Szatmár, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-10-24 / 43. szám
XXXV. évfolyam, 43-ik szám. Szatmár 1909. okt. 24. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS HETI LAP. ELŐFIZETÉSI ÁU : Helyben : Vidéken : Égés« évre 4 kor. Egész évre 6 kor. Egyes szám ára 10 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. VERÉCZY ERNŐ. Szerkesztőség: Petőfi-utca 1. szám Kiadóhivatal : Deák-tér 3. szám. Mi’uie-tn.'ii ű dijak a kiadóhivatalba» fizetendő Megjelenik minden vasárnap. k Városi közgyűlés. A bizottsági tagok enyhe érdeklődése mellett tartotta meg Szatmárnémeti szab. kir. város törvényhatósága október havi rendes közgyűlését, melyet egy rendkívüli közgyűlés előzött meg. — Mindkét közgyűlésen dr. Fa- lussy Árpád főispán elnökölt. A rendkívüli közgyűlés tárgya a városi szentvéri faraktár kibővítéséhez szükséges telkekről kötött szerződések bemutatása volt, melyeket a közgyűlés elfogadott. A rendes közgyűlés első tárgyaként a polgármester olvasta fel havi jelentését, melyet a közgyűlés elfogadott. — Bejelenti a polgármester, hogy a bázadó kataszteri összeírás a kir. pénzügyigazgatóság ellenőrzése és felügyelete alatt", de a város saját községei által megkezdődött. — Reméli, hogy városunk nem fog az általános házbór adó alá vonatni, csak legfeljebb az I. kerület több bórhelyiséggel biró házak tulajdonosai. — A kataszteri ivek és térképek elhelyezésére a városi adóhivatalt egy helyiséggel kibővítették, i melyet a kapitányságtól, — mely a volt posta épületbe megy át, — vet- ; tek el. Krassó Miksa biz. tag két életre való indítványt terjesztett a polgármester elé, melyekben indítványozza, hogy az avasi erdők kitermelése és jól jövedelmezővé tétele céljából- állítson fel a város egy falepároló és egy gyufagyárat. — A két gyár a városnak óvenként 200-220 ezer korona tiszta jövedelmet hozna. A maga részéről a legmelegebben ajánlja a biz. tagok fi- / gyeimébe az inditványokat és kéri, hogy foglalkozzanak azokkal jóakaratu- lag. A mérnöki hivatal újjászervezéséről és az épitési és lakhatási engedélydijakról szóló szabályrendeletek felsőbb jóváhagyást nyertek. A kereskedelmi iskola a kormánytól végleges nyilvánossági iogot nyert- Dr. Kelemen Samu országgyűlési képviselő bemutatja a városi közgyűlésnek gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszternek a kath. gimnázium elhelyezéséről szóló levelét, Különös vadásztörténet. Irta : Heltai J. Hugó. — Igen, magyarázta nekünk Dalnoky alispán az uzsonna végével, melyet a vadászat után rendeztünk, akár hiszitek, akár nem, két év óta kétszáz hold vadászterületen vadászok háborítatlanul, mintha az csak saját tulajdonom volna . . . holott azt sem tudom hogy hívják a birtok gazdáját. Már eddig is kétkedve hallgattuk egyikmásik vadásztársunk előadott vadásztörténetét és bár most sem igen bíztunk az alispán történetének valódiságában, mégis e szavakra figyelmesebbé lettünk. — Kiváncsiak vagytok a történetre, vagy nem ? — Halljuk, halljuk 1 — kiáltott fel egyhangúlag a társaság és az alispán elkezdte a történetet: — A legérdekesebb a dologban, hogy ez a vadászterület alapos felügyelet alatt áll. Hatalmas termetű, csősz őrzi ezt a területet, a ki nőm a legjobb hírben áll. — Lehetetlen, szólt a társaság egyik tagja, ebben az esetben engedély nélkül téged sem engedne ez a félelmetes csősz vadászni. Okvetlenül, egész biztosan van valami engedólyféléd, hogy ezen a területen zavartalanul vadászhatsz. — Semmiféle engedélyem nincs. — Érthetetlen. Az alispán felnevetett. — Ugy-e most már kiváncsiak vagytok? — Magyarázatot kérünk — zúgta kórusban a társaság. — A dolog nagyon egyszerű és könnyen megérthető. Azaz közbenjátszott itt egy kicsit a véletlen is ... . Körülbelül két év óta Andor báró területén szoktam vadászni, persze szabályszerűen kiállított engedéllyel. Akkor, mikor erre tőle engedélyt kaptam, 5 Amerikába utazott. Egy reggel egyedül vadászgattam két kutyámmal. Minthogy pedig nem ismertem barátom birtokának határait, véletlenül átléptem azt valahol vadászat közben, anélkül, hogy ennek tudatában lettem volna, A kutyáim ugyanis egy nyulat hajtottak fel és nekem csak annyi időm volt, hogy célozzak. Pif. paf és a nyúl, miután egy utolsót ugrott, elterült a földön. Jóformán abban a pillanatban egy óriás termetű ember került elém. j melyben arról értesíti, hogy a jezsuitákkal kötött szerződést helyben kellett hagynia, mert annak megkötésével ó, bízta meg még junius hóban a gimnázium igazgatóját, és azt a megyés püspök is úgy kívánta. — ígéri azonban a miniszter, hogy ezzel szemben a felső kereskedelmi iskola fejlesztésével fogja kárpótolnia várost. A polgári iskola felállítása az 1910. évi állami költségvetésben már fel is van véve és erről Kelemen az ügyosztályban személyesen meg is győződött. Elnöklő főispán is tudja, hogy a miniszter az állami polgári iskolát I910-re tervezte. Tudomásul vette a közgyűlés, hogy a belügyminiszter jóváhagyta az anyakönyvi dijjakról szóló szabályzatot, valamint a közkórházi alapszabályokat. Mindkettőt 1910-ben életbe léptetik. Tliurner Albert biz. tag kérdést intéz az iránt, hogy miért nincs felvéve a költségvetésbe a tisztviselők fizetés rendezésére megszavazott összeg és a kér. iskola költsége. A polgármester kijelenti, hogy mind— Megcsíptem, tisztelt ur — micsoda eagedéiyel vadászik ön ezen a területen ? Megdöbbenve néztem reá. — Bocsánat, hát nem báró Rácz Péter birtokán vadászok ? — De nem ám ! — ordította az ember, miközben félelmetesen nézet reám. — Ebben az esetben igazán szives elnézést kérek. És ugyebár lesz szives engem útbaigazítani ? — szóltam hozzá a legudvariasabb hangon, mert hát nézetem szerint ilyen esetekben nem szabad udvariatlannak lenni. Udvariasságomat még betetéztem azzal hogy jobb kezemet zsebembe mélyesztettem, kivettem pénztárcámat és imigyen beszéltem tovább : — Elismerem, hogy önnek szigorú kötelessége a vadászterületre felügyelni. De lássa, az idén úgyis nagyon elszaporodtak a nyulak és az eset nem (szándékkal történt, Mindamellett bűnösnek érzem magam, mert hiszen idegen területen vadásztam és hogy lelkiismeretemen könnyítsék, im ezennel tiszteletteljesen átnyújtok önnek 20 koronát. A komor csősz arca* azonnal barátsá-