Szatmár, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-10-31 / 44. szám
XXXV. évfolyam,_________________ ___44-ik szám.______ _____ Szatmár 1909. okt, 31. FÜG GETLENSÉGI ÉS 48-AS HETI LAP. ELŐFIZETÉSI AK : Helyben : Vidéken : Egész évre 4 kor. Egész évre 6 kor. Egyes szám ára 10 fillér. Gondolatok halottak napján. Az örömünnepek pompájában ra- I gyog ma a legnagyobb szomorúság- | nak helye, a temető, Színes, csillogó ; mécsesek, villamkörték, rózsák és ko- ! szőrük a sírokon, de odalennt hat lábnvi mélységben sivár pusztulás dúl örökös sötétségben, Irtóztató az ellentét halottak hangulatos napján, I A sir fölött tobzódik az élet, emberek százai és ezrei tülekednek a márvány keresztek között, a sirok fölött a hiúság vására orgiázik, a gazdag ember lehetőleg pompásan disziti föl a sirt, amely hozzátartozik. A szegény embernek fáj, hogy nem tudja kegyeletét ily díszesen kifejezni: pedig ! odalennt, rothadó koporsóban fekszik a 'halott és neki teljesen mindegy, hogy száz ezer koronába került-e sírjának feldiszitése vagy csak egy koronába. A testnek, amely odalent alussza férgeknyüzsgése közepette a megzavarhatatlan álmot, valóban minden mindegy. De a lélek, melyet az ur küldött az elevenek testébe, szabadon szállong a sir fölött és nyájas derűvel látja a kegyelet munkáját. A túlvilágon teljes szabadság és egyenlőség van és a királynak a lelke nem érez mást, mint a szegény zselléré, látván halottak estéjén, hogy nekik szentelték azt az életben maradottak, Mindegy, hogy színes ivlámpák, vagy csak egy árva mécses hinti szót világukat a sirok vagy kripták fölött. De mert halál utáni élet vagy megsemmisülés rejtelmeibe nem tudunk behatolni, mert nem vagyunk biztosak benne, hogy észre veszik-e és méltányolják-e a halottak a mi kegyeletünket, a sirok ünnepe nem annyira a halottaké, mint inkább a miénk. A miénk a temetők dísze, az í , | ünnep áltál nyújtott változatosság, a j sirok fölött lüktető élet és főleg miénk a magasztos hangulat, amely úrrá lesz felettünk, amikor kivilágításokkal, koszorúkkal és dalokkal áldozunk a földi élet köréből elvonult kedveseink emlékének. A kit meg tudnak iletni az élet FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. VERÉCZY ERNŐ. szépségei, a feldiszitett temetőkben a kicsinosított sirok fölött nem tudja érezni azt a marcangoló fájdalmat, a mely a ravatal mellett fogja el az élőt: hanem egy hangulatos szomorúság reszket át a szivén, inkább rezignált, megnyugtató, mint fájdalmas. Ezeket az érzéseket váljta ugyanis ki az emberből az elmúlás gondolata, nemcsak akkor, ha a temetőben jár, de a ragyogó bálteremben is véletlenül eszébe jut, hogy mindennek a szép világi mulatságnak egyszerre vége szakad igy is meg úgy is, így jövünk rá arra, hogy a keresztény világnézlettől áthatott vallásoknak egyik legpoétikusabb ünnepe a halottak napja, a borongó hangulatoké, a szelíd magába szállásé és az elkerülhetetlen sorsban való megnyugvásé az a néhány óra, melyet szeretteink sírjánál eltöltünk. Vannak pogány népek, amelyek tánccal, dallal, szerelmes örömmel ünnepelik halot- taik [emlékét s a természet ez egyszerű gyermekeinek megérzése is azt bizonyítja, hogy az ember tudatában nem a borzalmasságok között foglal helyet a halál gondolata, Menjük tehát ki a temetőbe és merüljünk el úgy a kedves halottainkra való emlékezésben, mint a magunk elkerülhetetlen sorsa [fölött való elmélkedésben. És essen nekünk jól a gondolat, hogy ha mi meghalunk, a mi sírunkhoz is eljönnek virággal, mécsessel, és kedvesen fog zsibongani hat lábnyi magasan fölöttünk az élet. Falepároló és gyufagyár. Múlt számunkban magirtuk, hogy Krassó Miksa városi bizottsági tag két értékes inditványt terjesztett Dr. Vajay Károly polgármester elé, melyeket a polgármester a legutóbbi rendes közgyűlésén jóakaratulag ajánlott a biz. tagok figyelmébe, és kérte őket, hogy tegyék tanulmány tárgyává az indítványokat, melyekkel a városi közgyűlés legközelebb érdemben is foglalkozni fog. Szerkesztőség: Petőfi-utca 1. szám. Kiadóhivatal : Deák-tér 3. szám. Mi'idenn-ii ű dijak a kiadóhivatalban fizetendők. Megjelenik minden vasárnap. A város mezőgazdaságából kitermelt i faanyagok ipari feldolgozását inditvá- | nyozza Krassó Miksa és e célból egy falepároló és egy gyufagyár, — mely utóbbi fa, szeg, hordó dugó kapta és sámfa, kerékküllő, továbbá kalapács, ásó és kapanyél gyártással volna egybekötve, — felállítását tartaná célszerűnek. — Az avasi erdők ilyetén való ipari feldolgozása 30 évre adna elegendő munkát a két gyárnak, és tekintve a falepárolás nyereséges voltát, a másikgyár sokoldalúságát, továbbá azt, hogy a város a saját fáját dolgozná fel a felállítandó gyárak ezen 30 év alatt a várost több millió tiszta nyereséghez juttatná. A falepárolásra nézve két terveze- | tét dolgozott ki. — Az egyik 20 órai napi üzem mellett 50 ürméter hasáb és botfa szenesitósére volna berendezendő és előirányzati költsége 250.000 korona, 20 évi vágás után a tiszta nyereség 1.134.000 koronában állapítja meg. — A másik tervezet szerint egy 24 órai üzemű 100 ürméter fát kidolgozó falepároló felállítása 430.000 koronába kerülne és 20 évi tiszta jövedelme 3.166.000 koronát eredményezne. Szóval az indítvány elfogadása és keresztülvitele esetén lennne azután elhatározandó, hogy melyik tervezet vitessék keresztül, ami természetesen a befektetett tőkék nagyságától függ. A gyufagyár és ezzel kapcsalatban a fa-szeg, sámfa, hordó-dugó, kapa- és ásónyól gyártáshoz szükséges gépek felállítása legalább is 500.000 korona részvénytőkét kívánna meg. Mindkét indítvány nagy szakszerűséggel van kidolgozva, és aki azokat tanulmány tárgyává teszi meggyőződik azok időszerű és életrevalóságáról. Részünkről a legmelegebben üdvözöljük a lelkes biz. tag ur indítványait, melyeket a város érdekében napirendről levenni nem szabad. Jól tudjuk, hogy nagy anyagi befektetésekről van szó, ami most éppen a csatornázás és vízvezeték tervezése és keresztülvitele alkalmával nehézségekbe ütközhetnék. Tekintve azonban azt, hogy ezen gyárak felállítása a kimutatott tervek szaIf^l