kérdése a komoly megvalósulás stádiumába jutott, s ez­zel meg lesz adva a mód arra, hogy rohamosan, szinte hihetetlen arányok­ban fejlődő városunk az igazi nagy városok soraiba léphessen, meg lesz adva az alap ahoz, hogy városunk természetes alapon tovább is fejlőd­hessék. Az avasi erdőségek eladása tár­gyában, már az eladás pillanatában meglevő bajok tovább fejlődtek, úgy hogy ma már ott állunk, hogy ko­molyan kell foglalkoznunk a szerző­dés megszüntetésének kérdésével. Mi azon a véleményen vagyunk, hogy ha a vevő fél nem akar, vagy I nem tud eleget tenni szerződési köte­lezettségeinek, meg kell szüntetni a szerződést. tMeg kell szüntetni most azonnal, amikor még a város közön­ségének esetleges kára a kiutióban, a kitermelt fában és a befektetésekben fedezetet talál . £ tárgyban kiküldetett egy szükebb körű bizottság, amelynek feladata lesz a szerződés áttanulmá­nyozása után az ügy ilyetén állásáról véleményt mondani. Megalakultak aztán a szükséges bi­zottságok, lényeges változás nincs s ! épen ezért felesleges e kérdésnél hosz- szabb ideig időzni. A színházi lámp-'V -kicserélésére irányuló kérelmet a közgyűlés eluta­sította, Úgy látszik a bizottsági tagok nem voltak tisztában a kérdéssel. A dolog ugyanis úgy áll. hogy arról volt szó, hogy a színházban alkalma- | zott lámpák cseréltessenek ki „Tauí­hal“ égőkkel, amik tudvalevőleg 50" # áramot takarítanak meg. A közgyűlés azonban e kérdés elbírálásánál ezen lényeges momentumot figyelmen kí­vül hagyta s miután 313 korona kiadásról volt szó, elutasította e ké­relmet. Arokháty Vilmos közigazgatási ta­nácsost a közgyűlés ideiglenesen évi 2830 koronával nyugdíjazta, a Kinizsi­utcai állami iskolánál szükséges mun­kálatokra 618 koronát, Horvát Mihály Csanádi püspöknek Szentesen íelálli- í tandó szobrára 50 koronát megszava- j zott, a szatmárhegyi görög katholikus lelkészt személyi pótlék iránti kérel­mével elutasította s elhatározta a köz­gyűlés, hogy a dr. Török István Dinnyéskerti ingatlanai 18.000 kor. vételárban megveszi. Fehérvármegye Kossuth Ferencz üdvözlését célzó átiratára került volna aztán a sor, de a közgyűlés a pol­gármester indítványára levette a na­Advent. Jövel én hozzám is én édes Jézusom, Olyan régen várlak, olyan nagyon várlak, Ebbe a nagy beteg, titokban zokogó • Bánatos lélekbe, be ölellek, zárlak ! Szállj be a szivembe, találj otthont benne, Amint hajdan, régen ... csillagos éjelen .. . Ha bántják, szaggatják, ha sárba tapossák Mikor kinevetik,.., Te, csak Te légy jelen! Sötét nagy éjeiét a Te nagy szerelmed Töltse be egészen; szórja be sugárral, Mutass neki csendes, nyugalmas révpartot Ha szárnyaszegetten küzködik az árral! Nagy nehéz viharát recsegő hajója Nem birja már tovább, ha sokáig késel, Élet zivatarja úgy játszik már véle Mint háborgó tenger sáppadt falevéllel! Átsirt éjszakákon napkeleti bölcsek Vezető csillagát keresem, kutatom, ............. Na gy csoda! Csak hiába nézem, szenvedés felhője Takarja előliem.............csak hiába nézem ! Jö vel! Jövel! hozzám én édes Jézusom ! ; Olyan régen várlak, oly epedve várlak, | Ebbe a nagybeteg, titokban zokogó i Bánatos lélekbe, be ölellek, zárlak! Debrecen 909. dec. hó. HAJDÚ ÁRPÁD. I János mester és a felesége. Irta: Szomaházy István. E naptól fogva János mester és a fele­sége úgy éltek egymás mellett, mint a néma barátok, A menyecske haragosan végezte a mindennapi munkáját, a férfi napestig ott ült a háromlábú széken, hogy mindazt a rengeteg munkát elvégezhesse, amivel a grófok, a hercegek és a királyok megtisztel­ték. Mindaketten égtek a vágytól, hogy az estalkony leszáltával szerelmes szívvel dédel­gessék egymást, de mivel egyik konokabb volt a másiknál nan-nap után viszafojtott düh­hel vonultak be magányos ágyasházukba igy szólván, miközben a vágytól reszketve a fal felé fordultak ! Kezdje ő, dédelgessen ő, mert az igaz­ság itt vagyon az én részemen . . . így éltek, igy öregedtek meg lassan­ként, élükre rakva a tallérokat és a dicső­séget, amivel János mestert fejedelmi jóaka­rói elhalmozták. Húsz évig nem beszéltek egymáshoz, bár mindkettőjük szivében ott lobogott a szenvedély, mely szüntelenül arra ösztökélte őket, hogy forró öleléssel, köny- nyes szemmel boruljanak szerelmes hites­társuk nyakába. De mivel dacosságuk ke­ményebb volt még a damaszkusi acélnál is, még a lobogó vágyak perceiben is vállat­vonva igy szólották: Az én részemen van az igazság, hát ő rajta a sor, hogy a konokságát abba­hagyja . . . Karácsonyi ajándéktárgyakban ! kosár és a bőr müipar mindennemű remekei, éppen úgy a téli úri- és női di­gek felhalmozva: Ragályinál, Sátor, tok-tól szám.

Next

/
Thumbnails
Contents