Szatmár, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-10-03 / 40. szám
XXXV. évfolyam, 40-ik szám. Szatmár 1909. okt. 3 ELŐFIZETÉSI AB : Helyben: Vidéken FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS HETI LAP. FELELŐS SZERKESZTŐ: Egész évre 4 kor. Egész évre 6 kor. i Egyes szám ára 10 fillér. Egy társadalmi köTefes ségről. A Budapesten megtartott Patronage kongresszus tanulságait sokfélé irányban le kell vonnia a társadalomnak.JA ; büntető igazságszolgáltatás, valamint általában a gyengébbekkel való elbánás és az államnak számos intézmé- j nye évszázadokon át a zsarnokság eszközei voltak. Ré-gente az állam hatóságai válogatott kínzások közt — amelyekben az emberi kegyetlenség kifogyhatatlan találékonyságát bizonyította,-— elpusztították, sőt ártatlan családjukkal apró gyermekeikkel együtt vadul kiirtották mindazokat, akik szembe mertek szállani a zsarnokkal vagy a hatalmon lévő erősebbek érdekeivel. Az emberiség haladásának egyik vigasztaló bizonyítéka, hogy ezzel szemben korunkban az állam, és a társadalom különböző tereken válvetve mentő tevékenységet végeznek a gyengék és az elhagyatottak támogatása érdekeben. Százakat azok közül, akiket annak előtte kinos halálra szántak volna, ma pártfogásba vesznek és tisztességes munkásokat nevelnek belőlük. Az én imádottam I Az én imádottam nem anyaszülöttje, Bölcsőjének fáját nem a föld terinette ; Himes takaróját, — valahol ott messze, Rózsak illatából égi angyal szőtte. Angyal ő maga is, bár ha földi angyal, Bűvös bályos hangja a legszebb bölcsődal. Szeme sugarának, — ha a földre omlik, i Bűvös erejétől legszebb virág nyitik. És hogyha olykor a bánat rám szakad : Mosolya lelkemben enyhítő dalt fakaszt. Hálát adok a jó Istennek érette, Hogy vigasztalómul a földre küldötte. Kováts Sándor. Falusi hangulat Irta : Vándor. Sárgul a fa lombja, a színe vesztett levelek elszáradt gályák kandikálnak. Szűr- | ke hátú holló sereg károg a kietlennné vált t* cmészet haldokló világa felett. Hűvös őszi reggel van. Dr. VERÉCZY ERNŐ. A bűncselekmények csökkentésének i hathatós eszközéül többé nem a bünte- i téseknek folytonos szigorítását tartják. Az elrettentési rendszer csődöt mondott. Amíg emberek laknak földünkön, a bűncselekmények számát is hatható- ' san csökkenteni lehet. Ide tartozik egyebek közt a legszélesebb értelemben vett megelőzésnek szociálpolitikai szempontból oly ! nagy jelentőségű egész munkaköre és ebből, ami bennünket o/.úttal különö- , sen foglalkoztat, a kedvezőtlen helyzetben levő elhagyatott társadalmi osztályok közül az állandó erkölcsi veszedelemben élőknek párifogásba'vétele. Összességét ennek o*pártfogó tévé- ! kenységnek „patronage"-nak nevezzük mindaddig, mig e munka megjelölő- j sere általánosan elfogadott jó magyar kifejezést nem találunk. Ide tartozik tehát a legszélesebb értelemben vett gyermekvédelem, az elhagyatott árva büntetésüket töltő szülőktől származó i stb. vagy veszélyeztetett környezetben élő, fiatalkorúak védelme, továbbá a javitó és letartóztató intézetekből elbocsátottak támogatása. Ezt a munkát nemcsak abból a szempontból köteA nap hatalmas korongja lomhán emel- j kedik fel a vén Tiszából, bágyadt sáppado- zó fénnyel boritja be a tájat. A csorda tunya koiomposa után, lomha i jószágcsapat vonul át a falun, lassú ütemes léptekben, mint a halott kisérők, bandukolva. Minden, minden közelebb érzi magát a nagy temetéshez, a színes, virágos — üde illatú természet, pusztító sírjához — ősz van. Valami komor merengés féle fogja el a lelkem és fajdalommal, sírni vágyva gondolok, május nyíló tavaszra, élettől duzzadó virágos tavaszi napokra. Az érlelő nyár szívesen látott helyét, pusztulás hervadás váltotta fel és én úgy ; hallom mintha a nyári, vibráltató szeliő, j sóhajtana felém, fájó síró hangon. Repül a lelkem, messze messze, be a j színes házak hatalmas tömkelegébe, el a fehér házikóktól, nagyvárosi élet zsibongó ! zajába. Pedig szeretem a falut, szeretem ! Szerkesztőség: Petőfi-utca 1. szám. Kiadóhivatal : Deák-tér 3. szám. M'.'idem. .|i ű U-|»k a kiatlnhiv'falban fixetenüűk. Megjelenik minden vasárnap. lességünk méltányolni, mint a jótékonyságnak annyi más terén végzett szintén nemes munkáját, pl, a keresetképtelen aggok támogatását. Igazi jelentősége abból áll, hogy használható erőket ment meg a nemzet gazdasági ereje számára, továbbá, hogy megóvja az egész társadalmat, mindannyiunkat — mert hisz valameny- nyiünk ellen elkövethető a büncselek- ményekegész hosszú sora, — újabb bűncselekményekkel szemben. A javitó nevelésnek és a szabad ságvesztés büntetésnek főcélja korunkban, hogy az illetőt társadalmilag használhatóvá tegyék, olyképpen átalakítsák, hogy tisztességes munkával önmaga tartsa fenn magát. Amint Herczegh Eerencz „A Kivándorló“ cimü müvében költői intuícióval jellemzi a munka utján kell az illetővel megismertetni a benne rejlő legnagyobb értéket, az ember munkaerejét s az által felidézni azt az átváltoztatást, amelyet korábban csak az erkölcsi oktatástol vártak. A helyi kiválasztás, a megfelelő egyének kiszemlélése, az igazán méltánylást igénylő esetekben alkalmazott segély, az inkább szerena nyugodt — boldog csöndességét, szeretem a rendezetlen összehányott romantikus tájait, de csak ha él, ha fü zöldül a réten, ha virág van a fákon- Most nem, most el innen, el — el ahol virág nélkül is tavaszi a lelkem hosszú őszi alma. Hozzád! És ha ott leszek majd, elbeszélem néked falui világom minden édes baját, csak ne legyek itt, csak ott lehessek Te melletted. A természetnek halottja van, a természet temet, önaikotta munkát és én megyek élni, megyek teremteni, őszi napokon is, hótakarta téii tájon is, virágzó tavaszi napokat, Te melléd ! Veled ! E.fogadsz-e? Kell e az én napbarnított arcom, hosszú időt átsóvárgott ajkam ? Viszem az éri vágyó, Érted ela lelkimet, a Te icikednek, Te nagy, Te tavasz alkotó mindenem !
