Szatmár, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-24 / 43. szám

XXXV. évfolyam, 43-ik szám. Szatmár 1909. okt. 24. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS HETI LAP. ELŐFIZETÉSI ÁU : Helyben : Vidéken : Égés« évre 4 kor. Egész évre 6 kor. Egyes szám ára 10 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. VERÉCZY ERNŐ. Szerkesztőség: Petőfi-utca 1. szám Kiadóhivatal : Deák-tér 3. szám. Mi’uie-tn.'ii ű dijak a kiadóhivatalba» fizetendő Megjelenik minden vasárnap. k Városi közgyűlés. A bizottsági tagok enyhe érdeklő­dése mellett tartotta meg Szatmárné­meti szab. kir. város törvényhatósága október havi rendes közgyűlését, me­lyet egy rendkívüli közgyűlés előzött meg. — Mindkét közgyűlésen dr. Fa- lussy Árpád főispán elnökölt. A rendkívüli közgyűlés tárgya a városi szentvéri faraktár kibővítéséhez szükséges telkekről kötött szerződések bemutatása volt, melyeket a közgyűlés elfogadott. A rendes közgyűlés első tárgyaként a polgármester olvasta fel havi jelen­tését, melyet a közgyűlés elfogadott. — Bejelenti a polgármester, hogy a bázadó kataszteri összeírás a kir. pénz­ügyigazgatóság ellenőrzése és felügye­lete alatt", de a város saját községei által megkezdődött. — Reméli, hogy városunk nem fog az általános házbór adó alá vonatni, csak legfeljebb az I. kerület több bórhelyiséggel biró házak tulajdonosai. — A kataszteri ivek és térképek elhelyezésére a városi adóhi­vatalt egy helyiséggel kibővítették, i melyet a kapitányságtól, — mely a volt posta épületbe megy át, — vet- ; tek el. Krassó Miksa biz. tag két életre való indítványt terjesztett a polgármes­ter elé, melyekben indítványozza, hogy az avasi erdők kitermelése és jól jöve­delmezővé tétele céljából- állítson fel a város egy falepároló és egy gyufagyá­rat. — A két gyár a városnak óven­ként 200-220 ezer korona tiszta jö­vedelmet hozna. A maga részéről a legmelegebben ajánlja a biz. tagok fi- / gyeimébe az inditványokat és kéri, hogy foglalkozzanak azokkal jóakaratu- lag. A mérnöki hivatal újjászervezéséről és az épitési és lakhatási engedélydi­jakról szóló szabályrendeletek felsőbb jóváhagyást nyertek. A kereskedelmi iskola a kormány­tól végleges nyilvánossági iogot nyert- Dr. Kelemen Samu országgyűlési képviselő bemutatja a városi közgyű­lésnek gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszternek a kath. gimnázium elhelyezéséről szóló levelét, Különös vadásztörténet. Irta : Heltai J. Hugó. — Igen, magyarázta nekünk Dalnoky alispán az uzsonna végével, melyet a vadá­szat után rendeztünk, akár hiszitek, akár nem, két év óta kétszáz hold vadászterüle­ten vadászok háborítatlanul, mintha az csak saját tulajdonom volna . . . holott azt sem tudom hogy hívják a birtok gazdáját. Már eddig is kétkedve hallgattuk egyik­másik vadásztársunk előadott vadásztörté­netét és bár most sem igen bíztunk az alispán történetének valódiságában, mégis e szavakra figyelmesebbé lettünk. — Kiváncsiak vagytok a történetre, vagy nem ? — Halljuk, halljuk 1 — kiáltott fel egy­hangúlag a társaság és az alispán elkezdte a történetet: — A legérdekesebb a dologban, hogy ez a vadászterület alapos felügyelet alatt áll. Hatalmas termetű, csősz őrzi ezt a te­rületet, a ki nőm a legjobb hírben áll. — Lehetetlen, szólt a társaság egyik tagja, ebben az esetben engedély nélkül téged sem engedne ez a félelmetes csősz vadászni. Okvetlenül, egész biztosan van valami engedólyféléd, hogy ezen a területen zavartalanul vadászhatsz. — Semmiféle engedélyem nincs. — Érthetetlen. Az alispán felnevetett. — Ugy-e most már kiváncsiak vagytok? — Magyarázatot kérünk — zúgta kó­rusban a társaság. — A dolog nagyon egyszerű és könnyen megérthető. Azaz közbenjátszott itt egy ki­csit a véletlen is ... . Körülbelül két év óta Andor báró területén szoktam vadászni, persze szabályszerűen kiállított engedél­lyel. Akkor, mikor erre tőle engedélyt kap­tam, 5 Amerikába utazott. Egy reggel egyedül vadászgattam két kutyámmal. Minthogy pedig nem ismertem barátom birtokának határait, véletlenül át­léptem azt valahol vadászat közben, anél­kül, hogy ennek tudatában lettem volna, A kutyáim ugyanis egy nyulat hajtottak fel és nekem csak annyi időm volt, hogy célozzak. Pif. paf és a nyúl, miután egy utolsót ugrott, elterült a földön. Jóformán abban a pillanatban egy óriás termetű ember került elém. j melyben arról értesíti, hogy a jezsui­tákkal kötött szerződést helyben kellett hagynia, mert annak megkötésével ó, bízta meg még junius hóban a gim­názium igazgatóját, és azt a megyés püspök is úgy kívánta. — ígéri azon­ban a miniszter, hogy ezzel szemben a felső kereskedelmi iskola fejlesztésé­vel fogja kárpótolnia várost. A polgári is­kola felállítása az 1910. évi állami költségvetésben már fel is van véve és erről Kelemen az ügyosztályban személyesen meg is győződött. Elnöklő főispán is tudja, hogy a miniszter az állami polgári iskolát I910-re tervezte. Tudomásul vette a közgyűlés, hogy a belügyminiszter jóváhagyta az anya­könyvi dijjakról szóló szabályzatot, va­lamint a közkórházi alapszabályokat. Mindkettőt 1910-ben életbe léptetik. Tliurner Albert biz. tag kérdést in­téz az iránt, hogy miért nincs felvéve a költségvetésbe a tisztviselők fizetés rendezésére megszavazott összeg és a kér. iskola költsége. A polgármester kijelenti, hogy mind­— Megcsíptem, tisztelt ur — micsoda eagedéiyel vadászik ön ezen a területen ? Megdöbbenve néztem reá. — Bocsánat, hát nem báró Rácz Péter birtokán vadászok ? — De nem ám ! — ordította az ember, miközben félelmetesen nézet reám. — Ebben az esetben igazán szives el­nézést kérek. És ugyebár lesz szives en­gem útbaigazítani ? — szóltam hozzá a leg­udvariasabb hangon, mert hát nézetem szerint ilyen esetekben nem szabad udvari­atlannak lenni. Udvariasságomat még betetéztem azzal hogy jobb kezemet zsebembe mélyesztettem, kivettem pénztárcámat és imigyen beszél­tem tovább : — Elismerem, hogy önnek szigorú kö­telessége a vadászterületre felügyelni. De lássa, az idén úgyis nagyon elszaporodtak a nyulak és az eset nem (szándékkal tör­tént, Mindamellett bűnösnek érzem magam, mert hiszen idegen területen vadásztam és hogy lelkiismeretemen könnyítsék, im ezen­nel tiszteletteljesen átnyújtok önnek 20 koronát. A komor csősz arca* azonnal barátsá-

Next

/
Thumbnails
Contents