Szatmár, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-02 / 18. szám

XXXV. évfolyam

!8-ik szám.

Szatmár, 1909. május 2.

/ h

i ■

.V-"

...' *?j*

FÜGGETLENSEGrI G. i8-AS HETI LAP.

_________ i.fi. ..., dl ___

EL

ŐFIZETÉSI AR :

Helyben : Vidéken :

Egész évre 4 kor. Egész évre 6 kor.

Egyes szám ára IO fillér.

■ tíSTÖ:

/ FELEI, GS Ai

Dr. VERÉCZY ERNŐ.

Szerkesztőség: Petőfi-utca 1. szám. Kiadóhivatal : Deák-tér 3. szám.

Mindennel) ű d.|»k a kiadóhivatalban fizetendők.

Megjelenik minden vasárnap.

Korunk hibái.

Nem helyeselhető egyes nagyúri családoknak azon eljárása, miszerint a szülők gyermekeikkel keveset érintkeznek. Az érintkezés, velük való foglalkozás által kell a gyermekekben felébreszteni a szépnek, jónak, igaznak eszméit, levonván azokat az előttük lefolyó, őket is érdeklő történetekből, mindennapi esetekből. Különös gond fordítandó a szív nemesítésére, a jótét gyakorlására. Már a családban tanulja megismerni Istent.

falán 'semmisem Von le" a gyermekek előtt a szülők megkivántató tekintélyéből, mint azon körülmény, ha a házastársak nézeteltéréseiket nem elég tapintatos mádon adják egymás tudtára. A gorombaság, szenvedélyes kitörés, melynek nyilvánulásait tapasztalni úgy fent, mint alant alkalmam volt, igen érzékenyen érintik a gyermek lelkét, ki önkéntelen szegődik egyikhez rokonszenvével a másik rovására. Már pedig a rokonszenrel, sőt a köteles gyermeki szeretetet és tiszteletet megingatni egyértelmű dolog a mások iránti ellenszenvre való nevelések. Köznépünkre — sajnos — ez valóságos gyakorlatba ment át.

Egészséges társadalom egészséges emberekből állhat. Minthogy amazt családok alkotják, természetes, hogy a lelki épség mellett ott kell lenni a testi épségnek is, mint elsőrangú szükségletek.

E tekintetben bizonyos puhaság tapasztalható, bizonyos elkényeztetés észlelhető. Pedig a test épsége, egészsége feltételezi a lélek épségét, a felfogás frisseségét. „Ép testben ép lélek“, mondja egy régi közmondás. A test elevenségére igen nagy gondot kell fordítani a családban. Sok szülő meleg vizben való mosakodáshoz szoktatja a gyermekét. Őrzi a fúvó széltől is. Pedig a spártán nevelésnek

is van létjogosultsága, mert igen sok rossz hajlam csiráját fojtja meg ez a módja a nevelésnek. Megélője, pusztítója az idegességnek. De ezek a dolgok már orvosi kérdések, bár a mai tulságban vitt, sablonszerű eljárások sem mindenben helyesek.

A tánc igen jó testedző, de ma azzal is visszaélnek. A szülő 13—14 éves gyerekét már tánciskolába járatja, hol a szerelem korai kifejlődése által ábrándozóvá válik a gyermek ; kezdi más és más szeinpoTTt’ooí biráini az életet és személyeket. Gyakran a szép arcot és termetet föléje helyezi a lelki kiválóságnak s igy felületességre tesz szert. Jönnek az ifjúi álmok, korai tiltott levelezések, titkos beszélgetések, tiltott könyvek stb. Ezért van az, hogy gyakran jó házból való, különben szelídnek látszó leányok már képzeletben végigélték a szerelem fokozatait. Igen sokat tudnak arról, mit csak a későbbi években volna szabad ismerniök. Tulérettség, toraérettség az, de csak az érzékek érettsége. Más egészségesebb fokozata és módja van annak, hogy az érzékiség kifejlődése nélkül a felvilágosodás fokonként megtörténhessék. Hogy sok ifjú irtózik a házas élettől, az előbbi okra vezethető vissza. Az ideált nem találja fel igen gyakran végre is nőtlen marad, dacára annak a sok cégérnek, melyet ma egyes családok lányaik árulásánál igénybe vesznek. Pedig igaz az a közmondás, hogy: „jó bornak nem kell cégér“. Ezért van az is, hogy a máskülönben a szerencsét igazán megérdemlő leányok is párta nélkül maradnak.

Nincs szebb ékessége a lánynak a családban, mint az ártatlan lélek és a háziasság. Annak bírása kétszeres boldogságot okoz majd, ennek bírása pedig kevéssé, derültté teszi az életet.

Amaz a lélek legszebb, legnemesebb virága zománca ennek megteremtője, alapvetője majd a családi élet külső békéjének. A kettő — ha egy szép harmóniába egyesül, — teszi az eszményi nőt. Ammannak alapja a jó erkölcsi nevelés, emezé a munkára szoktatás. Szép az, midőn a lány Ízlésesen öltözik, de még szebb és kívánatosabb, ha az fölöltözve henyélés, haszontalan időtöltés, sétálás stb. helyett takarít, mos, főz : ha szereti a kertet, abban a virágot. A legszebb virág a női hajban nem az, melyet ajándékba kap, hanem az, melyet ő öntözött, ő gyomlált, ápolt, sőt ültetett. A jó családapának is az az étel a legizesebb, melyet felesége vagy lány a főzött, vagy legalább a melynek elkészítésében segédkezett, irányított. Ez útja és módja a takarékosságnak is. Igaz, hogy szép a hófehér kéz, melyet a munkátlanság vagy a finomító szerek tettek fehérré, de százszor, ezerszer szebb, becsesebb a kéz, melyet a munka tett finommá, s a tiszta viz tett üdévé. Az arc is akkor szép, ha nincs rajta idegen anyag, hanem az a pir, melyet a szemérem s a napsugár fest rá. Ma ennek is igen-igen sokszor az ellenkezőjéről győződhetünk meg. Milyen családtag, milyen háziasszony lesz az, kinek sejtelme sincs azon teendőkről, melyet végeznie, melyeknél irányítania kellene? Nem is szeretheti az a nő, lány a virágot, ki azt mindig mástól kapta, vagy pénzen vette. Önzetlen csak az olyan tárgy, dolog okozhat, melynek készítésében, megvalósításában activ részt vettünk. Ha ez nem igy van, annak oka a családi életben, >. családi nevelés helytelen irányában, rossz felfogásában gyökeredzik.