Szatmár, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-31 / 44. szám

XXXV. évfolyam,_________________ ___44-ik szám.______ _____ Szatmár 1909. okt, 31. FÜG GETLENSÉGI ÉS 48-AS HETI LAP. ELŐFIZETÉSI AK : Helyben : Vidéken : Egész évre 4 kor. Egész évre 6 kor. Egyes szám ára 10 fillér. Gondolatok halottak napján. Az örömünnepek pompájában ra- I gyog ma a legnagyobb szomorúság- | nak helye, a temető, Színes, csillogó ; mécsesek, villamkörték, rózsák és ko- ! szőrük a sírokon, de odalennt hat lábnvi mélységben sivár pusztulás dúl örökös sötétségben, Irtóztató az ellentét halottak hangulatos napján, I A sir fölött tobzódik az élet, emberek százai és ezrei tülekednek a már­vány keresztek között, a sirok fölött a hiúság vására orgiázik, a gazdag ember lehetőleg pompásan disziti föl a sirt, amely hozzátartozik. A szegény embernek fáj, hogy nem tudja ke­gyeletét ily díszesen kifejezni: pedig ! odalennt, rothadó koporsóban fekszik a 'halott és neki teljesen mindegy, hogy száz ezer koronába került-e sírjának feldiszitése vagy csak egy koronába. A testnek, amely odalent alussza férgeknyüzsgése közepette a megzavar­hatatlan álmot, valóban minden mindegy. De a lélek, melyet az ur küldött az elevenek testébe, szabadon szállong a sir fölött és nyájas derűvel látja a kegyelet munkáját. A túlvilá­gon teljes szabadság és egyenlőség van és a királynak a lelke nem érez mást, mint a szegény zselléré, látván halottak estéjén, hogy nekik szentelték azt az életben maradottak, Mindegy, hogy színes ivlámpák, vagy csak egy árva mécses hinti szót világukat a sirok vagy kripták fölött. De mert halál utáni élet vagy megsemmisülés rejtelmeibe nem tu­dunk behatolni, mert nem vagyunk biztosak benne, hogy észre veszik-e és méltányolják-e a halottak a mi kegyeletünket, a sirok ünnepe nem annyira a halottaké, mint inkább a miénk. A miénk a temetők dísze, az í , | ünnep áltál nyújtott változatosság, a j sirok fölött lüktető élet és főleg miénk a magasztos hangulat, amely úrrá lesz felettünk, amikor kivilágításokkal, ko­szorúkkal és dalokkal áldozunk a földi élet köréből elvonult kedveseink emlé­kének. A kit meg tudnak iletni az élet FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. VERÉCZY ERNŐ. szépségei, a feldiszitett temetőkben a kicsinosított sirok fölött nem tudja érezni azt a marcangoló fájdalmat, a mely a ravatal mellett fogja el az élőt: hanem egy hangulatos szomo­rúság reszket át a szivén, inkább rezignált, megnyugtató, mint fájdal­mas. Ezeket az érzéseket váljta ugyanis ki az emberből az elmúlás gondolata, nemcsak akkor, ha a temetőben jár, de a ragyogó bálteremben is véletle­nül eszébe jut, hogy mindennek a szép világi mulatságnak egyszerre vége szakad igy is meg úgy is, így jövünk rá arra, hogy a ke­resztény világnézlettől áthatott vallá­soknak egyik legpoétikusabb ünnepe a halottak napja, a borongó hangu­latoké, a szelíd magába szállásé és az elkerülhetetlen sorsban való meg­nyugvásé az a néhány óra, melyet sze­retteink sírjánál eltöltünk. Vannak po­gány népek, amelyek tánccal, dallal, szerelmes örömmel ünnepelik halot- taik [emlékét s a természet ez egy­szerű gyermekeinek megérzése is azt bizonyítja, hogy az ember tudatában nem a borzalmasságok között foglal helyet a halál gondolata, Menjük tehát ki a temetőbe és merüljünk el úgy a kedves halottainkra való emlékezésben, mint a magunk elkerülhetetlen sorsa [fölött való elmél­kedésben. És essen nekünk jól a gondolat, hogy ha mi meghalunk, a mi sírunkhoz is eljönnek virággal, mé­csessel, és kedvesen fog zsibongani hat lábnyi magasan fölöttünk az élet. Falepároló és gyufagyár. Múlt számunkban magirtuk, hogy Krassó Miksa városi bizottsági tag két értékes inditványt terjesztett Dr. Vajay Károly polgármester elé, melyeket a polgármester a legutóbbi rendes köz­gyűlésén jóakaratulag ajánlott a biz. tagok figyelmébe, és kérte őket, hogy tegyék tanulmány tárgyává az indítvá­nyokat, melyekkel a városi közgyűlés legközelebb érdemben is foglalkozni fog. Szerkesztőség: Petőfi-utca 1. szám. Kiadóhivatal : Deák-tér 3. szám. Mi'idenn-ii ű dijak a kiadóhivatalban fizetendők. Megjelenik minden vasárnap. A város mezőgazdaságából kitermelt i faanyagok ipari feldolgozását inditvá- | nyozza Krassó Miksa és e célból egy falepároló és egy gyufagyár, — mely utóbbi fa, szeg, hordó dugó kapta és sámfa, kerékküllő, továbbá kalapács, ásó és kapanyél gyártással volna egy­bekötve, — felállítását tartaná célsze­rűnek. — Az avasi erdők ilyetén való ipari feldolgozása 30 évre adna ele­gendő munkát a két gyárnak, és te­kintve a falepárolás nyereséges voltát, a másikgyár sokoldalúságát, továbbá azt, hogy a város a saját fáját dolgozná fel a felállítandó gyárak ezen 30 év alatt a várost több millió tiszta nyere­séghez juttatná. A falepárolásra nézve két terveze- | tét dolgozott ki. — Az egyik 20 órai napi üzem mellett 50 ürméter hasáb és botfa szenesitósére volna berende­zendő és előirányzati költsége 250.000 korona, 20 évi vágás után a tiszta nyereség 1.134.000 koronában állapítja meg. — A másik tervezet szerint egy 24 órai üzemű 100 ürméter fát kidol­gozó falepároló felállítása 430.000 ko­ronába kerülne és 20 évi tiszta jöve­delme 3.166.000 koronát eredményezne. Szóval az indítvány elfogadása és keresztülvitele esetén lennne azután el­határozandó, hogy melyik tervezet vi­tessék keresztül, ami természetesen a befektetett tőkék nagyságától függ. A gyufagyár és ezzel kapcsalatban a fa-szeg, sámfa, hordó-dugó, kapa- és ásónyól gyártáshoz szükséges gépek felállítása legalább is 500.000 korona részvénytőkét kívánna meg. Mindkét indítvány nagy szakszerű­séggel van kidolgozva, és aki azokat tanulmány tárgyává teszi meggyőződik azok időszerű és életrevalóságáról. Részünkről a legmelegebben üdvö­zöljük a lelkes biz. tag ur indítványait, melyeket a város érdekében napirend­ről levenni nem szabad. Jól tudjuk, hogy nagy anyagi befektetésekről van szó, ami most éppen a csatornázás és vízvezeték tervezése és keresztülvitele alkalmával nehézségekbe ütközhetnék. Tekintve azonban azt, hogy ezen gyá­rak felállítása a kimutatott tervek sza­If^l

Next

/
Thumbnails
Contents