Szatmár, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-07-04 / 27. szám
XXXV. évfolyam Szatmár, 1909. július 4. 27-ik szám. FÜGBETLENSEGÍ ÉS 48-AS HETI LAP. SLOFIZJfcTE.Sl A 9 : Helyben : Vidéken ! figésst évre 4 kor. Egész évre 6 kor. FELELŐSSZÉKKESZIO: Dr. VERECZY ERNŐ. Szerkesztőség : Petefi-utca 1. szám. Kiadóhivatal : Deák-tér 3. szám. v’> • • u : ' i -. “• hív f. Egyes szám ára 10 f.itér. Fegyelmezés az iskolában. Irta : Herceg Péter. A fegyelmezés és erkölcsösségre vonatkozó közmondások mai napig is irányadó, helyes elvekül szolgálhatnak a nevelés- és tanításnál. így például már Krisztus születése előtt azt mondja Ciceró : „A közjó egyedüli alapja az ifjúság helyes fegyelmezése,“ Publius Terencius római költő azt mondja: „fegyelmctlenség által hányadunk mindnyájan. „ Senecatól, Neró hires nevelőjétől ered : „Ne az iskolának, hanem az életnek tanuljunk“ ; vagy pedig ez : „tanulj előbb erkölcsösséget és csak azután bölcsességet, mert ama nélkül nem fogod ezt soha elsajátítani.“ De nem csak századok előtt Írtak igy a fegyelem pontosságáról. Kant Emánuel, a jeles bölcs például azt mondja: „ki nem taníttatott, az tudatlan, de ki nem lett fegyelmezve, az vad. A fegyelem elhanyagolása nagyobb baj, mintha a tánitás elhanya- goitatik ; mert ez pótolható még később is, de a vadság és neveletlenség nem pótolható ki többé“. Tehát a fegyelem a szellemi neZongora. Az Isten áldjon meg minden teremtést, De különös kép a te zongorádat. Övé az érdem, övé a dicsősség, Hogy a feledt, a meghalt dal feltámadt. veiés egyik főlényezője. Ha a nevelés történetét olvassuk, azt latjuk, hogy a fegyelemre a legrégibb időktől fogva minden műveltebb nemzet nevelési rendszerében az egyes korszakok sajat ! felfogása szerint nagy súly volt fektetve. Ruszó volt az első. ki ezt a . szellemet lebilincselő, emberhez nem ! méltó nevelési műveletnek állította. A kimondott elv követőkre talált. Bazedor még csak kellemetlenséget sem akart okozni a gyermekeknek iskolai pályáján keresztül. A fegyelmet az értelmes oktatás által hitték pótoltatni. Azért a múlt század végén beállott paedagógiai uj korszakban minden erőt az oktatás javítása körüli fáradozás emésztett íö!; a fegyelmet nem is tartották ét iemesnek a gondolkodás komoly tárgyává tenni. Csak a legjobb időben kezdett a fegyelem a maga fontosságában feltüntetni, illetve feltűnni. Es mióta e tárgy eszmekörét a tudomány világánál fejtegetik, mind jobban érik a ■ meggyőződés, hogy az oktatás általi képzéshez a fegyelem, szilárdító erejé- j nek kell járulni, ha azt akarjuk, hogy a növendék iskolai tanulmányait az ! életben értékesíthesse. I Réit elcsitult már csengése a húrnak { S én hallom még elhalva, csendben, j S az elsiratott, meghalt, feledett dal Átring .tt lassan súgva telkemen. Megjelenik minden vasárnap. De ezen állítás csak azóta lett meggyőződéssé a paedagógiánál, mióta a fegyelem a tudomány szempontjából komoly gondolkozást keltett maga iránt. Még nincs oly messze az idő midőn a fegyelem fogalma egyértelmű volt a fenyítékkel; sőt mi több, akárhány tanító, kiknél a fegyelem fogalma elválhatatlan kapcsolatban áll a büntetéssel, úgy össze van nőve ennek eszméje a bottal, mint ennek kérge a tulajdonképpeni fával. Szerintem az egyoldalú felfogás e tekintetben, ha a fegyelem a hibáktól való tartózkodás ,.rnumus"-ának. vagy : csak az oktatás sikerét gyámolitó eszköznek, vagy a gyermek külső magaviseletét szabályozó tényezőnek tekintetik Mert a fegyelem az oktatással együtt ható, a gyakorlatban együvé olvadó nevelési faktor. Az elméletben a paedagógiát felosztják „fegyelmezés“, „tanítás“ és „nevelésre“. A gyakorlat azonban e megkülönböztetést nem igen ismeri. Mint a csontvázon az izmok, véredények és idegek egymáson keresztül — látszólag minden rend nélkül — össze Szabad, szabad minden : •— egy könvesepp [is néha, Az é szaka alszik, az éjszaka néma . . . . Te is meg ne tudjad, te csak suttogj nékem Te édes, lelKűtlen, szerelmes Madonnám, Édes mindenségem ! Ha rózsás ujjaid átsuhannak játszva, A furcsa, tarka billentyűit felett, Susog az érchur, mint mikor a szellő Végigcsókolja a vetéseket. S a nagy zöld tenger suttogásnak indul, Hullám hullámnak súgja át tovább 8 milljó kalász egy bűbájos danába Kiönti a tündércsók mámorát, Majd táncra perdül ujjaid nyomában Ezer kobold a sok csengő húron, Lázas keringő ring, suttog a légben . . . Nem, nem valóság, álom csak, tudom Arcképhez. Beszélj, beszélv hozzám, hangtalanul némán Én csöndes, lelketlen, szépséges madonnám, Csak úgy néha, titkon, mikor nem iát senki.* Mikor szabad téged szivemre ölelni, Mikor betakar a nagy éjszaka lomhán, Elcsitul a szellő gesztenyefák lombján, Akkor beszélj hozzám, akkor suttogj nékem Bolondos titkokat szerelmes Madonnám, Édes mindenségem ! Szabad a szemedbe akkor hosszan nézni, Hiszen ugv se tudsz már jobban megigézni, Szabad csókot lopni, lobogva, remegve Lágy selyem hajadra, kis fehér kezedre, Búcsúzó. Többé sohse látnom Talán jobb is volna Csak vágyni utánad lázas éjszakákon. Csak epedni érted sir7a, fázva, égve S az örök vágyásba belehalni végre. Hogy a mi szerelmünk megmaradjon tiszta, I Hogy a síron tűiről vágyjon hozzád vissza, Csöndes éjszakákon leszálljon a lelkem Es minden szerelmet egy menyei tiszta, Eíy megváltó csókban ajkadra lelielljern. Tereh Gáza.
