Szatmár, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-09-05 / 36. szám
2 S Z A T M Á E szept. 5 mes jelentésbe foglalta, melyet bőséges okmánytár kíséretében Perczel Béla elnök 1872. év április hó 8-án terjesztett a köretek háza elé, kifejezést adva a bizottság abbeil reményének, hogy a képviselőház a jelentésben foglalt nagyfontosságu ügy elintézését a jövő országgyűlés sürgős teendőjének fogja tekinteni. A jelentés széles történeti alapon ismerteti a vallásalap keletkezését és kiterjeszkedik természetesen az összes „egyházi javak“ jogállására is. A vonatkozó részekből nehány sort idézünk, amelyek Útmutatóul szolgálhatnak mindazok részére, akik a szekularizáció kérdéséről avatatlan toliakból napnap mellett napvilágot látó újságcikkek alapján téves Ítéletet alkotnak : „Hosszú idő lefolyása alatt maga a keresztyén vallás is, amely azelőtt Magyarországban legalább egy volt, több ágakra szakadott, az ország polgárai, akik azelőtt mindnyájan egy vallást követtek, több vallás követésére oszlottak szét, maga a római katholi- kus vallás is, mely a közbejött szakadások dacára fölényét az országban sokáig fenntartotta, jogilag legalább és törvényeink szerint uralkodó államvallás lenni megszűnt, egyházi rendje nagy részét tényleg is elvesztette azon kiváltságoknak, melyekkel azelőtt elláttatott s mindinkább terjed világszerte azon meggyőződés, hogy az emberiség kultúrájának jelen uralkodó államvallást felállítani nem helyes, hogy a vallásosság és közerkölcsiség megszilárdítására a vallások jogegyenlősége, sőt az általános vallásszabadság létesítése a legcélszerűbb. Nincs jogi tekintetben alapos indok, mely gátolhatná, hogy az állam az általa az egyházi javadalmakhoz határozott célokra alapitvánvilag csatolt javakról a körülmények változtával a közállam érdekének igényei szerint másként rendelkezhessék ; s az államnak ily rendelkezésre való jogosultsága kétségen kivül teljes jogórvó- nyü bizonyítéka annak, hogy az egyházi javaknak tulajdona az államot illeti. 9 Az szokott ezeknek ellenében felhozatni, hogy az egyházi javak a magántulajdon szentségének oltalma aiatt állanak s hogy a magántulajdoni jog felett csak a törvényes biróság Ítélhet. Kit illet tehát az egyházi javak magánjog érvényű tulajdona ? Minden magántulajdonnak kutfor- rása alkotmányunk régi rendszere szerint a királyi donatio volt s a királyi adományos azelőtt is birt a magántulajdonnak legfőbb jellegével, birtokának mind lényegéről, mind járulékairól a törvény korlátái közötti szabad rendelkezési joggal, most pedig e jogot megszorítás nélkül gyakorolja; az érsékségek, püspökségek, káptalanok, apátságok prépostságok és jószágokkal ellátott szerzetes rendek ellenben birtokaikat nem királyi adomány- leveleknek, hanem bizonyos célokra, bizonyos feltételek és kötelezettségek kikötése mellett kelt alapítványi leveleknek köszönhetik, amelyek az alapítványi javaknak se lényegéről, se jövedelmeiről szabad rendelkezési jogot a javadalmasoknak nemcsak nem adnak, hanem azokat ezen birtokoknak és jövedelmeiknek a kitűzött célokra folytonosan leendő fenntartására, fordítására kötelezik. Nem hagyható végre figyelem nélkül azon igen fontos körülmény sem, hogy akkor, midőn az egyházi javadalmak részére királyaink által az állami javakból a legtöbb alapítvány tétetett, az ország minden lakosai ugyanazon egy vallást követték s igy ezen alapítványok az akkori idők körülményei szerint s azon kor kívánalmainak szempontjából, akkoron csakugyan az ország összes lakosainak javára tétettek : időjártával ez a viszony megváltozott, az ország lakosainak nagy része nem tartozik azon hitfelekezethez, mely különféle történelmi tényezők összemüködósének folytán az említett alapítványok birtokában maradott s ezen alapítványok most már kizárólag csak az ország lakosai egy részének előnyére szolgálnak. Ez állapot sem az igazsággal, sem a méltányossággal nem egyeztethető meg, melyek egyaránt követelik, hogy a nemzet közös tulajdonából az összes nemzet közös javára tett alapitványok- 1 nak jótéteményeiben az összes nemzet részesittessék. A kárt, a hátrányt, az igazságta- | lanságot, melyet az ország lakosainak egy része ilykópen szenved, megszüntetni az államnak kötelessége és igy joga is : s e tekintet újabb indoka annak, hogy az ország lakosai eddigelé csupán egy részének kizárólagos előnyére használt egyházi javakról az összes nemzet közös jajára azon módon rendelkezni, mint azt legcélszerűbbnek vélendi, az államnak nemcsak joga, hanem kötelessége is . . Az albizottság jelentését Ghiczy Kálmán, Póchy Tamás és Győrffy Gyula írták alá. Az a körülmény, hogy az albizottság elnöke a hithü katholikus Ghiczy volt, bizonyitóka annak, hogy a bizottság előterjesztését nem vallási szempont sugalmazta. Elvont, tudományos kutatás eredményét találjuk a jelentésben csupán, az agitátórius hang távol áll a bizottság liberális felfogásától. Ma, amikor naponként olvashatjuk a felekezeti sajtó szenvedélyes, sokszor obszcén hangon tartott cikkeit, szükséges, hogy a kérdés a fenti idézetek józan tárgyilagosságán keresztül megvilágittassék. Mert a szekulárizá- ció jövő politikájának legégetőbb kérdése, amelyet az országgyűlés egyiz- ben már (elodázott, de amelynek megoldása tovább nem halasztható. VÁROS. A városi kioszk bérlete. A Kossuth-kerti városi kioszk bérletére vonatkozó szerződési feltételeket Demkő Jenő nem fogadván el, a tanács Bartha Kálmán gazdasági tanácsost megbízta a bérlet újból való meghirdetésével. Kinevezés. A polgármester az avasi erdő védszemélyzetóuól megüres- sedett állásra Kolonics Szilárd szakképzett erdővédet nevezte ki. A tanács az uj alkalmazott javadalmát szeptember 1-től utalta. A lőcsei kalendárium. Lőcse városa érdekes tiszteletpéldányt küldött a tanácsnak, a hires lőcsei Kalendá- riom 1626. évi kiadásának hü másából, amelynek eredetijét nem rég találták meg egy sírboltban és amelyet Lőcse városa az eredeti szöveggel újból kiadott. A tanács a figyelmet megköszönte s az érdekes könyvet könyvtárában elhelyezte. Uj palota a Deáktéren. A tanács Öszterreicher Tóbiásnak engedélyt adott Deáktól’ 27. sz. alatt két emeletes ház építésére. A bemutatott terv szerint az uj ház egyik ékessége lesz a Deáktérnek. Nyugdíj kiegészítés. A városi óvoda állami kezelésbe átadása alkalmával az óvodai alapból 4000 koronát oly rendeltetéssel tett le a város közönsége, hogy annak kamata Hatvány Péter óvó nyugdijának kiegészítésére fordittassék. Mivel azonban ezen alapot a város mint takarékbetétet kamatoztatja, Hatvány Péter kérte annak jelzálogos kölesön gyanánt magasabb kamat mellett való gyümölcsöztetését. A tanács a kérelmet gazdasági szakbizottsághoz terjesztette. A Pannónia szobáinak kifestése. A Pannónia bérlője a vendégszobák tisztán tartása érdekében kérte a tapéták eltávolítását és a falak kifestését. A tanács a fölötte időszerű kérelmet kiadta a gazdasági tanácsosnak véleményezésre. Az avasi erdő ügye. A délmagyaror- szági faipari és kiviteli részvénytársaság olyan kibúvókat keres szerződéses kötelezettsége alól, mely megingatta a cég komolyságába helyezett bizalmat. A eég kifogást tesz azon erdő területek átadása ellen, amelyeket a város időközben, de a szerződés kelte előtt szerzett, továbbá biztosítékát mai napig sem egészítette ki. A. tanáes erélyesen felhívta a vállalatot kötelezettsége teljesítésére oly figyelmeztetéssel, hogy perrel fogja arra kényszeríteni s Elvállal mindennemű^ CSAPÓ LAJOS ÉLegfinomabb szövetekből papi munkák FÉRFI SZABÓ. é S S£ 1 t polg-ári ruhákat pontos gyors elkészítését, ^(emelet.) SZA.TMÄR, Deák-tér 7 $ a legjutányosabb árakban.
